Jogorvoslati lehetőségek jogellenes adatkezelés esetén

Kérdés: Településünkön az alpolgármester megszegte titoktartási kötelezettségét, és hivatali nyilvántartás adatait adta ki másoknak egy konkrét személyről. Ilyen esetben ezt a jogsértést kinek kell bejelenteni, főként arra tekintettel, hogy a jegyző nem lépett fel vele szemben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megjelölt esetben a konkrét körülmények ismerete nélkül nem állapítható meg, hogy megvalósult-e, illetve milyen mértékű jogsértés valósult/valósulhatott meg. Erre figyelemmel általános tájékoztatás nyújtására van módunk a tekintetben, hogy egy esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban – a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül – 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszából: […]  Időközben, 2012. március 1-jén hatályba lépett a Kttv. Ennek133. §-a (3) bekezdése szerint a tárgyévet megelőző év minősítése (annakhiányában teljesítményértékelése) alapján az alapilletmény a december 31-igterjedő időszakra -20%-tól +50%-ig téríthető el....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kezdetekor fennállott tájékoztatási kötelezettség az új Mt.hatálybalépését követően is terheli a munkavállalót azzal a különbséggel, hogya munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított nem harminc, hanemtizenöt napon belül köteles írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Képviseleti jogosultság hiánya a munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: 2011. március 16-i keltezéssel kaptam meg a felmondásomat, amelyet 2011. március 21-én vettem át. Körülbelül két hete jutott a tudomásomra, hogy a jegyző, aki aláírta a felmondást, csak 2011. március 17-én került beiktatásra. Jogszabálysértésre hivatkozással fordulhatok-e a munkaügyi bírósághoz?
Részlet a válaszából: […]  Ha a felmondását a polgármesteri hivatal mint munkáltatórészéről olyan személy írta alá, aki akkor még nem volt a munkáltatói jogkörgyakorlója, a jognyilatkozat (a rendes felmondás) érvénytelen, és ebbőlkövetkezően jogellenes volt a jogviszony megszüntetése. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Munkáltatói jogok gyakorlása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tulajdonosa, aki egyben az ügyvezető is, jelenleg terhes. Az ügyvezető igénybe kívánja venni a TGYÁS-t, illetve a GYES-t, a szülést megelőzően pedig még táppénzes állományba is kerül az egészségi állapota miatt. Mivel a társaság a működését fenn kívánja tartani, helyette egy alkalmazott végezné a munkát. E munkavállaló nem lenne társasági szerződés szerint kinevezett ügyvezető, a munkáltatója pedig továbbra is a jelenlegi ügyvezető lenne. Önök szerint e munkavállaló vonatkozásában a munkáltatói jogkör ügyvezető általi gyakorlása munkavégzésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Az ügyvezetői tisztség munkaviszonyban és megbízásijogviszonyban is ellátható. Elöljáróban mindenképpen kiemeljük, e tisztségetegyszemélyes korlátolt felelősségű társaság tagja kizárólag abban az esetbenláthatja el munkaviszonyban, ha erről a társaság alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 41/B. §-a szerint fizetés nélküli szabadságot kellbiztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársakülszolgálatot teljesít. Az összeférhetetlenséget szabályozó 21-22. § nemtartalmaz különös szabályokat az ilyen fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Személyiségteszt a munkaviszony létesítése során

Kérdés: Értékesítési területre keresünk munkatársakat, a felvételkor pszichológus által összeállított személyiségtesztet és gyakorlati tesztfeladatokat kívánunk megoldatni a jelentkezőkkel. Van-e ennek jogi akadálya?
Részlet a válaszából: […] A felvételi eljárás célja, hogy megállapítsa a munkavállalóalkalmasságát az ellátandó munkakörre, ezért az ezzel kapcsolatos információkbeszerzésének, felhasználásának szabályait rendezik a jogszabályok. Ilyeninformáció elsősorban a munkavállaló végzettségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Lemondás vagy felmentés?

Kérdés: Közalkalmazottunk június 12-én írásban bejelentette a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy szeptember 30-i hatállyal lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról. Vagyis a két hónapos lemondási idejét nem június 12-től, hanem augusztus 1-jétől kellene számítani. Van-e erre lehetősége a közalkalmazottnak, vagy lemondása esetén a lemondási idő a következő naptól indul? Lemondását tartalmazó jognyilatkozatát egyébként annak tudatában nyújtotta be, hogy munkáltatójával megromlott a viszonya, és ennek következtében fennáll annak lehetősége, hogy esetlegesen felmentik, ezért a lemondással akarta megakadályozni jogviszonyának úgymond "idő előtti" megszüntetését. Köti-e a közalkalmazott nyilatkozata a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 28. § (1)–(2) bekezdése szerint a közalkalmazott ahatározatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikormegszüntetheti. Lemondás esetén a lemondási idő két hónap. Ezen időtartam egyrészére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Munkáltatói jogok gyakorlása az alapítvány szervezetében

Kérdés: Alapítványunknak van egy önálló jogi személy szervezete, mely több munkavállalót foglalkoztat. A kuratórium azt szeretné, hogy az önálló jogi személy munkavállalói felett az alapítvány egyik alkalmazottja gyakorolja a munkáltatói jogokat. Jogszerű-e, ha az alapítvánnyal jogviszonyban álló alkalmazott gyakorol munkáltatói jogokat az alapítvány önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetének munkavállalói felett abban az esetben, ha ő maga nem áll jogviszonyban ez utóbbi szervezettel? Amennyiben igen, akkor szabályozhatjuk a kérdést az alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzatában?
Részlet a válaszából: […] Az alapítványok vonatkozásában – ellentétben a gazdaságitársaságokkal – nincs külön jogszabályi rendelkezés a munkáltatói jogokgyakorlása tekintetében. A Gt. alapján ugyanis a munkáltatói jogok gyakorlásáraáltalános szabályok szerint a társaság vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kormánytisztviselői jogviszony mellett további teljes munkaidős jogviszony?

Kérdés: Azzal a kéréssel fordult hozzánk egyik beosztott – nem vezető – kormánytisztviselőnk, hogy nehéz anyagi helyzete miatt átmenetileg engedélyezzünk számára egy további, határozott időre szóló, teljes munkaidős köztisztviselői jogviszony létesítését. Létezik-e olyan konkrét törvényi rendelkezés, amely taxatíve kizárja két vagy több heti 40 órás, teljes munkaidős jogviszony egyidejű fennállását, különösképpen a kormánytisztviselők és a köztisztviselők vonatkozásában? Tartunk attól, hogy a másodállás engedélyezése esetén nem lenne képes továbbra is megfelelő teljesítményt nyújtani az érintett alkalmazott.
Részlet a válaszából: […] A Ktjv. alapján a kormánytisztviselői jogviszonyban isalkalmazni szükséges a Ktv.-nek a köztisztviselők munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyai összeférhetetlenségére irányadó rendelkezéseit (21-22. §). A Ktv.szerint a kormánytisztviselő – a tudományos, oktatói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
14
15
16
18