Kártérítés számítási módja

Kérdés: A munkahelyemen az egyik kollégám kölcsönkérte a telefonomat, mivel az övé elromlott, és nem tudott hazaszólni a feleségének, a céges telefonokon pedig tilos a magáncélú beszélgetés. Amikor vissza akarta adni, szerencsétlenül fogtuk, és elejtettük, aminek következtében összetört. A szervizben azt mondták, hogy hatvanezer forintot ért, és negyvenezer forint értékben lehetne eladni törötten. A munkáltató azt mondta, hogy nem kell fizetnie, mivel az eset eleve felerészt az én hibám, ezért harmincezer forintot amúgy is nekem kell viselnem a kárból. Ez valóban így van?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelőssége a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is fennáll [Mt. 168. § (1) bek.]. Ez alól – ha a dolgok bevitelére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Kárigény érvényesítése és/vagy felmondás

Kérdés: Egy sofőr munkavállaló az elmúlt hónapban két közlekedési balesetet okozott, milliós kárt okozva a munkáltatónak. Milyen lehetőségek vannak a munkavállalóval szemben az okozott kár megtérítésére? Mi van akkor, ha felmondanánk neki, illetve ha más munkakörben még tovább alkalmaznánk? Kell-e vele valamilyen papírt aláíratni, amin elismeri a kárt? Szívesen felmondana neki a cégvezető, de ha van bármi esély arra, hogy legalább a kár egy részét megtéríttesse vele, akkor lehet kompromisszum.
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony felmondása és a kárigény érvényesítése nem függ össze. Azaz, ha a munkavállaló felróható kötelezettségszegéssel okozott kárt a munkáltatójának, akkor azt a munkáltató mindenképpen követelheti, akár megszünteti közben a munkaviszonyt, akár nem [Mt. 179...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Megszakítás nélküli munkarend bevezetése egy munkaadói egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötő gépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e, hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...vagy csak egyes egységei vonatkozásában állnak fenn. Ilyenkor a megszakítás nélküli munkarend jogkövetkezményei is csak azon munkavállalók tekintetében alkalmazandók, akiket a munkáltató az adott tevékenység (egység) keretében foglalkoztat.Vita esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Napi pihenőidő értelmezése rendkívüli munkaidő teljesítése esetén

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) munkát végez, majd készenlétes 15.20-tól másnap reggel 7.00-ig, utána 7.00-tól 15.20-ig megint rendes munkaideje van. A készenlét alatt rendkívüli munkát rendelnek el részére 5.30-tól 7.00-ig. 7.00-kor ki kell-e adnom a 11 óra pihenőidejét? Álláspontunk szerint nem, mivel az előző napi munka befejezése (15.20) és a másnapi munkakezdés (5.30) között megvan a 11 óra pihenőidő. Továbbá aznap ő még dolgozhat 7.00-tól 15.20-ig, mivel még nem haladta meg a munkavégzése a maximális 12 órát.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a napi pihenőidőt milyen jogi minősítésű munkavégzés szakítja meg: eleve a legrövidebb pihenőidő letelte előtt már beosztják a munkavállalót, vagy rendkívüli munkaidő esik a pihenőidő tartamára. Ha a napi pihenőidő tartama alatt a munkavállalót akár rendes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Szabadság – minden munkaviszonyban jár

Kérdés: Munkaszerződés keretében vállaltam munkát, biztonsági és vagyonőr munkakörben. Ezen esetben az évi szabadság megillet-e, amennyiben nem, milyen indokkal utasítható el?
Részlet a válaszából: […] ...Alaptörvény XVII. cikke szerint, minden munkavállalónak joga van az éves fizetett szabadsághoz. A fizetett szabadság kötelező mértékét és kiadásainak szabályait az Mt. 115-125. §-ai határozzák meg. E rendelkezések – összhangban az Alaptörvénnyel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Keresőképtelenség szabadság alatt

Kérdés: Cégünknél minden nyáron "leállás" van július utolsó hetétől 3 hétig, amely időtartamra a kollégák szabadságot vesznek ki. A július havi béreket a szabadság megkezdése előtt elutaljuk a dolgozók részére. Néhány kolléga a szabadság leteltét követő első munkanapon orvosi igazolást hozott arról, hogy ezen időszak alatt keresőképtelenné vált. Hogyan kell számfejteni a dolgozók járandóságait?
Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz abból kell kiindulni, hogy a fizetett szabadsághoz való alkotmányos alapjog [Alaptörvény XVII. cikk (4) bek.] lényege: a munkavállaló a munkáltató költségén tud rendszeresen, minden évben pihenni, regenerálódni, egyebek mellett éppen azért, hogy továbbra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság az egyszerűsített foglalkoztatásban

Kérdés: Az egyik szakmai portálon az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban azt írják, hogy a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de ez nem jelenti azt, hogy a munkavállaló ne lenne jogosult szabadságra, amit a munkaviszony végén pénzben kell megváltani (hivatkoznak az NGM/14950/2017. számú állásfoglalásra). Önöknek mi a véleményük ezzel kapcsolatban? Ha egy céghez jönnek nyáron spárgát szedni, akár egy személy kb. 80 napot az évben, akkor az utolsó mezőgazdasági idénymunka napján ki kell számolni a 80 napra időarányosan járó éves szabadságát és meg kell váltani? Ebben az esetben a személyi jövedelemadó szempontjából adóköteles jövedelem keletkezne, mert naponta a magánszemély csak a minimálbér nyolc órára járó összegét keresheti meg adómentesen. Mi a teendő egy hosszabb idejű, akár évi 90 napos alkalmi munka vagy 120 napos mezőgazdasági idénymunka esetén a szabadságmegváltásra való jogosultság tekintetében, jár-e szabadságmegváltás a munkaviszony utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...kiadni a szabadságot. Ettől azonban még helyes az a kérdésben említett álláspont, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkavállaló is jogosult szabadságra, mégpedig az általános szabályok szerint. Ebbe természetesen az is beletartozik, hogy az év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] ...mennyi legyen az összes beosztható munkaidő, a munkáltató üzemelési ideje és a tevékenységhez szükséges létszám fogja meghatározni, a munkavállalók munkaszerződéseiben meghatározásra kerülő munkaidőt ennek fényében és a várható távollétek figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Igazolások kiadása a "másodállás" megszűnésekor

Kérdés: Másodállás megszűnése esetében milyen igazolásokat kell kiadnia a munkáltatónak kötelezően?
Részlet a válaszából: […] ...munkajogi szabályozás nem tesz különbséget "főállás", "mellékállás", illetve "másodállás" között. Ebből következően a munkavállalót és a munkáltatót is ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik valamennyi, a köznyelvben ekként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Munkavédelmi képviselő munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Segítségüket kérném abban, hogy ha engem egy gimnáziumban munkavédelmi képviselőnek választottak (20 főnél több munkavállalót foglalkoztat), akkor jár-e nekem a havi 10%-os mértékű munkaidő-kedvezmény? Tehát a tanároknál ez órakedvezményben valósul meg, az én értelmezésem szerint. Az igazgatóhelyettes azt állítja, hogy csak az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalóknak jár ez a kedvezmény, közalkalmazottaknak nem.
Részlet a válaszából: […] ...alól e feladatok teljesítése érdekében. Ha azonban nincs olyan feladat, amely miatt a munkaidőben indokolt lenne a mentesülés, akkor a munkavállaló (közalkalmazott) köteles a teljes havi munkaidejét munkavégzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.
1
188
189
190
430