4599 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Kft.-nkben a munkáltatói jogkört az egyik ügyvezető gyakorolja. Gyakran előfordul azonban, hogy tartós külföldi távolléte miatt helyettesíteni szükséges. Milyen módon jogszerű a helyettesének kijelölése akadályoztatása esetén?

Kérdés: Cégünknél hamarosan lejár a kollektív szerződés hatálya, és szeretnénk újat kötni, vagy ezt meghosszabbítani. A szerződés kötésére jogosult szakszervezet azonban jelezte, hogy mindenképpen bele akarja venni azt is a kollektív szerződésbe, hogy a beszállítóként dolgozó, szerelői munkálatokat ellátó vállalkozóknak milyen minimális díjazást fizethet a társaság, mivel úgy érzik, hogy a munkavállalók hátrányára fokozatosan kiszervez a munkáltató bizonyos feladatokat, és majd létszámcsökkentést fog végrehajtani, ami csökkenti a taglétszámukat. Mivel lehetne meggyőzni őket arról, hogy tegyenek le egy ilyen kikötéstől, mivel ez a társaságnak nagyon hátrányos lenne?

Kérdés: Egyik kollégánk rokkantsági nyugdíjba megy. Kérdésünk, hogy jár-e számára kedvezményes jubileumi jutalom, ha a jogviszonyban töltött jogosító ideje megvan hozzá?

Kérdés: Egyes munkavállalóinkat változó munkavégzési helyre alkalmazzuk, munkaszerződésükben is "változó munkahely" szerepel munkavégzési helyként. Egyik változó munkahelyre alkalmazott munkavállalónkat átirányítottuk egy másik munkavégzési helyre. A munkavállaló kifogásolja az utasítást, és kérvényezi a jelenlegi munkavégzési helyének megőrzését, arra hivatkozással, hogy ez rá nézve hátrányos következményekkel járna (mert napi fél órával többet kellene utaznia, és két kisgyermeket – egy három- és egy ötéveset – nevel egyedül). Kötelesek vagyunk figyelembe venni a kifogásait, vagy jogszerűen elrendelhető részére a más munkahelyen történő munkavégzés?

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?

Kérdés: Közalkalmazottunk az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően továbbra is alkalmazásunkban maradt. Most úgy döntött, hogy vissza szeretne vonulni, és kérte, hogy felmentéssel szüntessük meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Kötelesek vagyunk-e erre? Mi történik akkor, ha ebbe nem "megyünk bele"?

Kérdés: Mikortól kell számítani a csoportos létszámcsökkentés esetében a 30 napot? Megítélésünk alapján, mivel a törvény szerint a munkáltató döntésében meghatározott ütemezést kell irány­adónak tekinteni, a kezdő időpontot a munkáltató határozhatja meg. Ebből következik, hogy amennyiben a munkáltató csak azt követően határozza el a csoportos létszámcsökkentést, hogy korábban már egyes munkavállalók munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette, ez utóbbi megszüntetéseket nem lehet összeszámítani a későbbiekkel – akkor sem, ha 30 nap még nem telik el az újabb megszüntetések időpontjáig. Helyes-e az álláspontunk?

Kérdés: A munkáltató és a szakszervezet a kft. helyi kollektív szerződésében szabályozta a munkavállalók sztrájkhoz való jogait és kötelezettségeit. A kollektív szerződés egyik pontja akként rendelkezik, hogy a kft. valamennyi üzemviteli területén tilos a sztrájk. Ennek némileg ellentmond azonban az, hogy a kollektív szerződés egyéb részeiben megjelölt üzemviteli területeken – homályos formában ugyan, de – különböző előírások figyelembevételével esetenként mégis lehetséges a sztrájk. Megítélésünk szerint a kollektív szerződés nem korlátozhatja, és nem vonhatja el a munkavállalók sztrájkhoz való jogát.

Kérdés: Üzletágvezetőink munkaszerződésében szerepel, hogy a munkáltató március 31-ig prémiumfeladatot tűz ki, a kifizethető prémium pedig a személyi alapbér 25%-áig terjed. Az idén vezérigazgató-váltás miatt nem került sor határidőben a prémiumfeladatok kitűzésére. Kérdésünk, hogy ilyen esetben, ha később történik a kitűzés, csökkenthető-e a prémium összege időarányosan? Mi az a legkésőbbi időpont, amikortól a munkáltatónak már nem áll fenn prémiumfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?