Önkormányzati társulás és a jogviszonyok megszűnése

Kérdés: Két település önkormányzati társulás keretében tart fenn köznevelési intézményt (óvodát). Az egyik társult tag 2026. augusztus 31. napjával kilép a társulásból. Mivel a társulásban csak egy tagönkormányzat marad, 2026. augusztus 31. napjával megszűnik a társulás, és annak köznevelési intézménye is jogutód nélkül. Az egyik település jogutódlás nélkül alapít új köznevelési intézményt, a másik pedig köznevelési feladatellátási szerződéssel biztosítja a kötelező feladatok ellátását. Jogutód nélküli megszűnés esetén a Púétv. 46. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. A Púétv. 47. §-ának (3) bekezdése szerint ekkor a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó havi távolléti díjának felel meg. A Púétv. 57. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint végkielégítés illeti meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót, ha jogviszonya a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg. A Púétv. 52. §-ának (7) bekezdése szerint a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles mentesíteni a munkavégzés alól. E kötelezettsége alól – a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban – a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. E jogszabályhelyek együttes értelmezése alapján hogyan kell eljárni egy jogutód nélküli megszűnés esetén? Értelmezhetők-e úgy a Púétv. rendelkezései, hogy végkielégítésként a 47. § (3) bekezdése szerinti összeget kell megállapítani, és értelemszerűen nincs felmentési idő, amit az érintett köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban lévő munkatársnak le kellene tölteni?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. hivatkozott rendelkezései szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony a törvény erejénél fogva, automatikusan megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével [Púétv. 46. § (1) bek. c) pont]. Ebben az esetben valóban nincs felmentési idő, amit le...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.

Jubileumi jutalom – a Kttv. hatálya alatti munkaviszony

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe kell venni többek között a Kttv. és a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt. A polgármesteri hivatal két kollégája (egyik 2001–2002 között, a másik 2005–2006 között) polgármesteri hivatalnál munkaügyi központ által támogatottan – mint pályakezdő munkanélküliként nyilvántartott személy – a munkáltatói igazolás szerint a régi Mt. hatálya alá tartozó jogviszonyban állt foglalkoztatásban (adminisztrátor/jogi asszisztens munkakörben). A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján a jogviszonyok beszámíthatóak-e a köztisztviselők jubileumi jutalmába?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 2001–2002-ben és 2005–2006-ban hatályos 19/A. §-a előírta, hogy a pályakezdő munkanélküliek (álláskeresők) elhelyezkedésének elősegítéséről, képzettségük, szakmai felkészültségük javítását, munkatapasztalat-szerzését lehetővé tevő támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 16.

Igazoláskiállítási kötelezettség gyermekgondozási szabadság alatt

Kérdés: Köteles-e kiadni a munkáltató munkáltatói igazolást, ha az édesanya gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van? Megtagadhatja-e ezt a munkáltató? Ha nem, és mégis megteszi, lehet munkaügyi bírósághoz fordulni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A fizetés nélküli szabadság tartama alatt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Idegen nyelvű okiratok fordítása besoroláshoz a közegészségügyben

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban kívánunk foglalkoztatni háziorvost. A doktornő közel 10 évet élt és dolgozott Svédországban. A külföldi jogviszonyairól bemutatta a többnyire angol és néhány svéd nyelvű munkaviszony-igazolását. A külföldi jogviszony a besoroláshoz beszámításra került, viszont a munkáltató részéről elvárás az idegen nyelvű igazolások fordíttatása. A munkavállaló ezen elvárást sérelmezi. Helyesen jár-e el a munkáltató a fordíttatás megkövetelésével, vagy a fordítás nélkül is gond nélkül elfogadható az angol és svéd nyelvű munkáltatói igazolás?
Részlet a válaszából: […] Az Eszjtv. szerint egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni – egyebek mellett – az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó külföldi egészségügyi szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban töltött időt [Eszjtv. 8. § (9) bek. m) pont]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Újraválasztott (al)polgármester és a szabadságmegváltás

Kérdés: Újra megválasztott polgármester (alpolgármester) szabadságának megváltása, illetve megállapítása tárgyában a Kttv. 62/A. §-a és 107. § (1) bekezdése értelmében a jogviszonyt folyamatosnak kell tekinteni, ezért ebből arra lehetne következtetni, hogy a szabadságot megváltani nem lehet. A „Felkészülés a helyi önkormányzati választások utáni teendőkre” című Önkormányzati Tudástár I. Önkormányzati Hírlevél különszáma 2024. évi 6. számában (https://cdn.kormany.hu//uploads/sheets// 1/11/117/117dc2c26d84590deab1483ad4926f3.pdf, 13–14., 36–37. oldal) található erre vonatkozó leírás szerint azonban – ha jól értelmezem – meg kell váltani a (régi-új) polgármester, alpolgármester szabadságát, és újra meg kell állapítani az év végéig járó szabadnapok számát.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. – a hivatkozott bírósági döntés alapjául szolgáló tényállás idején hatályos – 107. §-ának (2) bekezdése a jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése kapcsán csupán azt írta elő, hogy a jogviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Járvánnyal összefüggő utazási kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az 582/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerint "ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe az országos, regionális és elővárosi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást (továbbiakban: utazási kedvezmény) a) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, illetve hálózatnál dolgozó, a 478/2020. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel összefüggő, illetve a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében szükséges feladatokat ellátó személy". A szociális intézményeknél mely dolgozókat illet meg ez a kedvezmény? Minden dolgozónak ki lehet-e adni az ingyenes utazáshoz az igazolást? A korlátozások feloldása után több dolgozó kéri az igazolást, hogy az ország különböző területére rokon- és családlátogatás, illetve üdülés céljára igénybe vehesse.
Részlet a válaszából: […] Az 582/2020. Korm. rendelet hatályát a 271/2021. Korm. rendelet 1. §-ának 35. pontjában a Korona tv. hatályvesztéséig meghosszabbította. A szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények dolgozóit tehát jelenleg is (előreláthatólag a nyár végéig, ősz elejéig)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.
Kapcsolódó címkék:  

Tartozásigazolás bekérésének kötelezettsége

Kérdés: Az adós megszüntette a munkaviszonyát, a munkáltató kiadta a tartozásigazolást az adósnak. Viszont az új munkáltatója nem kérte be a munkáltatói igazolást; az adós három hónapon belül megszüntette a munkaviszonyát, és a munkáltató nem adott ki a munkavállalónak tartozásigazolást, mert nem tudott arról, hogy a munkavállalójuk adósként szerepel. Ezzel a trükkel sokan élnek, és meg tudnak szabadulni a bérből letiltás folytatásától. Kinek a feladata az, hogy feltárja, melyik munkáltató vette fel szabálytalanul a munkavállalóját úgy, hogy nem kérte be a tartozásigazolást, és lehet-e az ilyen munkáltató felelős?
Részlet a válaszából: […] A munkabérre vezetett végrehajtás hatálya újabb letiltás nélkül kiterjed arra a munkabérre is, amelyet az adós – a munkáltató megváltozása esetén – az új munkáltatótól kap (Vht. 59. §). Ennek teljesülése érdekében a munkáltató köteles az adós részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás és következményei

Kérdés: Mit tegyek, ha a munkáltató nem adja ki a papírjaimat, valamint az elmaradt béremet? Munkavállalói azonnali felmondás esetén milyen juttatások járnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. §-a alapján a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét – például a bérfizetési kötelezettséget – szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkavállaló tartozásai és beteg­szabadságának megállapíthatósága

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] 2012. július 1. után az Mt. nem írja elő a munkaviszony megszüntetésekor munkáltatói igazolás (C.0243-74 nyomtatvány) kiadását. Ekkortól a következő igazolásokat kell a munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak kiadnia:– a kifizetett munkabérről való elszámolás az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Felmondási védettség – 40 évi munkaviszony elérése előtt

Kérdés: Jár-e felmondási védettség 40 év munkaviszony megszerzése előtt?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés az ún. védett kor intézményére vonatkozik. Eszerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – kivéveha egyébként nyugellátásban részesül – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárbetöltését megelőző öt éven belül csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
1
2