4599 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Helyi önkormányzat által fenntartott könyvtárunk takarítói munkakörre közalkalmazotti jogviszony helyett munkaviszony keretében kíván alkalmazni egy munkavállalót. Vajon ezt megtehetjük-e jogszerűen?

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott munkavállalónk eddig takarítónői munkakörben volt foglalkoztatva. A takarítói munkakör ellátására általános iskolai végzettség van előírva. Ennek megfelelően alkalmazásakor figyelembe vettük az 1992 utáni jogviszonyait is, függetlenül attól, hogy nem közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott, mivel a takarítónői munkakörre előírt iskolai végzettséggel rendelkezett. Munkavállalónk 2010. 06. 26-án szakmai képzettséget szerzett, ennek alapján a végzettségének megfelelő munkakörbe lesz átsorolva. Kérdésünk az lenne, hogy a munkaköre változtatása, valamint a magasabb fizetési osztályba sorolása mellett ("A" fizetési osztályból "B" fizetési osztályba) újból meg kell-e állapítani a fizetési fokozatot, vagy a régi takarítónői munkakörre megállapított fizetési fokozatot kell meghagyni?

Kérdés: Munkavállalónkkal tanulmányi szerződést kötöttünk felsőfokú pénzügyi és számviteli tanulmányok idejére. A harmadik évben kötelező szakmai gyakorlatot kell teljesítenie, erre a felsőoktatási intézmény tanulmányi szabályzata szerint csak banknál vagy biztosítónál van lehetőség, így azt nem tudja teljesíteni a munkahelyén. Kell-e a munkavállaló részére szabadidőt biztosítanunk a szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanulmányi szerződésben ezt nem kötöttük ki? Ha szabadidőt kell biztosítanunk, kell-e a munkavállaló részére átlagkeresetet vagy távolléti díjat fizetni?

Kérdés: Egy munkavállalónk balesetet szenvedett, munkavégzés közben ráesett a betonpadozatra, és ennek következtében komoly sérüléseket szenvedett. A munkavállalót korábban semmilyen betegséggel nem kezelték, ilyet nála meg sem állapítottak, fizikai munkakörét minden további nélkül ellátta. A baleset után viszont rokkanttá vált, mivel a munkahelyi baleset aktivizálta az addig rejtett idegi-mozgásszervi panaszokat. Most kártérítést követel az elmaradt jövedelmekért, illetve a fellépett depresszióért. Ilyen esetben is felelős a munkáltató, ha a munkabalesettel nem közvetlenül összefüggő betegség miatt nem tud dolgozni a munkavállaló?

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?

Kérdés: Az augusztus 1-jétől hatályos új szabályok szerint a munkáltató csak meghatározott alkalmi munkást foglalkoztathat, attól függően, mennyi a saját létszámkerete. A törvény szerint ezt a létszámot egyenlőtlenül beosztva is fel lehet használni. Mit jelent ez?

Kérdés: Cégünk elsődlegesen munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, így munkavállalóink többségét kölcsönzésre létesített munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. Felmerült kérdésként, hogy amennyiben bizonyos munkavállalókat a továbbiakban nem munkaerő-kölcsönzés, hanem tipikus munkaviszony keretében – saját munkavállalóként, saját céljainkra – kívánjuk foglalkoztatni, jogszerűen megtehetjük-e, hogy a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyukat közös megegyezéssel tipikus munkaviszonyra módosítjuk?

Kérdés: Van-e jogszerűen lehetősége a munkáltatónak arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvényi mértéken felül többlet-végkielégítést juttasson a közalkalmazott részére?

Kérdés: Négy főt alkalmazó, kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozásunk egyik alkalmazottja az Mt. alapján 3 hónap lakásépítési szabadságot kért a háza felépítése céljából. Kötelesek vagyunk-e kérelmének eleget tenni? Kell-e az alkalmazottunk után járulékot fizetnünk ebben a 3 hónapban, ha úgy döntünk, engedélyezzük a távollétet?

Kérdés: Pályakezdő fiatalt Start kártyával foglalkoztatunk, időközben a pályakezdő felsőfokú végzettséget szerzett, mivel áprilisban sikeresen teljesítette a záróvizsgáit, és ezt jelentette munkáltatójának. A munkáltató erre figyelemmel a magasabb összegű járulékalap után vette igénybe a járulékkedvezményt. A munkavállaló részére azonban csak utóbb augusztusban állították ki a felsőfokú végzettséget igazoló okiratot. Mi a munkáltató teendője, van-e visszafizetési kötelezettsége?