Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a rendkívüli felmondás helyett az azonnali hatályú felmondás elnevezést használja. Alapvető szabályai azonban nem változtak a régi Mt.-ben foglaltakhoz képest. Így többek között a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Kormánytisztviselő képzési kötelezése

Kérdés: Egy II. besorolású kormánytisztviselőnk a felvételekor megfelelt a munkaköréhez kapcsolódó képesítési követelményeknek. Két év múlva, idén felvételt nyert egy főiskolára. Felettesei beírták munkaköri leírásába képesítési követelményként a főiskolai végzettség megszerzését. Milyen jogszabály alkalmazásával lehet ezt a döntést alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselő munkaköréhez szükséges képesítési előírásokat a 29/2012. Korm. rendelet tartalmazza. A kormánytisztviselő számára nem határozható meg a munkakör betöltésének feltételeként csak olyan képzettség, végzettség, amely a rendelet alapján kötelezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Munkaszerződés-kötés és a munkáltató személyében bekövetkezett változás

Kérdés: Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói jogutódlás, vagy az új Mt. terminológiája szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás esetén nem jön létre új munkaviszony. A korábbi (átadó) munkáltatóval létesített munka­viszony folyamatosnak tekintendő az új (átvevő) munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor

Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kezdetekor fennállott tájékoztatási kötelezettség az új Mt.hatálybalépését követően is terheli a munkavállalót azzal a különbséggel, hogya munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított nem harminc, hanemtizenöt napon belül köteles írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 11.

Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása

Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
Részlet a válaszából: […]  A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazottmunkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot,az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, aközalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megváltoztatása

Kérdés: Aláírathat-e egy cég több száz emberrel új munkaköri leírást azzal a céllal, hogy kivegye belőle azt a részt, hogy "a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség: érettségi", és mindezt annak érdekében, hogy ne kelljen a garantált bérminimumot kifizetnie a munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […]  A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokúszakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantáltbérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibéralkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Vezető helyettesének felelőssége

Kérdés: A munkavállaló gazdasági igazgató és egyben az ügyvezető helyettese, tehát az Mt. 188. § (1) bekezdése szerintinek minősül. A helyettesítés ténye a munkaköri leírásból és az SZMSZ-ből is egyértelműen kiderül, valamint a napi gyakorlat során is megvalósul. Szervezeti átalakítás következtében a gazdasági igazgató hatásköre (aláírási, utalványozási, ellenjegyzési) jogköre csökkenni fog, de a helyettesi minősítése megmarad. Ezzel párhuzamosan a szolgáltatóegységek önálló döntési jogköre fog nőni. A gazdasági igazgató az új rendszer miatt ki akarta zárni a felelősségét több szempontból a cég működését illetően, így kifejezetten a cég elért eredménye miatt, hiszen úgy gondolja, már nem lesz az eredményre olyan közvetlen befolyással, mint jelenleg (most mindent utalványoz, vagy előzőleg ellenjegyez az ügyvezetői aláírást megelőzően), továbbá kevesebb lesz a gazdasági és szakmai kontrollja is. Véleményem szerint esetében kizárt a felelősség bárminemű korlátozása, hiszen pontosan ezen státusz miatt általános felelőssége áll fenn a társaság stratégiájáért, üzletpolitikájáért és ezáltal eredményéért is. Ezért úgy gondolom, nem mondhatja azt, hogy nem felelős a cég mérleg szerinti eredményének alakulásáért. Jól gondolom, hogy a helyettesi státusz miatt vezető állású munkavállaló semmilyen módon nem korlátozhatja a felelősségét a cégnél zajló folyamatok és az eredmény tekintetében, azaz nem csupán kifejezetten károkozás kapcsán, hanem általánosan fennáll esetében a fokozott felelősségi alakzat?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. alkalmazásában vezető állású munkavállaló amunkáltató vezetője, valamint helyettese (a továbbiakban: vezető);tekintetükben a törvény rendelkezéseit a külön fejezetben foglalt eltérésekkelkell alkalmazni [188. § (1)–(2) bek.]. A vezető a vezetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Azonnali hatályú felmondás kölcsönvevőnek okozott kár esetén

Kérdés: Kölcsönbe adó vállalkozásként működünk; egyik munkavállalónkat minőség-ellenőrként kölcsönöztük ki egy céghez. A munkavállaló – a közzétett munkautasítás és a munkaköri leírás ellenére – a munkakezdést követően majdnem egy órával később ellenőrizte a gyártásra került terméket, amikor is észlelte, hogy az hibás. A gyártó gépsor leállítása után megállapították, hogy a kölcsönvevőnél jelentős kár keletkezett. Erről a kölcsönvevő cég tájékoztatott minket. A kérdésem, hogy közölhetünk-e erre hivatkozva azonnali hatályú felmondást a munkavállalóval?
Részlet a válaszából: […] A határozott és a határozatlan időtartamú munkaviszonytazonnali hatályú felmondással mind a kölcsönbeadó, mind a munkavállaló megszüntetheti.A kölcsönbeadó akkor szüntetheti meg azonnali hatályú felmondással amunkaviszonyt, ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Kötelezően a munkahelyen töltendő idő értelmezése

Kérdés: Egy kórház patológiáján dolgozom szak­asszisztensként, fertőző szöveteket, testnedveket dolgozunk fel, egészségre ártalmas vegyszerekkel (formalinnal). A munkahelyemen kötelezően letöltött hat órán felül le kell-e dolgoznom még két órát az intézet egy másik munkahelyén (osztályán)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (5) bekezdése szerint egészségi ártalom vagyveszély kizárása érdekében jogszabály, illetve kollektív szerződésmeghatározhatja a munkaidőn belül az adott tevékenységre fordítható leghosszabbidőtartamot. Ezen túlmenően egyéb korlátozás is előírható....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Munkaköri leírás módosítása és annak megtagadása

Kérdés: Módosíthatom-e egyoldalúan a munkavállalóim munkaköri leírását, illetve mit tehetek abban az esetben, ha valamelyikük megtagadja a módosítás aláírását?
Részlet a válaszából: […] A munkaköri leírás azoknak a feladatoknak, tevékenységekneka felsorolása, melyeket a munkavállaló a munkaszerződésben foglalt munkakörealapján ténylegesen köteles ellátni. Az Mt. 76. § (5) bekezdésére figyelemmel amunkaköri leírás nem kötelező tartalmi eleme a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.
1
5
6
7