1873 talált cikk a munkakör kifejezésre

Kérdés: Szakképző iskolában foglalkoztatott gyakorlati oktató rendelkezik egy főiskolai szintű szakirányú, műszaki-szakoktató szakképesítéssel, valamint egy olyan, mesterfokozatú tanári diplomával, amelynek szakiránya nem felel meg az általa oktatott szakma szakirányának. A Szakt. 30. §-a szerint a köznevelési törvény végzettségi, képesítési előírásait a szakképzési törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Melyik diploma alapján kell a besorolást elvégezni?

Kérdés: Óvodai iskolai szociális segítő munkakörbe új dolgozót vettünk fel, aki az alábbi végzettségekkel rendelkezik: főiskolai szintű művelődésszervező (2003), szakirányú továbbképzési oklevél szakvizsgázott pedagógus (2005), andragógia mesterképzési szak (2011). A 15/1998. NM rendelet 2. számú melléklete II. részének I. Alapellátások 1/a pontja írja le az óvodai és iskolai szociális segítő munkakörhöz szükséges szakképesítéseket, mely értelmében az alábbi végzettségek elfogadottak a munkakör betöltéséhez: felsőfokú szociális szakképzettség, iskolai szociális munkás, család- és gyermekvédő tanár, család- és gyermekvédő pedagógus vagy család- és gyermekvédelem szakos pedagógus. Ezek hiányában gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, pszicho-pedagógus, okleveles emberierőforrás-tanácsadó, mentálhigiénés, óvodapedagógus, tanító vagy gyógypedagógus szakképzettség fogadható el. Ezt az előírást figyelembe véve, az érintett a szükséges szakképzettséggel nem rendelkezik, ezért is végzi el az iskolai szociális munkás szakirányú továbbképzési szakot. Addig is melyik fizetési osztályba kell besorolnunk a fenti végzettségei alapján? El kell fogadjuk az andragógia egyetemi végzettségét (mely az iskolai szociális munka képzésének feltétele)? Vagy a főiskolai végzettséget kell hogy elfogadjuk, és ha megszerzi a szakirányú továbbképzési szakot (iskolai szociális munkás szak), akkor a G fizetési osztályba kell sorolnunk?

Kérdés: Intézményünknek 2017. december 31-éig kellett gondoskodnia a bölcsődei dajka munkakör bevezetéséről. A korábban technikai/takarítói munkakörben dolgozó személyek munkakörét ennek megfelelően módosítottuk. Őket A-D fizetési osztályba lehet sorolni. Mivel a nálunk dolgozó két bölcsődei dajka szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik, így a B fizetési osztályba soroltuk őket. A garantált bérminimum is megilleti őket?

Kérdés: Meghatározhatja-e a munkáltató (szóban, nem írásban!), hogy a munkaidő vége után mi az a legkorábbi időpont, amikor a dolgozó a kapun kiléphet (a telepet elhagyhatja)? Ha a munkaidőnek 16 órakor van vége, akkor köteles-e a dolgozó 16:20-ig a területen tartózkodni? (A pluszidő nincs fizetve!).

Kérdés: Önkormányzati fenntartású konyhára főzőnőt szeretnénk kinevezni, közalkalmazotti jogviszony keretében. Iskolai végzettsége: szakközépiskolai érettségi, képesített kereskedő (2000. 10. 26.), OKJ 51786206 kereskedő-boltvezető (2003. 02. 15.). Eddig csak az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyai voltak. Helyes-e, ha a C fizetési osztályba soroljuk? A fizetési fokozat megállapításánál figyelembe lehet-e venni a szakközépiskolai érettségi megszerzésének dátumától eltelt időszakot?

Kérdés: 2019-ben minősítés nélkül továbbra is Pedagógus II. fokozatba lép-e az, aki az öregségi nyugdíj előtt van 6 évvel? A 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a folyamatosan alkalmazandó, vagy csak egyszeri alkalomra szólt?

Kérdés: A meghirdetett óvodapedagógusi állásra egy, az óvóképző főiskolán másodéves hallgató jelentkezett, aki 2014-ben szerzett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító, 54 140 01 azonosító számú OKJ-s szakképzettséget, valamint 2016-ban szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő alapfokozatú oklevéllel rendelkezik. Korábban két évet dolgozott közalkalmazottként bölcsődében, ahol megszerezte a Pedagógus I. fokozatot. Óvodapedagógusként megtarthatja-e ezt a besorolását?

Kérdés: Néhány munkavállalónkat 90 napnál kevesebb időre Norvégiába küldjük dolgozni, ahol egy szolgáltatási szerződés teljesítése érdekében végeznek munkát úgy, hogy közben a mi alkalmazottaink maradnak. Egyes esetekben az általunk adott útmutatás szerint dolgoznak, más esetben viszont kinti irányítás alatt. A kinttartózkodás idejére napidíjat, szállást és autóhasználatot kapnak. Figyelembe kell-e venni a kinti munkabéreket, ha igen, akkor a minimálbért, vagy a szakmában használt azonos munkakörben dolgozók bérét, és ha ez utóbbit, akkor annak összegét honnan lehet megismerni?

Kérdés: Cégünknél egy bizonyos beosztástól felfelé a munkatársaknak éves célkitűzéseket és ehhez kapcsolódó prémiumokat határozunk meg, amely az éves bér egy jelentős százaléka lehet. A feladatok értékelésére a tárgyévet követő év márciusában kerül sor. Ennek a folyamatnak a része egy értékelő megbeszélés. Egyik kollégánk vitatja a tavalyi teljesítményével kapcsolatos adatokat, az értékelő megbeszélésre magával kívánta hozni a szakszervezet vezetőjét is. Mi ezt megtagadtuk, mivel a bérszabályzatunk csak annyit ír elő, hogy ezen a megbeszélésen az érintett munkavállaló személyesen lehet jelen, ráadásul ez – véleményünk szerint – nem szakszervezeti ügy, a szakszervezettel külön tartunk éves bértárgyalást. Helyes volt-e az eljárásunk? Ha nem, indíthat-e emiatt pert a munkavállaló?

Kérdés: Kútkezelő munkakörben dolgozó munkavállalónkról kiderült, hogy a benzinkút árukészletéből rendszeresen eltulajdonít dolgokat. Ugyan nem lenne kizárt, hogy azonnali hatállyal megszüntessük a munkaviszonyát, de szinte bizonyos, hogy csak nagyon nehezen találnánk a helyére valakit. Mit tehetnénk, hogy "jó útra térítsük", alkalmazhatunk-e ellene olyan szankciót, amivel még nem szűnik meg a munkaviszonya, de egyúttal elmegy a kedve a munkáltató további megkárosításától?