Kormánytisztviselői összeférhetetlenség – nincs szükség felmentésre

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnkről kiderült, hogy a kormánytisztviselői munkája mellett létesített egy részmunkaidős munkaviszonyt is. Ezt velünk korábban nem közölte. Jelen esetben kötelezhetjük-e a munkaviszonya megszüntetésére? Ha nem hajlandó erre, akkor felmenthetjük-e emiatt?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselő további jogviszonyt – tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Gazdasági társaság tagja mint munkavállaló

Kérdés: A munkáltató cégnél az egyik munkavállaló 30% részesedést is szerzett, tehát részben a munkáltató cég tulajdonosa is lett. Mivel ez a döntés kellően motiváló volt a munkavállalónak, a társaságban a részesedése 50%-ra emelkedett. Jelenleg a két tulajdonos részesedése 50-50%. A munkavállaló továbbra is a céggel kötött munkaviszony keretében látja el feladatait, a munkáltatói jogkör gyakorlója a korábbi tulajdonos, aki az ügyvezető is. Fenntartható-e továbbra is az immár 50%-os tulajdonostárs munkaviszonya? Több alkalmazottunk is van, és az érintett munkavállaló helyzete folytán "kisfőnök" is lett egyúttal.
Részlet a válaszából: […] Munkajogi értelemben nincs annak akadálya, hogy egy gazdasági társaság tagja munkaviszony keretében végezzen munkát a gazdasági társaságnak. A 2014. március 14. napjáig hatályos Gt. a munkaviszony létesítése tekintetében nem ír elő korlátozást a társaság tagjai kapcsán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Közalkalmazotti vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató vagyunk; az SzMSz módosítására a közeljövőben kerül sor. Ugyanakkor az egyik érintett főosztályunk vezetőjének munkájával a fenntartó önkormányzat nincs megelégedve. A belső ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy közvetve több feltárt működési jogsértés létrejötte visszavezethető a vezető mulasztásaira. Ezt a személyt nem kívánjuk az új SzMSz szerinti szakmai egység vezetőjévé kinevezni. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-a értelmében a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól, a vezetői megbízás azonban a határozott idő lejárta előtt is írásban, indokolás nélkül visszavonható a munkáltatói jogkör gyakorlója által. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása

Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály szerint a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartása történhet az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is [Mt. 134. § (3) bek.]. Kiemelendő, ez a megoldás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Heti nyolcórás részmunkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Új munkavállalót szeretnénk alkalmazni, de csak heti 8 órában, változó beosztásban, előre láthatóan napi 1-3 óra között változna a munka­idő mértéke, és olykor szombaton is kellene dolgoznia. Ilyenkor mit kell, illetve lehet írni a munkaszerződésbe? Hogyan fogalmazzuk meg, hogy az szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] A leírt munkarendhez a feleknek részmunkaidős foglalkoztatásban szükséges megállapodni a munkaszerződésben. A részmunkaidő azt jelenti, hogy a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg [Mt. 92. § (5) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaköri határok és munkakörbe nem tartozó feladatok ellátása

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a kérdésben a munkavállalók munkaköri leírásából idézett záradék, mely szerint "...a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható", nem értelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Közalkalmazotti megállapodás a Klebelsberg Központnál

Kérdés: Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 19. §-a a közalkalmazotti tanácsra – bizonyos kivételekkel – az Mt. XX. fejezetét, azaz az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseit írja elő alkalmazni. Az Mt. 236. §-a alapján a munkáltatónál vagy a munkáltató önálló telephelyén, részlegénél, ha az ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

GYED-en lévő közalkalmazott vezetői megbízása

Kérdés: Közalkalmazottunk 2004. június 16-tól dolgozik intézményünknél. 2008. június 1-jétől meghatározott munkaköre mellett határozatlan idejű vezetői megbízással rendelkezett. Közben 2010 márciusa óta TGYÁS-on, illetve GYED-en van most már második gyermekével. 2011. január elsejével változott a Kjt.-ben a vezetői megbízás szabályozása, vagyis 2011. január 1-jétől a határozatlan idejű vezetői megbízások 5 évre szóló határozott idejűvé alakultak át. Ez érvényes munkavállalónkra is, attól függetlenül, hogy az említett időpontban GYED-en volt (feladatait más vette át, aki vezetői megbízást is kapott), vagyis neki is határozott idejűvé kell alakítani a vezetői megbízását? Ha a GYED lejárta után visszatér, akkor kötelesek vagyunk megbízott vezetőként alkalmazni, vagy a kinevezése szerinti nem vezetői munkakörbe kinevezni, illetve lehetőségünk van a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő munkakörbe kinevezni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt.-t 2011. január 1-jével módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a tartalmazta a vezetői megbízásokra vonatkozó átmeneti szabályokat. Ez a szabály kimondta, hogy 2011. január 1-jével a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízások a törvény erejénél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkaköri leírás – az átadás időpontja

Kérdés: Az új Mt. kizárólag arról rendelkezik, hogy a tájékoztatót 15 napon belül kell írásban megadni a munkavállalónak, de a munkaköri leírással kapcsolatosan nem találtam erre rendelkezést. Mikor kell a munkaköri leírást a munkavállalónak odaadni?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. rendelkezései szerint a tájékoztatót legkésőbb a munkaviszony kezdetétől, a munkába lépés napjától számított tizenöt napon belül írásban kell átadni a munkavállalónak.A munkavállalót – többek között – tájékoztatni kell a munkakörbe tartozó feladatokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkaidő-beosztás meghatározása

Kérdés: A helyi uszoda és sportcsarnok működtetését végző cég dolgozói esetében van-e lehetőség arra, hogy mivel sok esetben kiszámíthatatlan a munkavégzés ideje, a vezető saját hatáskörben eldöntve, aznapra vonatkozóan utasítsa a dolgozókat a munkavégzésre, a túlórára vagy esetleg épp a dolgozók hazaküldésére? Például alapesetben három úszómester tartózkodik nyáron a strand területén. Ha aznap esik az eső, akkor van-e megoldás arra, hogy aznap hazaküldje a felesleges egy vagy két úszómestert? Sokszor rendezvényeket is tartanak a sportcsarnokban, és nem mindig lehet a rendezvény végét kiszámítani. Van-e megoldás arra, hogy rendezvény esetén annak a végén legyenek a takarítók behívva a munka elvégzésére, akkor is, ha így este 8 vagy épp este 11 óra lesz a munkakezdési idő? Ez esetben hogyan lehet megoldani a törvényben előírt, előre történő tájékoztatást a dolgozó felé?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. 97. § (4)–(5) bekezdése szerint a munkaidő-beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Ettől eltérően, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.
1
13
14
15
18