153 cikk rendezése:
71. cikk / 153 Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása
Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
72. cikk / 153 Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén
Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
73. cikk / 153 Munkavállaló felelősségre vonása kötelezettségszegés hiányában
Kérdés: Egy taxitársaságnál dolgozom szerződött partnerként mint ellenőr. Ennek során feladatom a kollégák engedélyeinek, ruházatának, ápoltságának, viselkedésének ellenőrzése, esetleg szankcionálása. A munkámat kiválóan végeztem, többször felkértek pluszfeladatokra, jutalmaztak érte, és dicséretben is részesítettek. Sajnos az ellenőrzéseim során olyan személyeknél is találtam hibát, akik a főnökséggel közeli barátságban vannak. Ezeket (pl. drogfogyasztás, ittas vezetés, fuvarkisajátítás, trehány, rendetlen fuvarozás stb.) jeleztem is, de ezzel "darázsfészekbe nyúltam". A taxitársaság vezetője felhívott, konferenciabeszélgetés keretében az etikai bizottság vezetője előtt megfenyegetett engem, a családom, a karrierem, az engedélyeim, a megélhetésem. Ezt követően a saját ellenőr kollégáimat állították rám, hogy keressenek valamit, ami alapján be lehet rángatni fegyelmi tárgyalásra. Találtak is egy olyan esetet, amiben korábban pár nappal megszüntető határozatot hoztak. Engem berendeltek fegyelmi eljárásra. Ez alatt a pár nap alatt nem tudtam elvégezni a munkámat rendesen, nem tudtam szolgáltatni, amiért havi díjat fizetek, megfélemlítettek. Féltem a feleségem, hogy rajta állnak bosszút, mert ő is ennek a cégnek a szerződött partnere. Mit tudok tenni?
74. cikk / 153 Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény
Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
75. cikk / 153 Igényérvényesítés – az igazolások kiadásával és a végkielégítéssel kapcsolatban
Kérdés: Munkáltatóm sem a kilépőpapírokat, sem a végkielégítést nem akarja kiadni. A munkaügyi bírósághoz kellene fordulnom, de hogy tehetem ezt meg?
76. cikk / 153 Munkabérfizetés vezető tisztségviselő hozzátartozójának felszámolás esetén
Kérdés: Egy felszámolás alatt álló vállalkozás munkaügyi perben áll volt dolgozójával, aki az egykori ügyvezető felesége. A volt dolgozó szerződése jó erkölcsbe ütközött, így a felszámoló megítélése alapján nem kapta meg felmondáskor a szerződés szerinti összes végkielégítést és felmondási időre járó bért. A Csődtv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontja nem egyértelmű számomra, mit kell tekinteni kötelezően kifizetendő munkabérnek, és mi az, ami a felszámolási költségek közé nem sorolható ebben az esetben, ha a volt vezető közeli hozzátartozójáról van szó?
77. cikk / 153 Munkaszerződés-módosítás érvénytelensége
Kérdés: Visszavonható-e az a munkaszerződés-módosítás, amely a munkavállalók megtévesztésével került aláírásra, illetve ha az bizonyos jogszabályok kijátszásának, kikerülésének céljával jött létre? További kérdés, hogy ilyen esetben beállhat-e munkaszerződés-módosítás érvénytelensége?
78. cikk / 153 Felülvizsgálati eljárás a bizonyítás jogszabálysértő lefolytatása okán
Kérdés: Ha a másodfokú munkaügyi bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét úgy, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság az én tanúimat nem idézte és nem is hallgatta meg, akkor mit tehetek, hová fordulhatok?
79. cikk / 153 Szabadság iránti munkavállalói igény érvényesítése
Kérdés: A munkahelyemen nem akarják kiadni a szabadságot, pedig 18 munkanapom van! Ilyenkor mit lehet tenni?
80. cikk / 153 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság
Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
