Pótlékok hétvégére – alkalmi munka esetén

Kérdés: Társaságunk hétfőtől péntekig alkalmaz munkavállalókat (szombat és vasárnap pihenőnap). Alkalmi munkavállalókat is szoktak alkalmazni, például kiállításokra. Egy mostani kiállításra is felveszünk alkalmi munkavállalót öt napra, szerdától vasárnapig (amíg a kiállítás tart), nyolcórás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben szombatra és vasárnapra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az alkalmi munkavállalónak? A munkaidő napi nyolc óra, 10-18 óra között.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkavállalók kiállításokon dolgoznak vasárnap. Ez azért fontos, mert ha a vasárnapra elrendelt rendes munkaidő indoka az, hogy a munkáltató olyan tevékenységet végez, amelyet rendeltetésénél fogva e napon is el kell látni [Mt. 101. § (1) bek. a) pont], akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Minimálbér-emelés – munkaszerződés módosítás nélkül

Kérdés: Év elején módosult a minimálbér mértéke. A munkaszerződésemben még a tavalyi minimálbér van benne. Ha a munkáltatóm nem módosítja a munkaszerződésem, akkor rám nem vonatkozik a jogszabályváltozás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a kötelező legkisebb munkabér új összegének megfelelően módosítanák, ám ennek elmaradása önmagában nem befolyásolja a munkáltató kötelezettségét a magasabb összegű minimálbér megfizetésére. Az új minimálbér összegét a munkáltatónak akkor is meg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Munkaidő-nyilvántartás – munkavállalói aláírással

Kérdés: Önkormányzatunknál és annak hivatalánál a munkaidő-nyilvántartást a munkavállalók naponta vezetik, és azt aláírják. A munkáltatónak szükséges-e leigazolni a munkaidő-nyilvántartást, és ha igen, azt milyen időközönként (naponta, hetente, havonta)?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. szerint, a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolatlan hiányzás – a "kimaradt" munkáltatói buszjárat

Kérdés: Két hete vasárnap túlórát vállaltam, de nem jött értem a munkáltató busza, ezért telefonon szóltam a csoportvezetőmnek, hogy mi a helyzet. Most azzal álltak elém, hogy igazolatlan hiányzást kapok azért, mert nem mentem be, továbbá prémiumelvonást. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a munkáltató biztosította a munkába járásához egyébként is a buszjáratot, erre akkor is köteles lett volna, amikor Ön a heti pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzését teljesíti, hacsak Önnel ezzel ellentétesen nem állapodtak meg. Az Mt. szerint a munkáltató és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás megváltoztatása – munkaszerződés-módosítás nélkül

Kérdés: Ha azt akarjuk, hogy a munkavállalóink a jövőben munkaidőkeretben dolgozzanak, szükség van-e a munkaszerződésük módosítására? A munkaszerződések jelenleg nem rendelkeznek sem munkaidőkeretről, sem a munkaidő beosztásáról, a tájékoztatóban azonban egyenlő munkaidő-beosztás szerepel (hétfőtől péntekig minden napon ugyanannyi a munkaidő, és mindig ugyanakkor kezdődik és fejeződik be). Egyáltalán hozzá kell-e nyúlnunk a munkaszerződésekhez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. értelmében a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ebből következően általános szabály szerint lehetőségük van a munkarendről egyoldalúan rendelkezni. Ettől eltér az az eset, ha ezeket e szabályokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Önkormányzati képviselő és karbantartó – nem feltétlenül összeférhetetlen

Kérdés: Önkormányzati képviselő karbantartó-gondnok munkakört lát el, ugyanazon önkormányzatnál. A munkáltatói jogkört a polgármester látja el. Bérezése az önkormányzat költségvetéséből történik. Fennáll-e az összeférhetetlenség? Megválasztása előtt is ezt a munkakört látta el a képviselő, testületi határozat nélkül.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fentiekből következően – általános szabályként – önmagában nem összeférhetetlen, ha az önkormányzati képviselő munkáltatója ugyanaz az önkormányzat, mint amelynél az érintett képviselői megbízatást tölt be. Ugyanakkor szükséges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Nagyszülői GYED – korlátozott munkalehetőséggel

Kérdés: A nagyszülői GYED esetében a fizetés nélküli szabadságon lévő nagyszülő ezalatt más munkáltatónál dolgozhat-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ebből következően jogosult a fizetés nélküli szabadságra is. Formálisan tehát nem kizárt, hogy a nagyszülő munkavállaló akár más munkáltatónál is elvállaljon például egy távmunkás munkavégzést, anélkül hogy megsértené ezzel a fizetés nélküli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 25.

Vezetőváltás az óvodában

Kérdés: Vezetőnk negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonul. Július 31-ig van állományban, utána a munkáltató kiadja a szabadságát, majd nyolc hónap felmentési idő következik, amit a fenntartó engedélyével nem kell munkával töltenie, mentesül a munkavégzés alól, mivel egy munkahelyen töltötte a közalkalmazotti jogviszonyát. A vezetői ciklus második évében van jelenleg. Így számítva 2021. április-május a nyugdíj kezdete. Ilyen esetben törvényileg mikor szabályos a vezetői pozíció meghirdetése, a pályázat kiírása? Én mint helyettes pályázatot szeretnék beadni. A fenntartó közölte, hogy a felmentési idő első négy hónapjában nem vehetünk fel embert, csak a felmentési idő második négy hónapjára. Gondolom, a vezetői feladatok ellátásával engem mint helyettest fognak megbízni. A vezető távolléte – a szabadság, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés – alatt a vezetői feladatok ellátása a szervezeti és működési szabályzat alapján történik, vagyis a feladataim közé tartozik. Ezt óvodai csoportbeli tevékenységem mellett kell ellátnom, vagy már óvodai csoport vezetése nélkül? A bérezés hogyan alakul, amennyiben vezetői feladatok ellátásával is megbíznak? Ugyanennyi illetményért a plusz vezetői feladatokat el kell látnom? Hatcsoportos óvodáról van szó. A jelenlegi vezetővel harminc éve dolgozunk együtt, én öt éve helyettesként. Együtt vezettük az intézményt, készülve a nyugdíjazására. A folyamat és a díjazás kérdése nem világos számunkra (az óraszámok alakulása, a munkaidő, a vezetői pótlék a szabadságára és a felmentési idejére, vezetői pályázat meghirdetésének ideje).
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem említi a kérdés, a tényállásból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató minden bizonnyal a Kjt. hatálya alá tartozik, ebből következően Ön és az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az az állítás, miszerint a vezető július 31-ig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.

Tanársegédi állás a pedagógusi státusz mellett

Kérdés: Amennyiben felsőoktatási intézmény alá tartozó iskolában rendelkezem teljes pedagógusi státusszal, a fenntartó egyetemen elvállalhatok-e teljes státuszú tanársegédi állást, pedagógusképzéssel kapcsolatosan?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a közalkalmazotti jogviszony az iskolával áll fenn, a fenntartó felsőoktatási intézmény más munkáltatónak minősül, így kérdése a Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján válaszolható meg. A Kjt. 43. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint, amennyiben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.
1
…
178
179
180
…
489