Öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése – a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: A Kttv. 60. §-a értelmében a kormányzati jogviszony megszűnik, ha a kormánytisztviselő eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Azonban ha kérelmet nyújtott be a továbbfoglalkoztatásra, de ahhoz a munkáltató nem járult hozzá, annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg a jogviszonya, amelyben betöltötte a nyugdíjkorhatárt. Ha viszont a kormányzati tisztviselő nem nyújt be semmilyen kérelmet, mert nem akar tovább dolgozni, mely napon szűnik meg a jogviszonya: a születésnapján, vagy a hónap utolsó napján?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnésének esetét, nem pedig a megszűnés időpontját határozza meg.Az az eset, amikor a közszolgálati tisztviselő kérelmének a munkáltató nem ad helyt (és így azt nem továbbítja a kormány felé sem), vagy elutasító kormánydöntés születik, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Törvénysértő atipikus munkaviszony-"halmaz"

Kérdés: Kölcsönbeadó cégként szeretnénk alkalmi munkavégzés keretében kölcsönözni munkavállalókat. A törvényi szabályok miatt viszont legfeljebb 5 naptári napra lehet munkaviszonyt létesíteni alkalmi munkára, egy adott munkáltatóval. Arra gondoltunk, hogy két céggel többmunkáltatós munkaszerződést kötnénk a munkavállalókkal, akiket így folyamatosan, 5 napnál hosszabb időre is ki lehetne kölcsönözni. Van ennek akadálya?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzésre szerződött munkavállalót tehát lehet munkaerő-kölcsönzés keretében is alkalmazni. Kifejezetten tiltott ugyanakkor a több munkáltató által létesített munkaviszony akkor, ha a munkavállalót munkaerő-kölcsönzés keretében kívánják alkalmazni [Mt. 222...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Felmondási idő számítása

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a felmondási időt a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő alapján kell számítani. A 69. § (4) bekezdése kimondja, hogy a felmondási idő szempontjából a 77. § (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni, tehát a jogosultsági időből a végkielégítésre jogosító idő számításához hasonlóan itt is le kell vonni a kieső időket. Valamint figyelembe kell venni, hogy a felmondási idő is munkaviszonyban töltött időnek számít. Konkrét esetben a felmondási idő megállapítása hogyan történik? Egy példa szerint a munkavállaló belépésétől a felmondás közléséig 20 év 7 hónap 1 nap telt el. A 77. § (2) bekezdése szerinti kieső ideje összesen 8 hónap 21 napot tesz ki. Helyes-e a számításunk, ha a 20 év 7 hónap 1 napból kivonjuk a 8 hónap 21 napot, az így kapott 19 év 10 hónap 7 nap alapján járó 70 nap felmondási időt hozzáadjuk ezen időtartamhoz, hiszen ez is a munkaviszony része, és az így kapott 20 év 17 nap összes munkaviszonyban töltött idő alapján a felmondási időt 90 napban állapítjuk meg? Ezeket az időtartamokat milyen formában számoljuk: év/hónap/nap (pl. 20 év 7 hónap 1 nap), vagy év/nap (pl. 20 év 213 nap)?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számítás annyiban helytelen, hogy magát a felmondási időt nem kell figyelembe venni a felmondási idő hosszának meghatározásakor. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A mértékét is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...akkor, ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozott. Az Mt. 124. §-ának (2) és (3) bekezdése ugyanis ilyen esetben a munkáltató választásától függően – melyet mindig az adott teljes évre kell meghozni – kétféle módon teszi lehetővé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
Kapcsolódó címkék:      

Garantáltnál magasabb összegű illetmény csökkentése

Kérdés: Tavaly felvettünk egy új kollégát intézményünkbe. Az illetményét a garantáltnál magasabb összegben határoztuk meg kinevezésében. Annyi panasz érkezett a munkájára, hogy illetményét a garantált szintre csökkentenénk. Kell-e ehhez minősítés?
Részlet a válaszából: […] ...– egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell [Kjt. 66. § (8) bek.].A törvény nem ad mérlegelési lehetőséget a munkáltatónak, ha a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantáltnál magasabb összegben állapította meg az illetményt, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...igényét az Mt. rendelkezései szerint érvényesítheti [221. § (1) bek.]. A törvényi szabályok értelmében a kölcsönvevő minősül munkáltatónak akkor, ha a kölcsönzött munkavállaló a kikölcsönzésével összefüggésben kárt okoz a kölcsönvevőnek, és joga van arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Távmunka – az egészségügyi alkalmasság vizsgálata

Kérdés: Nemrég alapítottuk informatikai cégünket. A munkavállalóinkat távmunka keretei között alkalmazzuk. Ebben az esetben is el kell küldenünk a munkavállalókat orvosi vizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi előírás, hogy előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően [33/1998. NM rendelet 4. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató köteles munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Kollektív szerződés sorsa a munkáltató személyében történt változás után

Kérdés: Cégünket felvásárolja egy nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalata. A változás során a felek tiszteletben tartják a munkavállalók megszerzett jogait, a jogutód munkáltató minden juttatást biztosít. Problémát jelentenek viszont a kollektív szerződésünkben szabályozott pótszabadságok és a képesítési pótlék. Az új munkáltatónál is van kollektív szerződés, de a szabadságról és a pótlékokról szóló részei jóval kedvezőtlenebbek. Meddig kell alkalmaznunk a jogutódlás után a saját korábbi kollektív szerződésünket?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. vonatkozó szabályainak célja az, hogy a munkáltató személyében bekövetkező változás ne érintse a munkaviszonyokat, az abból fakadó jogok és kötelezettségek szálljanak át az új munkáltatóra. Ezért ilyen esetben az átvevő munkáltató az átvétel időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Pedagógus szabadsága

Kérdés: Pedagógusként dolgozom egy tanévre szóló határozott idejű kinevezéssel, mely június 30-án lejár. Egyetemi végzettség mellett a 4-es fizetési fokozatba vagyok sorolva. Kérdésem, hogy pontosan hány nap szabadság jár nekem? Eddig kizárólag a kötelező szünetek alkalmával nem dolgoztam (őszi: 4 nap, téli: 5 nap, tavaszi: 3 nap), máskor nem voltam szabadságon.
Részlet a válaszából: […] ...csak az év elejétől a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig eltelő idővel arányos része illeti meg. A szabadságot a munkáltató adja ki, általános szabályként az általa meghatározott időpontban, melyről legalább 15 nappal korábban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Kölcsönzött munkavállaló felmondási ideje

Kérdés: Kölcsönzött munkavállalóként dolgozom, és szeretném felmondani a munkaviszonyomat. A munkaszerződésem (2013 júniusában kötöttem) azt tartalmazza, hogy a felmondási idő 30 nap, amelynek a felére a munkavállalót fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól. Ez ilyenkor azt jelenti, hogy ha én akarok felmondani, akkor is 15 napra fel kell mentenie engem a munkáltatómnak?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a felmondási idő törvényi mértéke – az általános szabályokkal szemben – mind a munkavállalóra, mind a munkáltatóra nézve 15 nap [Mt. 220. § (2) bek.], amely mértéke a jogviszony hossza esetén sem növekszik [Mt. 222. § (3) bek. a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.
1
300
301
302
465