4885 talált állásfoglalás a munkáltató kifejezésre

Kérdés: Egyik munkavállalónk a cég által bérelt kisbuszt összetörte egy közlekedési balesetben. Abérbeadó több millió forintos kártérítést követel a bérleti szerződés megszegése okán. Ha a munkavállaló volt a hibás, akkor jelezhetjük a bérbeadónak, hogy fizettesse ki a munkavállalóval a szerződésszegésből eredő kárát?

Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?

Kérdés: Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a felmondási idő alapesetben 30 nap. Ugyanezen paragrafus (3) bekezdése szerint ennél hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak a felek. Az Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződés esetében, munkavállalói felmondás esetén, lehet-e 30 napnál hosszabb felmondási időt meghatározni kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben rögzítettek szerint, vagy a felmondási idő hosszabb idejű meghatározásának – a munkavállaló részére történő kedvezőbb felmondási idő meghatározás érdekében – csak munkáltatói felmondás esetén van létjogosultsága? Mi az irányadó: az Mt. 205. §-ának (1) bekezdése vagy a 85. §-ának (3) bekezdése?

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.

Kérdés: Magánfenntartású óvodánkban munkaszerződéssel foglalkoztatott óvónőnk három gyermeket szült. 2014 óta passzív munkaviszonya volt/van, azaz a gyermekek születése miatt 2014-től egyetlen napra sem tért vissza munkavégzésre, most azonban befejezi fizetés nélküli szabadságát. Visszatérését követően azonnal fel kíván mondani, és kéri megváltani a közel 9 év alatt felgyülemlett ki nem vett szabadságát. Vita alakult ki közöttünk az őt a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján megillető pótszabadság megváltása kapcsán. Ez a pótszabadság a nevelő- és oktatómunkát végző közalkalmazottakat illeti meg, évi 25 munkanap mértékben. Álláspontunk alapján a munkavállalót tényleges nevelő-oktató tevékenység folytatása hiányában ez a pótszabadság nem illeti meg, így megváltásának sincs helye. Kérjük álláspontjukat az ügyben!

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).

Kérdés: Az idegennyelv-tudási pótlékok mértékét a közszolgálati tisztségviselőkre nézve a Kttv. 141. §-a rendezi. Esetünkben a közszolgálati tisztségviselőnek 3 középfokú (B2) nyelvvizsgája van: 1. angol üzleti szaknyelv középfokú (B2) szóbeli, 2. angol általános középfokú (B2) írásbeli, 3. német közgazdasági szaknyelvi középfok (B2) írásbeli. Milyen mértékű pótlék jár, megfelelő lehet-e mindhárom esetben az illetményalap 15%-a?

Kérdés: Lehet-e abból gond, ha két felső vezető egyazon e-mail-címet ad meg a bérjegyzék küldéséhez? A pdf ugyan egyazon e-mailre érkezik, de megnyitni csak a biztonsági kóddal lehet, amit még a küldéskor maguknak elmentenek, és törölnek a rendszerből. A munkavállalók által megadott e-mail-címet el kell fogadni, azaz úgy kell kezelni, mint például a bankszámlaszámot, amire akár az egész család jövedelme utalásra kerülhet?