4278 cikk rendezése:
3871. cikk / 4278 Felmentési időre járó díjazás
Kérdés: A felmentési idő alatt az ünnepnapra (munkaszüneti napra) járó díjazás tekintetében az átlagkereset vagy a távolléti díj az irányadó?
3872. cikk / 4278 Határozott idejű munkaviszony – távollévő helyettesítésére
Kérdés: A határozott idejű munkaszerződésben mindig pontos időintervallumot kell meghatározni? Ha például egy munkavállaló szülési szabadságának idejére határozott időre létesített munkaviszony keretében kívánok egy másik munkavállalót foglalkoztatni, akkor elégséges-e ez a meghatározás, vagy pontos "tól-ig" dátumot kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? Mi a teendő abban az esetben, ha a kismama korábban szeretne visszajönni, mint a szülési szabadság lejárta, vajon ebben az esetben a helyettesítő munkavállaló a határozott idő lejártát megelőzően korábban is elküldhető, ha a fenti "szülési szabadság idejére" meghatározást használom?
3873. cikk / 4278 Felmentési időre járó átlagkereset – visszakövetelhető-e az örököstől?
Kérdés: Munkavállalónk a munkáltatói rendes felmondás közlését követően, de még a felmentési idő letelte előtt elhunyt. Cégünk a törvénnyel összhangban az utolsó munkában töltött napon kifizette részére a felmentési időre járó átlagkeresetet. Vajon visszakövetelhetjük-e ezt a munkavállaló örököseitől?
3874. cikk / 4278 Munkaszerződés-módosítás székhelyváltozás esetén
Kérdés: Budapesti székhelyű cégünk elköltözött, de szintén egy fővárosi kerületben található az új székhely. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem szükséges ebben az esetben a munkavállalók munkaszerződésének módosítása. Egyes munkavállalók azonban ragaszkodnak a munkaszerződésük módosításához. Mi a jogszerű eljárás ebben a helyzetben?
3875. cikk / 4278 Ösztöndíjasok továbbfoglalkoztatása létszámstop esetén
Kérdés: Két köztisztviselő kollégánk elmegy nyugdíjba. A helyüket szeretnénk betölteni. Az egyikre meglenne a jelöltünk, az ösztöndíjas jogviszonyban álló kolléganőnk, aki már gyakorlatot szerzett az olyan típusú feladatokban, amit a nyugdíjba menő látott el, így a helyére természetesen őt szeretnénk megtartani. A másik helyet is egy ösztöndíjassal kívánjuk betölteni, aki hasonló feladatokat végzett egy másik közigazgatási szervnél. Mivel létszámstop van a közigazgatásban, milyen lehetőségeink vannak?
3876. cikk / 4278 Szakszervezeti minőség igazolása
Kérdés: 150 főt foglalkoztató cég vagyunk. A közelmúltban kaptunk egy levelet, amelyben egy számunkra ismeretlen szakszervezet jelezte, hogy bizalmi csoport alakult nálunk, és ennek vezetője egyik munkavállalónk. Hogyan tudunk megbizonyosodni arról, hogy valóban működik ez a szakszervezet, és hogy kik a tisztviselői?
3877. cikk / 4278 Munkavédelmi képviselő választása
Kérdés: A cégünknél a munkavállalók létszáma idén nyáron elérte az 50 főt; mindenki a székhelyen dolgozik, telephelyünk nincs. Eddig senki nem kezdeményezte munkavédelmi képviselő megválasztását, de úgy tudjuk, most már kötelező lesz. Akkor is le kell bonyolítanunk a választást, ha egyébként a munkavállalók nem akarnak ezzel a kérdéssel foglalkozni?
3878. cikk / 4278 Munkáltatói követelés érvényesítése a munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkaviszony megszűnésekor az eddigi gyakorlat az volt a cégnél, hogy a felmerült különböző tartozást – például telefondíjtöbbletet, vissza nem adott eszközök értékét, a cégre kiszabott közlekedési bírságokat – levontuk az elszámolás során a kifizetésre került bérből. A legutóbbi alkalommal a munkavállaló kifogást emelt ez ellen, és perrel fenyegetőzik, amennyiben nem utalunk el neki minden bérelemet. A törvény azt mondja ki, hogy a munkaviszony megszűnésekor el kell számolni; ez akkor végül is mit jelent?
3879. cikk / 4278 Bónusz – visszakérhető?
Kérdés: 2009 januárjában a cégem 300 000 Ft-ot utalt a számlámra bónusz címén. Azt mondták, hamarosan küldik az erről szóló papírt. Most, 8 hónap után kaptam egy papírt visszadátumozva, hogy bónuszként átutalják nekem ezt az összeget, cserébe én vállalom azt, hogy ha 12 hónapon belül felmondok, ezt az összeget vissza kell fizetnem, illetve az utolsó fizetésemből levonják. Mit tehetek ebben a helyzetben?
3880. cikk / 4278 Vezető közalkalmazott – csökkenthető-e a munkáltatói mérlegelésen alapuló illetményrész?
Kérdés: A Kjt.-t 2009. január 1-jei hatálybalépéssel módosító 2008. évi LXI. törvény 41. § (7) bekezdése – amely a vezetői illetményekkel kapcsolatos átmeneti szabályokról szólt – kimondta: idén Kjt. 66/A. §-át és 3. számú mellékletét (ami a vezetői besoroláson alapuló illetményről szól) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kinevezett vezető garantált illetménye az ezek által meghatározott összeg 90%-a. Véleményem szerint a 41. § (7) bekezdése alapján a garantált illetményre vonatkozik csupán a 2009. évre történt megállapítás, és nem érintheti korábban megállapított, 2008. december 31-én érvényes összes illetmény egészét. Csökkenthető volt az illetmény – különös tekintettel a munkáltató által adott illetményrészre – e szabály alapján vagy nem?
