Pályázati meghallgatás

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-ának (6) bekezdése szerint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott, legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg. Kérdésünk: meg kell-e hallgatni valamennyi, a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázót, vagy a munkáltató dönthet úgy, hogy a pályázatokat előzetesen értékeli, és csak azokat a pályázókat hívja be interjúra, akiket a beküldött anyagok tartalma alapján arra érdemesnek ítélnek?
Részlet a válaszából: […] ...Kjt. idézett rendelkezése szerint a pályáztatott vezetői megbízás vagy munkakör szempontjából szakértelemmel rendelkező tagokból álló bizottságnak kell a jelentkezőt meghallgatnia. Ebből levonható az a következtetés, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, a kinevezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Pedagógus szakmai gyakorlat – nem számítható be a jogellenes foglalkoztatás tartama

Kérdés: 2001 januárjától dolgozom jelenlegi munkahelyemen, egy vidéki óvodában. Akkoriban dajkaként kerültem az intézménybe. 2005 szeptemberétől óvodapedagógusi munkakört tölthettem be, majd 2006 júniusában meg is szereztem az óvodapedagógusi diplomát, amit 2007 júniusában német nemzetiségi óvodapedagógusi diploma követett. A szakmai gyakorlati időmet hogyan kell számítani a Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítési eljárásra jelentkezéshez? Jelentkezhetek-e soron kívül, vagy csak hat év elteltével?
Részlet a válaszából: […] ...magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni a pedagógus-munkakörben, valamint – kizárólag a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Pedagógus jubileumi jutalma

Kérdés: 1985. augusztus 16-tól folyamatosan pedagógusként dolgozom a mai napig. Ebből huszonnyolc évet dolgoztam a régi munkahelyemen, az utolsó három évet – miután átvette az iskolát a Református Egyház – egyházi fenntartású intézményben, de ugyanúgy tanárként természetesen. Most harmadik éve tanítok egy másik – a KLIK által fenntartott – általános iskolában. Beletartoznak-e az egyházi fenntartású iskolában eltöltött évek a jubileumi jutalmam éveibe? Ha nem, az véleményem szerint hátrányos megkülönböztetés, hiszen akkor is pedagógusként, ugyanazon körülmények között dolgoztam, mint mielőtt átvette az egyház az iskolánkat!
Részlet a válaszából: […] ...amely munkáltatók nem költségvetési szervként működtek, tehát nem tartoztak a közszférába. Az egyházi iskolában pedagógus munkakörben munkaviszonyban töltött idő ezért nem jogosít jubileumi jutalomra – nem hátrányos megkülönböztetésről van tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:    

Sztrájk vagy munkavégzés megtagadása

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom, és nagyon elégedetlen vagyok a jelenlegi munkakörülményekkel. Többször jeleztem ezt a felettesemnek, de változás nem történt. A kollégáim sajnos nem mernek szót emelni. Arra gondoltam, hogy annak érdekében, hogy nyomatékosítsam a helyzet tarthatatlanságát, sztrájkolni fogok. A munkáltatóm viszont azzal fenyeget, hogy emiatt felmond nekem. Megteheti ezt? Úgy tudom, hogy a munkavállalóknak van joguk a sztrájkhoz.
Részlet a válaszából: […] A Sztrájktv. rögzíti, hogy a dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására – a törvényben meghatározott feltételek szerint – megilleti a sztrájk joga [1. § (1) bek.]. Amennyiben a sztrájk jogszerű, akkor a sztrájk kezdeményezése, illetve a jogszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága

Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...találna egy olyan új kollégát, aki akár néhány forinttal alacsonyabb alapbéréért vállalná el az állást éppen betöltő munkavállaló munkakörének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:      

Azonnali hatályú felmondás – a jogvesztő határidők kezdete

Kérdés: Munkaviszony azonnali hatályú megszüntetésével összefüggésben a szubjektív és objektív határidő értelmezése kapcsán kérem segítségüket. A munkáltató szabályozta, hogy írásban be kell jelenteni a munkavállalónak a munkaviszonyon kívül folytatott egyéb tevékenységet. A bírósági határozatokban közzétett eseti döntésekben nem egy esetben a bírói jogalkalmazás állapot cselekményként tünteti fel a bejelentés elmulasztását. Értelmezhető-e úgy, hogy a bejelentés napjáig a szubjektív és objektív határidő nem kezdődik meg?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor tekinthető egyértelműen azonnali hatályú felmondás jogszerű indokának, ha az érintett tevékenység például a munkavállaló munkaköre, munkaideje vagy a munkáltató tevékenységi köre szempontjából releváns, veszélyeztetheti a munkáltató jogos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Felelősség gázolásos baleset esetén

Kérdés: Mozdonyvezető kollégánk hónapokkal ezelőtt gázolt az egyik szerelvénnyel. Ugyan a vizsgálatok megállapították, hogy nem volt hibás (öngyilkosságról volt szó), de lelkileg rettenetesen összetört, többet képtelen ilyen munkakörben dolgozni. Arra tekintettel, hogy át kell képeznie magát, és újra kell kezdenie a szakmai karrierjét, valamint a pszichológiai megterhelése miatt, kártérítést, illetve sérelemdíjat kér. Hivatkozhatunk arra, hogy a munkáltató nem köteles ezeket megfizetni, mivel a káresemény a munkáltató ellenőrzési körén kívüli volt?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet a válaszából: […] ...felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével összefüggő (pl. hogy a munkáltatónál a munkavállaló által korábban betöltött munkakör megszűnt), illetve a munkavállaló képességével összefüggő ok (pl. tíz év alatt munkakörében nem dolgozott, ismeretei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Készenléti jellegű munkakör – az uszodagépész esete

Kérdés: Az uszodagépészek folytonos munkarendben dolgoznak, kettő nap 6-18 óra között, kettő nap pihenővel, majd kettő nap 18-6 óra között, napi 12 órában, és háromhavi munkaidőkeretben. Az uszodagépész munkakör készenléti jellegű munkakörnek tekinthető-e? Dolgozhatnak-e napi 24 órát? Például reggel 6-tól másnap reggel 6-ig, utána három nap pihenőidő, és ez folyamatosan így váltakozik, szintén háromhavi munkaidőkeretben.
Részlet a válaszából: […] ...jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés – különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Végkielégítésre való jogosultság – ami a közalkalmazotti jogviszony tekintetében változott

Kérdés: Tudnának-e segíteni abban, hogy 1999 óta változott-e a közalkalmazottak végkielégítésének számolása?
Részlet a válaszából: […] ...szeptember 1-jével került bevezetésre, hogy a végkielégítésnek csak a felére jogosult a közalkalmazott, ha a számára felajánlott másik munkakört nem fogadja el, kivéve ha az elutasításnak a Kjt.-ben részletezett alapos oka volt [Kjt. 38. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.
1
112
113
114
191