Több műszakos munkarend – ölelkező műszakok

Kérdés: Társaságunk két műszakos, úgynevezett ölelkező munkarendet vezet be. Az I. műszakban 7 órától 15 óráig, a II. műszakban 12 órától 20 óráig dolgoznak a munkavállalók. A munkavállalók természetesen hetente egymást váltják. Kérdésem: kell-e műszakpótlékot fizetni az I. műszakban dolgozónak 14 órától 15 óráig, illetve a II. műszakban 14 órától 20 óráig?
Részlet a válaszából: […] ...megvizsgálni, hogy a kérdésbenismertetett munkarend több műszakos munkarendnek minősül-e. Ettől függ ugyanis,hogy szükséges-e a munkáltatónak műszakpótlékot fizetnie a munkavállalóirészére. Az Mt. meghatározása szerint több műszakos a munkarend, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Utasítás megtagadása – ha rossz a közlekedés

Kérdés: Munkavállalónkat változó munkahelyre alkalmazzuk. A cég döntése értelmében a jövőben a munkaszerződése alapján őt egy másik helységben kívánjuk foglalkoztatni. A munkavállalónak reggel 7 órakor kellene felvennie a munkát az új munkahelyén. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy a bolt nyitvatartási rendjére tekintettel nem megoldható számára a közlekedés a lakóhelyéről, ezért az utasítást nem tudja teljesíteni. Arra hivatkozott, hogy autóbusszal hétköznap 7 óra 40 percre lehet eljutni a munkavégzés új helyszínére, szombaton pedig egyáltalán nincs buszjárat. A vonatközlekedés egyébként teljesen hiányzik az adott településen, ő maga pedig nem rendelkezik személygépkocsival. Önök szerint megszüntethetjük a munkavállaló munkaviszonyát rendkívüli felmondással az utasítás megtagadása miatt?
Részlet a válaszából: […] ...változó munkahelyen történőmunkavégzésre is létrejöhet [Mt. 76/C. § (1) bek.]. A változó munkahelyrealkalmazott munkavállalót a munkáltató – ellenkező megállapodás hiányában -egész működési területén foglalkoztathatja, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kiküldetés – időkorlát nélkül?

Kérdés: Kollektív szerződésünk az egy naptári évben elrendelhető kiküldetés időtartamát nem korlátozza, figyelemmel arra, hogy az Mt. lehetőséget ad kollektív szerződésben az eltérésre a naptári évenként számított 44 munkanapos törvényi korláttól. Egyes munkavállalók szerint a kollektív szerződés e pontja jogellenes, mivel a kiküldetés csak ideiglenes lehet. Megítélésünk szerint nem helytálló ez a következtetés, mivel a gyakorlatban soha nem alkalmazunk időkorlátozás nélküli kiküldetést. Önök szerint kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezze amunkavállalót (kiküldetés) [Mt. 105. § (1) bek.]. Ez alapján a munkáltatókiküldetés keretében akár belföldi, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Átirányítás – sztrájk esetén

Kérdés: Megtehetjük-e azt, hogy amennyiben a munkavállalók egy része sztrájkol, a sztrájkban részt nem vevőket arra kötelezzük, hogy az eredeti munkakörükbe nem tartozó feladatokat is ellássanak?
Részlet a válaszából: […] ...szemben a munkabeszüntetésbefejezését célzó kényszerítő eszközökkel nem lehet fellépni. Mindez azonbannem zárja ki azt, hogy a munkáltató a munkaszerződés módosítása nélkülegyoldalúan utasítsa a munkavállalót arra, hogy átmenetileg az eredetimunkaköre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Betegszabadság vagy állásidő?

Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
Részlet a válaszából: […] ...címén a munkáltatót munkabér-fizetési kötelezettségakkor terheli, ha a munkavállaló munkára képes, munkavégzési kötelezettségénekeleget tudna tenni, de a munkáltató nem tudja foglalkoztatni a saját működésikörében felmerült okból. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Munkaerő-kölcsönzés – munkaszerződés határozott időre

Kérdés: A munkavállalónkkal határozott időre, egy évre kötöttünk kölcsönzésre irányuló szerződést. Problémánk, hogy nem tudjuk kölcsönbe adni, és szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyt. Ezt megtehetjük-e úgy, hogy kifizetjük neki a hátralévő időre az átlagkeresetet?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az Mt. 88. §-a nem alkalmazható,vagyis a munkáltató nem szüntetheti meg a munkáltató a határozott időrealkalmazott munkavállaló munkaviszonyát, ha a munkavállalónak egyévi, ha ahatározott időből még hátralévő idő egy évnél rövidebb,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Rendes szabadság – munkanapokban kell elszámolni, kiadni

Kérdés: A munkanap-áthelyezésről szóló miniszteri rendelet alapján augusztus 21-ét augusztus 29-én kellett volna ledolgozni. Cégünk ehelyett – a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva – augusztus 14-én pénteken és augusztus 28-án pénteken oly módon dolgoztatta le ezt a napot, hogy a napi 8 órás munkaidő helyett napi 12 óra munkavégzést (8 + 4 óra) rendelt el ezen a két pénteken. Azon munkavállalók részére, akik a két pénteki nap közül csak az egyik napon voltak szabadságon, másfél nap szabadságot számoltunk el, akik viszont mindkét napon szabadságon voltak, részükre plusz egy munkanap szabadságot számoltuk el. Helyes az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...órát), egy nap szabadság egy munkanapnak, vagyis a napi munkaidőmértékével alapul vett (nyolcórai) távollétnek felel meg. Ha tehát a munkáltató– a napi nyolc-, heti negyvenórás munkaidőmértéket alapul véve – általában napinyolc óra munkavégzésre osztja be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Munkaközi szünet – a kiadás kérdései

Kérdés: A 473. kérdésre írt válaszban olvastuk, hogy jogszerűen nem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket a munkaközi szünetben. Cégünk üzemi étkezdét működtet. Ebben az esetben sem utasíthatjuk a munkavállalóinkat arra, hogy ne hagyják el a munkahelyüket, és étkezzenek az üzemi étkezdén? Hogyan járjuk el a készenléti jellegű munkavállalóink munkaközi szünetének kiadása során?
Részlet a válaszából: […] ...el (étkezik,tisztálkodik, pihen). A lényeg, hogy a szabadidőt a munkavállaló belátásaszerinti tevékenységgel töltheti el. Továbbá a munkáltató általános szabályszerint valóban nem adhat utasítást arra, hogy a munkavállaló a munkahelyénmaradjon a munkaközi szünetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egyenlő bánásmód – a jogviszony megszüntetésekor

Kérdés: Tavasszal közszolgálati jogviszonyt létesítettem határozott időre, hat hónapos próbaidővel. Miután nyár közepén bejelentettem a kirendeltségvezetőmnek, hogy várandós vagyok, megromlott a munkahelyi légkör, és többé nem kaptam érdemi munkát. Október 1-jétől a próbaidő alatt megszüntették a közszolgálati jogviszonyomat. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Ktv. szerint a próbaidő alatt a közszolgálati jogviszonyt indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti a munkáltató, mégis úgy érzem, hogy jogszerűtlenül jártak el velem szemben. Érdemes eljárást kezdeményeznem?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben levő személy. Ezzel összhangban azEbktv. 21. § c) pontja kimondja, hogy az egyenlő bánásmód elvének sérelmétjelenti, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen hátrányosmegkülönböztetést alkalmaz a foglalkoztatásra irányuló jogviszony –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Rehabilitációs hozzájárulás I.

Kérdés: Cégünknél a munkavállalói létszám meghaladja a húsz főt. Figyelembe kell-e venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából, ha a munkavállaló munkaképességének csökkenése legfeljebb 40%-os, azaz nem éri el a megváltozott munkaképességű munkavállaló fogalmára a külön kormányrendeletben meghatározott mértéket?
Részlet a válaszából: […] ...munkaképességűszemélyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát, azaz a kötelezőfoglalkoztatási szintet. Ez azt jelenti, hogy ha a munkáltatónálfoglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók mértéke eléri akötelező foglalkoztatási szintet, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
1
386
387
388
428