Eljárás jogutód nélküli megszűnés esetén

Kérdés: A gazdasági válság miatt jelentős piacokat veszítettünk, és ezért a cég tulajdonosa úgy döntött, hogy végelszámolást kell csinálni, a működést megszünteti. Ilyen esetben mi történik a munkavállalók jogviszonyával? Csoportos létszámcsökkentés lesz, és annak megfelelően kell tájékoztatni őket az üzemi tanácson keresztül?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnéseesetén a törvény erejénél fogva megszűnik [Mt. 86. § b) pont]. Lényeges, hogyilyenkor nem a csoportos létszámcsökkentés speciális esetéről van szó, hiszenitt egy objektív külső ok miatt, és nem a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Külföldi cég fióktelepénél foglalkoztatott munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Egy projekt megvalósítására létrehozott külföldi cég magyarországi fióktelepe 2010 őszén befejezi tevékenységét. A fióktelepet megszüntetik, a munkavállalók munkaviszonyát pedig rendes felmondással szüntetik meg. Az egyik munkavállaló a felmondás előtt bejelentette, hogy terhes. Tudomásom szerint ilyen esetben a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt rendes felmondással, mivel a munkavállaló felmondási tilalom hatálya alatt áll. Valószínűleg a cég végelszámolása a terhességi-gyermekágyi segély időszakára fog esni. Hogyan érinti a végelszámolás a szóban forgó munkaviszonyt, s vajon a végkielégítésre, a felmondási időre, a felmentési időre, valamint a rendes szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket hogyan kell ebben az esetben alkalmazni? Hogyan érinti mindez a végelszámolás folyamatát, mikor kell bejelenteni a munkavállalónak a fióktelep megszüntetésének tényét, s mely időpontban fog megszűnni a munkaviszony? Van-e más mód a munkaviszony megszüntetésére a terhesség miatt, illetve a végelszámolás megkezdése előtt?
Részlet a válaszából: […] Előzetesen az vetődik fel, vajon a külföldi cégmagyarországi fióktelepénél foglalkoztatott munkavállalók mely munkáltatóvalállnak munkaviszonyban. A Fióktelep tv. 18. § (2) bekezdése értelmében afióktelepnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkaidő-változás az okmányirodában

Kérdés: A vezetés azt tervezi, hogy megemeli az okmányiroda nyitvatartási idejét. Ezáltal az okmányirodai munkatársak heti negyven óránál többet dolgoznának. Kérdésünk, hogy emiatt kell-e a kollégák kinevezését módosítani, illetve az illetményt ennek függvényében kell-e megállapítani? Megtehetjük-e azt, hogy a heti negyvenórás munkaidő megmarad, viszont a munkatársak nem azonos időben kezdik majd meg a napi munkavégzést, hanem időben elcsúsztatva, például egymást váltva? Ezt hogyan kell dokumentálnunk? Ekkor a heti munkaidő nem változna, ennek ellenére kell-e a kinevezésüket módosítanunk?
Részlet a válaszából: […] Az okmányirodán dolgozó köztisztviselők munkaidejénekátszervezésére a Ktv. munkaidőre vonatkozó szabályait alkalmazva több megoldásis lehetséges. A köztisztviselő napi munkaidőn, illetve a heti negyven óránfelüli minden további munkavégzése rendkívüli munkavégzésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Fizetés nélküli szabadság meghosszabbítása

Kérdés: Munkavállalónk fél éve ment fizetés nélküli szabadságra, idén március 1-jétől kellene munkába állnia. Ha február 28. tájékán bejelenti, hogy szeretné még 3-4 hónapra meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadságot, akkor felmondhatunk-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz attól függ, milyen jogcímen mentfizetés nélküli szabadságra a közalkalmazott. Ha olyan jogcímen, amely szerinta törvény alapján alanyi jogon kell számára fizetés nélkül szabadságotbiztosítani (pl. gyermek gondozása céljára), akkor a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkáltató jogutód nélküli megszűnése

Kérdés: Tudomásunk szerint egy nemrégiben elfogadott törvény a munkáltató jogutód nélküli megszűnését a csoportos létszámcsökkentéshez hasonlóan szabályozza. Vajon a módosítás azt is jelenti egyben, hogy a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően kötelező konzultációt kezdeményezni a munkavállalók képviselőivel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2010. január 1-jével egy új 94/H. §-sal egészült ki(l. a 2009. évi CXXVI. törvény 19. §-át), mely a csoportos létszámcsökkentéshezhasonló tájékoztatási kötelezettségeket ír elő azokban az esetekben, amikor amunkáltató jogutód nélküli megszűnése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Fióktelep a munkaügyi perben

Kérdés: Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként részt vehetünk-e félként a nálunk alkalmazott munkavállaló által indított munkaügyi perben, vagy a külföldi anyacégnek kell eljárnia ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] A Fióktelep tv. 3. § (1) bekezdése értelmében a külföldiszékhelyű vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe, illetvefióktelepei útján jogosult belföldön vállalkozási tevékenység végzésére. Afióktelepnél foglalkoztatott munkavállalók a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kárfelelősség – a munkáltatói szabályzat megszegéséért?

Kérdés: A munkáltatómnál újságárusként dolgozom. Két hete egyik reggel, miközben az aznapi újságokat vittem, észrevettem, hogy a pavilont éjjel feltörték. Gyorsan értesítettem a munkáltatómat, majd a rendőrséget a betörésről, de kénytelen voltam közben kinyitni a pavilon ajtaját, hogy az aznapi újságokat be tudjam tenni; be viszont nem mentem. Ezt követően kiérkezett a vezetőm, de nem készített leltárt. Arra hivatkozott, hogy, mivel bementem a pavilonba, ezzel megszegtem a munkahelyi utasítást, és így már nem lehet megállapítani, mi hiányzik. Ezt követően a héten kézhez vettem egy 300 000 Ft-os kártérítési felszólítást. Tényleg ki kell ezt fizetnem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségénekvétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik [Mt.166. § (1) bek.]. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetvemértékét, valamint az okozati összefüggést viszont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Illetménycsökkentés GYES alatt?

Kérdés: GYES-en vagyok a kislányommal. A minap kaptam egy illetményváltozásról szóló értesítést az önkormányzattól, ahol dolgozom, melyben tájékoztatnak, hogy a megállapított havi illetményem mintegy 50 ezer forinttal csökken. A csökkenés az alapilletmény-eltérítés mértékének 113%-ról 100%-ra történő csökkentésének köszönhető. Tudomásom szerint a GYES-en lévők illetményének csökkentése ezen időszak alatt nem lehetséges, továbbá a bérfejlesztés Mt. alapján jár nekik. Az alapilletmény eltérítését azonban célkitűzés, illetve ezt követő teljesítményértékelés előzi meg. Esetemben sem célkitűzésre, sem teljesítményértékelésre két éve nem került sor. A munkáltató szerint az illetmény megállapítása, amennyiben eltérítést alkalmaznak, a Ktv. szerint csak a tárgyévre vonatkozik. Minden évben az előző évi szakmai munka alapján kell megállapítani az illetményeltérítés mértékét, így az új illetmény összegét is, és mivel nem dolgoztam, nincs alapja az eltérítésnek. Hogyan kell ezt megítélni?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 43. § (4) bekezdése szerint a hivatali szerv vezetőjea megelőző év szakmai munkája értékelése alapján a tárgyévre vonatkozóan aköztisztviselő besorolása szerinti fizetési fokozathoz tartozó alapilletményétdecember 31-ig (helyi önkormányzatnál tárgyév március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Idegennyelv-tudási pótlék – alanyi jogon?

Kérdés: Kis önkormányzatunk egyik köztisztviselője több nyelven is beszél (angol, olasz). Tekintettel a jelen pénzügyi helyzetre, nagyon nehezen tudjuk kigazdálkodni az összeget, és a többiek is zúgolódnak, hogy miért kap érte pótlékot, ha nem is használja a nyelvet. Kérdésem, hogy ha nem használja a munkaköre ellátása során a köztisztviselő a nyelveket, akkor kell-e számára nyelvpótlékot fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 48. §-a rendelkezik a nyelvpótlékról. E rendelkezésalapján, ha a köztisztviselő olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelvhasználata szükséges, idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. Azidegennyelv-tudási pótlékra jogosító nyelveket és munkaköröket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Munkát végző "keresőképtelen" munkavállaló és a rendes felmondás

Kérdés: Cégünknél az ügyvezető és a személyzeti osztály vezetője a munkaidő befejezése előtt fél órával kísérelte meg átadni a munkavállaló részére a rendes felmondást. A munkavállaló a felmondólevél elolvasása után megtagadta az átvételt, majd – annak ellenére, hogy az aznapi jelenléti íven a munka megkezdését aláírásával is igazolta – közölte: betegállományban van. Az átvétel megtagadásáról jegyzőkönyv készült, a munkavállaló ennek aláírását azonban megtagadta. Néhány nappal ezt követően postai úton eljuttatott a munkáltatóhoz egy olyan beteglapot, amelyen a keresőképtelenség kezdő időpontja megegyezik a felmondás átadása megkísérlésének időpontjával. Kérdésünk, vajon jogszerű-e a felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. § (4) bekezdése szerint az írásbeli nyilatkozat -így a rendes felmondás is – akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnekvagy az átvételre jogosult személynek adják át. Megítélésünk szerint abból,hogy a munkavállaló – a szó szoros értelmében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.
1
15
16
17