4599 talált cikk a munkáltató kifejezésre

Kérdés: A munkavállalóink több esetben arról panaszkodtak, hogy az öltözőszekrényeikből valaki elvitte a magukkal hozott pénzüket. Tettünk ugyan feljelentést, de nem derült ki, hogy ki volt a tettes. A kárfelelősség kiküszöbölése érdekében hoztunk egy olyan vezetői döntést, hogy a munkavállalóknak tilos magukkal hozniuk készpénzt a munkahelyre, illetve ha megteszik, akkor azért a munkáltató felelősséget nem vállal. Egy legutóbbi lopás után mégis kaptunk egy felszólítást az egyik munkavállaló ügyvédjétől, hogy fizessünk meg 25 000 Ft kártérítést a munkavállaló eltűnt tárcája miatt. Jogos ez a követelés?

Kérdés: A háztartási munkánál mindenki csak gyermekfelügyeletről, kertművelésről beszél, de mi a helyzet a ház körüli felújításokkal? Ha hívok egy embert (nem vállalkozót, nem alkalmazottat), aki ért a tetőjavításhoz, egy másikat, aki kijavítja a vakolatot, egy harmadikat, aki keveri a betont, ez is háztartási munkának minősül-e?

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?

Kérdés: Magántulajdonban lévő felsőoktatási intézménynél megtilthatjuk-e a munkavállalóinknak, hogy más magán-felsőoktatási intézményben oktassanak?

Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.

Kérdés: A munkavállalóink bejelentették, hogy szakszervezetet alapítanak, és a cég nevét belefoglalnák a szakszervezet megnevezésébe, mivel annak utalnia kell arra, hogy a szakszervezet pontosan hol működik. Erre vonatkozóan a munkavállalók kéréssel fordultak az ügyvezetőhöz, aki viszont nem szeretné, hogy a cég neve a szakszervezet nevében bármilyen formában megjelenjen. Kötelező megadni a hozzájárulást, vagy van lehetőség arra, hogy visszautasíthassuk a kérést?

Kérdés: Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?

Kérdés: Kis cégeknél, mint amilyen a miénk, hatékony működésre ad lehetőséget, ha egy személy két munkakör ellátására is rendelkezik képesítéssel. Köthetünk-e valakivel olyan munkaszerződést, amelyben adminisztrátorként és fagylaltárusként is alkalmazzuk, a nyári hónapokban az utóbbiként, egyébként pedig az előbbiként, a munkáltató adott hónapra vonatkozó utasításától függően? A kétféle munkakörhöz értelemszerűen kétféle bér is tartozna.

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?

Kérdés: Egy munkavállalónk pénzügyi előadó, és ő osztja ki a cafeteria utalványait. A hó végi ellen­őrzéskor derült ki, hogy hibás volt az utalványok kezelése, nem átvételi elismervény ellenében adta ki azokat, és mintegy 250 000 Ft hiányzik a kasszából, nincs mögötte bizonylat. A munkavállalóval ki akarjuk fizettetni a teljes hiányt, de mivel nem írt alá felelősségvállaló nyilatkozatot a pénzkezelésre, ezért arra hivatkozik, hogy csak az átlagkeresete 50%-ig vonható felelősségre. Ez valóban így van?