Találati lista:
3481. cikk / 4645 Műszakpótlékra való jogosultság – a törvényszöveg és a törvényjavaslat indokolásának eltérése
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek példán keresztül bemutatni a 2 műszakos 12 órás munkaidő-beosztással dolgozó 30%-os műszakpótlékra jogosultságát, különös tekintettel a 2012. évi LXXXIV. törvény 85. §-ának (14) bekezdéséhez fűzött indoklásra ("a rendszeres változást a negyedévben kell vizsgálni, és a műszakpótlékot utólag megállapítani").
3482. cikk / 4645 Részmunkaidő kikötése a munkaszerződésben
Kérdés: 2007 óta dolgozom a munkahelyemen, a munkáltatóm egyéni vállalkozó. Bejelentette, hogy mostantól napi nyolc óra helyett csak napi négy órában hajlandó foglalkoztatni, és ennek megfelelően akarja a béremet is csökkenteni, ezenfelül pedig, ha munka adódik, azt "eseti munkaszerződés" keretein belül akarja elvégeztetni. Emiatt munkaszerződést is akar módosítani a kevesebb bejövő munkára és a feladatok csökkenésére hivatkozva. Megteheti ezt a munkáltatóm, ha igen, milyen keretek között? Mi történik akkor, négy év munkaviszony után, ha én ezt megtagadom, és nem fogadom el az új feltételeket?
3483. cikk / 4645 Időarányosnál hosszabb szabadságra járó díjazás visszakövetelése
Kérdés: Cégünk egyik dolgozójának július 2. napjával megszűnt a munkaviszonya, és év közben több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna neki, ezért a júliusi bére negatív összeg lesz. Visszakövetelhetem tőle az így számfejtett nettó bért? A 08-as bevallás nem fogad el negatív összeget a bér soron. Hogyan kell a bevallásban ezt feltüntetni?
3484. cikk / 4645 "Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai
Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
3485. cikk / 4645 Folyamatban lévő per és az új Mt. szabályainak alkalmazhatósága
Kérdés: Két év után 2012. július 10-én hirdették ki a munkavállalónk által indított munkaügyi perünkben az elsőfokú ítéletet, amelyben a bíróság megállapította, hogy jogellenesen mondtunk fel a munkavállalónak, és többek között kötelezett bennünket, hogy az ítélet jogerőre emelkedéséig járó elmaradt munkabért fizessük meg neki. Az új Mt.-ben azonban azt olvastuk, hogy jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén legfeljebb tizenkét havi távolléti díj illeti meg a munkavállalót. Erre hivatkozva megalapozottan fellebbezhetjük meg az ítéletet?
3486. cikk / 4645 Határozott időre kötött munkaszerződés meghosszabbítása
Kérdés: Az új Mt. szerint határozott idejű munkaviszony újabb határozott időre szóló meghosszabbítására csak objektív ok fennállása esetén kerülhet sor, és ez nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét. Meg lehet-e hosszabbítani a szerződést újabb határozott időtartamra jogszerűen abban az esetben is, ha azt mindkét fél egyértelműen szeretné, de más, ún. objektív körülmények nem állnak fenn, vagy csak határozatlan idejű szerződést lehet már kötni?
3487. cikk / 4645 Üzemi tanácsi jogok megsértése
Kérdés: A cégünknél – ahol üzemi tanácsi elnök vagyok – nagy beruházás van folyamatban, melyről az üzemi tanács véleményét nem kérték ki, majd csak későn, többszöri kérésre mutatták be a rajzokat, amit az üzemi tanács véleményezett. A dolgozók átszervezéséről sem kérték ki a véleményünket, és az üzemi tanácsi tagokat, elnököt is a megkérdezésünk nélkül helyezik át. Mit tehetünk? Milyen jogra hivatkozhatunk?
3488. cikk / 4645 Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben
Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
3489. cikk / 4645 Munkavállalói kárfelelősség
Kérdés: Vállalatunknál feltehetően lopás történt, egy rezgőcsiszoló tűnt el. Ennek sem pontos ideje, sem az eltűnés körülményei, sem pedig a gép műszaki állapota, ára nem ismertek. Ennek ellenére kollektív büntetés gyanánt a cég összes fizikai dolgozóját kártérítésre kötelezik, ám ez egyelőre csak szóban merült fel. Mi a hivatalos útja a kár megtéríttetésének a munkáltató részéről? Megtagadható-e a fizetés, illetve mi a teendő abban az esetben, ha minden indoklás, értesítés nélkül levonja a fizetésemből a munkáltató?
3490. cikk / 4645 Szabadság – a 14 napos megszakítás nélkülinél rövidebb időtartamban
Kérdés: Az új Mt. szerint a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább az összefüggő 14 napot elérje. Kiadhatom úgy a szabadságot az év során a munkavállaló részére, hogy az nem éri el ezt a 14 egybefüggő időtartamot? Vagyis lehet az, hogy összefüggően egy hétre megy el? (Egyébként esetünkben erre van igényük.) Ehhez csak meg kell állapodnom a munkavállalómmal írásban? Ha így van, akkor ennek a megállapodásnak mit kell tartalmaznia, hogy munkaügyi ellenőrzés során megállja a helyét?
