Egészségügyi alkalmatlanság miatt kiesett munkaidő – állásidőnek számít

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszas keresőképtelenség után végül meggyógyult, de az üzemorvos alkalmatlannak nyilvánította a munkakör ellátására. Vagy más munkakört keresünk neki, vagy meg lesz szüntetve a jogviszonya. Kérdés viszont, hogy megilleti-e munkabér addig is, amíg nem rendeződik a jogviszonya?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkahelyen és munkakörben munkát végezzen, akkor a foglalkoztatása jogszabályba ütközik, azaz tilos.A munkaköri alkalmatlanság nem a munkáltató érdekkörében felmerülő okból következik be, hanem a munkavállaló személyében rejlő okból, és ennek okán a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Megszakítás nélküli tevékenységre vonatkozó munkarend bevezetése egy szervezeti egységre

Kérdés: Jelenleg cégünk két, illetve három műszakban végzi a termelési tevékenységét, vasárnapokon és munkaszüneti napokon a gyár leáll. A gyár egyik egysége egy nagy teljesítményű hőkötőgépet kezel, amely gazdaságosan úgy üzemeltethető, ha nem kell minden hétvégén leállítani, és az alapanyag-ellátás is csak így biztosítható. Lehetséges-e hogy ezt az egyetlen egységet megszakítás nélküli tevékenységnek minősítsük, és a munkavállalókat a törvényi előírások betartásával megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztassuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. szerint a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel, és társadalmi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Húsvéti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az e napra járó alapbére, 100% munkaszüneti napi pótlék, a rendkívüli munkavégzésért 50% túlórapótlék és egy további pihenőnap. A munkáltató azonban azt is választhatja, hogy az alapbéren és a munkaszüneti napi pótlékon túl további 100% túlórapótlékot fizet,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Munkaszüneti napra járó bérpótlék

Kérdés: A munkavállalóinkat megszakítás nélküli, három műszakos munkarendben, 6-14, 14-22, 22-6 óra közötti beosztásban foglalkoztatjuk. Vitába keveredtünk a szakszervezettel, hogy munkaszüneti napra hogyan kell részükre kifizetni a bérpótlékot, éjféltől 6-ig és 22-től éjfélig, vagy 22-től 6-ig?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkavállaló munkanapja általában a naptári nappal azonos, de ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, ez megszakítás nélküli. A munkanap fogalma megfelelően irányadó a munkaszüneti nap...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Bérkifizetés téves bankszámlára

Kérdés: Egyik dolgozónk bérét véletlenül téves bankszámlaszámra utaltuk, mivel édesapja nevére ment a fizetése, akit ugyanúgy hívnak. A dolgozó a bérét édesapjától megkapta teljes egészében. Van-e ebben az esetben bármilyen írásbeli teendőnk, hogy azt rögzítsük, vagy a szóbeli tájékoztatása elégséges, hogy megkapta? Esetleg írassunk vele alá egy nyilatkozatot, vagy édesapja inkább utalja vissza részünkre az összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkavállalótól, amelyben kifejezetten elismeri: munkabérét édesapja útján megkapta, és az adott munkabér megfizetésére vonatkozó munkáltatói kötelezettséget teljesítettnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Téves besorolásból eredő illetménykülönbözet iránti igény

Kérdés: 1975 szeptemberétől képesítés nélküli óvónőként dolgoztam, majd 1977-ben megszereztem az óvodapedagógus diplomát, és 1980 márciusáig óvodapedagógus voltam. Egy betegség következtében el kellett hagynom az óvónői pályát, ezért 1983-tól óvodatitkárként dolgozom, és ez a jelenlegi munkaköröm is, melyet közalkalmazotti jogviszonyban látok el. Jövő év februárjában töltöm be a rám irányadó öregségi korhatárt. Az Oktatási Hivatal határozata alapján munkáltatóm 2017. január 1-jével a Pedagógus II. fokozatba sorolt be a 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. A határozat azt feltételezte, hogy Pedagógus I. fokozatba vagyok besorolva, ám nem ez volt a helyzet, ezért az illetményem is a jóval alacsonyabb összegű garantált bérminimumnak felelt meg. Álláspontom szerint 2015. szeptember 1-jével be kellett volna sorolni a Pedagógus I. fokozatba. Mivel jelentős a különbség a garantált bérminimumnak megfelelő korábbi illetményem és a Pedagógus I. szerinti besorolás között, megítélésem szerint visszamenőlegesen jogosult lennék az ebből adódó illetménykülönbözetre. Ezt az önkormányzatnak is jeleztem, de ők elzárkóztak attól, hogy visszamenőleg átsoroljanak. Mivel nem elhanyagolható összegről van szó, nem szeretném annyiban hagyni a dolgot. Helyes-e az érvelésem, ha igen, mit tehetnék ebben a helyzetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a helyes besorolás szerinti és a korábbi illetménye közötti különbözetet a késedelmi kamattal megnövelt összeggel. Amennyiben ezt a munkáltató visszamenőlegesen nem fizeti ki, igényét a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz benyújtott keresettel, munkaügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Hat hónapos próbaidő kikötése határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: Munkáltatóm egyéves határozott idejű munkaszerződéssel, és hat hónap próbaidővel alkalmazott azzal az ígérettel, hogy az egy év leteltét követően munkaviszonyom határozatlan tartamúvá válik. Jól értettem egy korábbi cikkükből ("Határozott idejű munkaviszony"), hogy hat hónap próbaidő kikötésére nem is kerülhetne sor a határozott idejű munkaviszony esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől (a munkába lépés napja) számított, legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. A három hónapnál rövidebb próbaidőt a felek legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják, de annak tartama a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Kinevezési okirat átadásának határideje

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt az új belépő kinevezési okiratát a belépéshez képest mikor, mennyi időn belül kell átadni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...el, illetve kerül aláírásra a felek által.Az Mt. – Kjt. tekintetében is alkalmazandó – 23. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkáltató köteles a kinevezés írásba foglalásáról gondoskodni, és ennek egy példányát a közalkalmazottnak átadni. Noha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Intézményvezetői kinevezés érvénytelensége

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetésére kiírt pályázaton egy olyan pályázó került kinevezésre, aki a pályázati kiírásban szereplő mesterfokozat helyett csak alapfokozatot nyújtó felsőfokú végzettséggel rendelkezik? A pályázaton sikeresen szereplő jelenlegi intézményvezető a pályázati anyagában helytelenül mesterfokozatot jelölt meg, holott azzal nem rendelkezett.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekintetében is alkalmazandó – 27. §-ának (1) bekezdése alapján semmis. A semmis kinevezés érvénytelen, arra az érdekelt – így a munkáltató is – határidő nélkül hivatkozhat. Ebben az esetben az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni [Mt. 27. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.

Munkaviszony megszüntetése új munkahely kijelölése miatt

Kérdés: Egy vagyonvédelmi cég egyik középvezetője vagyok. A cég egy multiüzemnél alvállalkozó lassan hat éve. Az első perctől kezdve ezen a telephelyen dolgozom. A multiüzem egy új tendert írt ki, amit a munkáltatóm nem nyert el, ezért pár hét múlva a nyertes vagyonvédelmi cég folytathatja a korábban általunk ellátott tevékenységet. A munkaszerződésem szerint a munkáltatóm Magyarország területén bárhol foglalkoztathat, ha úgy adódik. A munkáltató csak az új vagyonvédelmi cég érkezése előtt pár nappal kívánja közölni velem, hogy az ország melyik területére akarnak helyezni. Más városba nem szeretnék menni, ráadásul idős, beteges édesanyám gondozását is én látom el, igaz, erről nincs orvosi igazolásom. A munkáltatóm azt szeretné, hogy én mondjak fel, vagy közös megegyezéssel szüntessük meg a munkaviszonyt, végkielégítésről azonban hallani sem akarnak. Van-e esélyem a végkielégítésre? Amennyiben a közös megegyezést nem írom alá, megszüntethetem-e a munkaviszonyom azonnali hatályú felmondással?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felek a munkaszerződésében kiköthetik, hogy a munkavállaló köteles Magyarország területén bárhol munkát végezni, amennyiben erre a munkáltató utasítja. Ebben az esetben sem kötelezhető a munkavállaló olyan munkahelyen történő munkavégzésre, amely reá nézve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 22.
1
…
245
246
247
…
489