Megváltozott egészségi állapot – mint a munkáltató felmondásának indoka

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a munkahelyi balesetét követően olyan orvosi javaslatot nyújtott be, miszerint a kialakult nagyfokú csontritkulása miatt az orvosa könnyített munkára javasolja. Cégünk tevékenységéből fakadóan azonban könnyített munkakört nem tudunk számára felajánlani. Élhetünk-e munkáltatói felmondással a megváltozott egészségi állapotára hivatkozva? Ekkor a munkáltatói felmondás milyen kötelezettségekkel jár?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállalót orvosa egészségi állapotára figyelemmel más munkakörben történő alkalmazásra javasolja, akkor a munkáltató felelőssége, hogy megvizsgálja a munkavállaló foglalkoztatásának feltételeit. A munkavállalót ugyanis csak olyan munkára lehet alkalmazni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Képesítési feltétel munkáltatói előírása

Kérdés: Kötelezhető-e egy munkavállaló arra (és lehet-e felmondási indok és milyen esetekben), hogy egyik napról a másikra rendelkezzen bizonyos készséggel, pl. nyelvtudás vagy szakmai fokozat?
Részlet a válaszából: […] Rendeltetésszerűen erre nem kerülhet sor. A munkavállaló és a munkáltató között létrejövő munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkakör [Mt. 45. § (1) bekezdés]. A munkaköri feladatok ellátása meghatározott iskolai végzettséget, képesítést, egyéb tudást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Munkakör megszűnése GYES alatt

Kérdés: Az elmúlt évben a cégünknél megszűnt a PR-menedzseri munkakör. A munkavállalónk, aki korábban ezt a munkakört betöltötte, szülési szabadságon, illetve GYES-en volt. A gyermeke most kétéves, és szeretne visszajönni dolgozni. Kötelesek vagyunk-e visszavenni, ha már nincs meg a munkakör, amit korábban betöltött, vagy felmondhatunk neki? Ha kötelesek vagyunk visszavenni, akkor milyen munkakörben alkalmazhatjuk? Ha alacsonyabb munkakörbe vesszük fel, akkor csökkenthető-e a fizetése a korábbihoz képest, mivel az alacsonyabb munkakörben dolgozók sem kapnak olyan magas fizetést, mint a korábbi PR-menedzser?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt [új Mt. 65. § (3) bek. c) pont]. Ha azonban a munkavállaló megszakítja a fizetés nélküli szabadságot – tehát visszatér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Felmentési időbe beleszámít a kiadott szabadság

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalónak járó felmentési időbe beleszámít-e az időarányos szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához előzetesen tisztázandó: a munkáltató felmondása esetén a törvény különbséget tesz felmondási idő és felmentési idő között. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás és következményei

Kérdés: Mit tegyek, ha a munkáltató nem adja ki a papírjaimat, valamint az elmaradt béremet? Munkavállalói azonnali felmondás esetén milyen juttatások járnak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 78. §-a alapján a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkáltató a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét – például a bérfizetési kötelezettséget – szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rendkívüli felmondás helyett az azonnali hatályú felmondás elnevezést használja. Alapvető szabályai azonban nem változtak a régi Mt.-ben foglaltakhoz képest. Így többek között a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Részmunkaidő kikötése a munkaszerződésben

Kérdés: 2007 óta dolgozom a munkahelyemen, a munkáltatóm egyéni vállalkozó. Bejelentette, hogy mostantól napi nyolc óra helyett csak napi négy órában hajlandó foglalkoztatni, és ennek megfelelően akarja a béremet is csökkenteni, ezenfelül pedig, ha munka adódik, azt "eseti munkaszerződés" keretein belül akarja elvégeztetni. Emiatt munkaszerződést is akar módosítani a kevesebb bejövő munkára és a feladatok csökkenésére hivatkozva. Megteheti ezt a munkáltatóm, ha igen, milyen keretek között? Mi történik akkor, négy év munkaviszony után, ha én ezt megtagadom, és nem fogadom el az új feltételeket?
Részlet a válaszából: […]  A felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják(új Mt. 58. §), tehát a munkáltató egyoldalúan nem módosíthatja a teljesmunkaidőre létesített munkaviszonyt részmunkaidőssé, és nem csökkenthetimunkabérét sem, ha ahhoz a munkavállaló nem járul hozzá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt.-t – az Mth. eltérő rendelkezése hiányában – ahatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1)bek.]. Ennek értelmében – mivel az Mth. más szabályt nem határoz meg – a régiMt. szerint vezetőnek minősített munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás visszamenőleges ledátumozása

Kérdés: A munkáltatóm visszamenőlegesen akarja kitölteni a felmondási dátumot. Mit tehetek ilyen esetben, illetve mik lesznek a következményei egy ilyen munkáltatói intézkedésnek?
Részlet a válaszából: […]  A munkaviszonyt megszüntetni felmondással csak a jövőrenézve lehet. Amennyiben a munkáltató visszamenőleges időpontra akarja kitöltenia munkáltatói felmondás keltezését, akkor azzal a munkavállaló jogaitcsorbítja, hiszen lerövidíti a munkavállalót illető felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkakör ellátásához szükséges bizalom

Kérdés: Az új Mt. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontjában olvastuk, hogy "a munkavállaló köteles a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani". Mit jelent ez? Ha elvesztem a bizalmamat a munkavállalóban, akkor felmondhatok neki?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. indokolása szerint "a munkavégzés minőségének új mércéje", "általános– tehát a munkavégzésen túl is érvényesülő – magatartási szabály" a munkakörnekmegfelelő bizalom tanúsítása a munkavállaló részéről, "amely a munkaviszonybizalmi jellegéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.
1
15
16
17