Helytelen besorolás korrekciója

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben írtakkal ellentétben nem lehetett szó jogutódlásról, hiszen az Mt. hatálya alól a Kjt. hatálya alá kerültek a volt munkavállalók. Ez az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése, valamint 63. § (1) bekezdésének d) pontja és (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkaviszony megszüntetése és a gyermekvállalás

Kérdés: Szövetkezetünk 45 fős varrodai üzemet működtet, több mint 70-féle terméket varr folyamatosan egy külföldi cég részére. A cég elvárásainak csak nagyon precíz munkával tudunk megfelelni, ugyanakkor a fizetéssel egyáltalán nem kényezteti el üzemünk a munkavállalóit. Egyik munkavállalónk 2014. április 24-től létesített munkaviszonyt üzemünknél mint varrónő. Előtte kilenc évig máshol dolgozott egy külföldi érdekeltségű üzemben. A munkavállalót három hónapnyi munka után a körzeti orvosa egy vizsgálat után azonnal keresőképtelen állományba vette. A munkavállaló mesterséges megtermékenyítésen esett át, a beültetés sikeres volt. Amikor munkára jelentkezett, nem szólt gyermekvállalási elképzeléseiről. A baba most kétéves, de a három év lejárta előtt a munkavállaló újabb babát szül, mert a mesterséges beültetés újra sikeres volt. Elmondása szerint nem kíván üzemünkbe visszajönni dolgozni. Három hónap munka után a két gyermek után járó költségek üzemünket terhelik. Van-e arra törvényes lehetőségünk, hogy a munkavállaló munkaviszonyát azonnal vagy három év után felmondjuk, megszüntessük?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása során feltételezzük, hogy a munkavállaló munkaviszonya határozatlan idejű. Elsőként szükséges kiemelni, hogy a munkavállaló munkaviszonyát önmagában azért nem lehet megszüntetni, mert gyermek(ek)et vállalt, vagy mert több mint két évvel ezelőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkába járás feltételeinek biztosítása

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltatónak kell-e nyilatkoznia a szerződésben arról, hogy biztosítja-e a dolgozónak a munkába járást, vagy nem? Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a munkába járás módját, kötelezhető-e a dolgozó saját magának biztosítani a napi munkába járást?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló munkahelyét a munkaszerződésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkáját szokás szerint végzi [Mt. 45. § (3) bek.]. Amikor a munkavállaló munkaszerződést köt a munkáltatóval, akkor jellemzően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Dajkák végzettsége

Kérdés: Költségvetési szervnél foglalkoztatott óvodai dajkák személyi anyagainak felülvizsgálatakor észleltük, hogy a dajka munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink eltérő végzettséggel, képesítéssel rendelkeznek (pl. 8 általános iskolai végzettség, dajka szakképesítéssel; középfokú iskolai végzettség és szakmunkás-bizonyítvány; középfokú iskolai végzettség kisgyermekgondozó és nevelő szakképesítéssel). A munkáltatói jogkör gyakorlója köteles-e szabályozni a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget/szakképesítést? Ha a belső szabályozás megalkotása megtörténik, kötelezhető-e olyan dajka az előírt képesítés megszerzésére, aki már 10-25 éve jogviszonnyal rendelkezik? Ha kötelezni kellene, kell-e vele tanulmányi szerződést kötni, a képzés költségeit kinek kell viselnie? Ha nem szükséges a szabályozás, akkor milyen végzettség/szakképesítés alapján kell a munkavállalót besorolni?
Részlet a válaszából: […] Az óvodákra a 326/2013. Korm. rendelet vonatkozik. Az óvodai dajka az ún. nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörök közé tartozik, amely munkakört betöltők az A-D fizetési osztályok valamelyikébe sorolhatók a 326/2013. Korm. rendelet 2. melléklete szerint. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Diákmunka pénztárosként

Kérdés: Élelmiszerboltban hány éves kortól lehet pénztárosi munkát vállalni?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 34. §-ának (2) bekezdése alapján munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet – az iskolai szünet alatt – az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Kerekítés szabályainak alkalmazása a köznevelési intézményekben

Kérdés: 2013. szeptember 1-jén léptek hatályba az Nkt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdései, amelyek szerint: A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései – a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével – nem alkalmazhatóak. A Kjt. "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címe alatt szerepel a 66. § (10) bekezdése, miszerint a garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1. után nincs lehetőség az óvodákban a garantált illetmény kerekítésére? Ennek következtében a jubileumi jutalom kifizetésének alapjául szolgáló garantált illetmény esetében sincs lehetőség kerekítésre?
Részlet a válaszából: […]

Az Nkt. 64. §-ának (2) bekezdése valóban kizárja a Kjt. 66. §-a (10) bekezdésének alkalmazását. Így a 100 Ft-ra kerekítés szabálya köznevelési intézményeknél sem az illetmény, sem a jubileumi jutalom összege tekintetében nem alkalmazható.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Üzemi tanácsok hatásköri összeütközése

Kérdés: Mi van olyankor, ha több üzemi tanács létezik, és az egyik hozza csak meg a határozatot a másik tudta nélkül? Nem hajlandó leülni a másik üzemi tanács, hogy a jelöltek nevéről határozzanak, mert váltig állítja, hogy ez így jogszerű.
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalók a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél (a továbbiakban: telephely), ha a munkavállalóknak a választási bizottság megalakítását megelőző fél évre számított átlagos létszáma a tizenöt főt meghaladja, üzemi megbízottat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Szakszervezetek közötti érdekütközés – nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszából: […] ...és az üzemi tanács vagy a szakszervezet közötti véleménycsere, párbeszéd [Mt. 233. § (1) bek. b) pont], azaz a munkáltatói és a munkavállalói érdekek megvitatására szolgáló eljárás. Két szakszervezet közötti érdekütközés soha nem vezethet a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Közös megegyezés – régi szerződésmintával

Kérdés: Kezdeményeztem a munkaviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetését. A munkáltatóm egy olyan megállapodásmintát rakott elém, amiben még a régi Mt.-re történő hivatkozások voltak. Mivel ezt csak az aláírást követően vettem észre, felmerült bennem, hogy ezek után jogszerű volt-e a munkaviszonyom megszüntetése. Szükséges-e valamilyen módon kijavítani a hibát vagy újraírni a közös megegyezést?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 22. § (3) bek., 44. §]. A közös megegyezés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni, annak egy példányát a munkavállalónak át is kell adnia. A közös megegyezésben a törvény értelmében meg kell jelölni a felek nevét, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Alapító döntésétől eltérő létszámcsökkentés

Kérdés: Amennyiben az egyszemélyes kft. alapítója döntésében határoz a létszámcsökkentésről, és abban konkrétan nevesíti a megszüntetendő munkakört, jogszerű-e a munkáltatói jogkör gyakorlójának (az ügyvezetőnek) az a döntése, mely szerint létszámcsökkentés jogcímén nem az alapító által megjelölt munkakörű, hanem más dolgozó jogviszonyát szünteti meg felmondással?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult az Mt. rendelkezéseivel összhangban bármely munkavállaló munkaviszonyát megszüntetni. Álláspontunk szerint ezért önmagában attól még nem lesz jogellenes a felmondás, ha az egyszemélyes kft. alapítója létszámcsökkentésről határoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.
1
189
190
191
430