Találati lista:
1101. cikk / 1908 Szakszervezeti jognyilatkozat pótlása
Kérdés: Cégünknél két munkavállaló is dolgozik azonos munkakörben, egyikük védett szakszervezeti tisztviselő. Utóbbi év eleje óta gyakorlatilag nem dolgozik, a teljes munkaidejére nézve kikérték a szakszervezeti munkaidő-kedvezményt. A munkakört a vezetőség át kívánja szervezni, egy munkavállaló is elég lesz a feladatok ellátására. Ebben az esetben felmondhatunk-e a szakszervezeti tisztviselőnek, aki egyébként kevesebb gyakorlattal rendelkezik, és a másik munkavállaló jobban el tudja látni a feladatokat?
1102. cikk / 1908 Műköröm és gyűrű viselésének tilalma a munkahelyen
Kérdés: Egészségügyi intézményben dolgozom titkárnőként, nem belgyógyászaton és nem is sebészeten, de még a műtéti részlegen sem. Tudomásunkra jutott, hogy a munkáltató szeptember 1-jétől bevezeti a műköröm, lakkozott köröm és gyűrű viselésének tilalmát. Nem gondolom, hogy a jegygyűrű viselését megtilthatja. De egyébként is az ápolt és jól kinéző köröm megtiltásával korlátozza személyiségi jogainkat. A műköröm tiltását értem, de a többit nem. A nővéreknek talán elfogadható a korlátozás. Viszont a nővérek és az orvosok a betegekkel gumikesztyű használatával érintkeznek.
1103. cikk / 1908 Nemdohányzók védelme
Kérdés: Egy könyvelőirodában dolgozom, ahol eddig csak a kertben lehetett dohányozni. Ezen a főnöknőm 2015 májusától változtatott, most már az irodai szobájában dohányzik, ahova a többi dohányos kolléganőt is behívja. A szoba résein csak úgy árad ki a cigarettafüst. Többszöri kérésemre sem hajlandó az irodában való dohányzást abbahagyni. Asztmás vagyok, és 3 hónapja olyan súlyosan romlott az állapotom, hogy kórházba is kerültem miatta. A válasza az, hogy elege van a hisztiből, ha nem tetszik, el lehet menni. 17 éve dolgozom a cégnél, nem tudom, mitévő legyek, mik a jogaim és mit tehet meg a munkáltató? Mit tehetnék ebben az ügyben?
1104. cikk / 1908 Pihenőidők a szociális és egészségügyi ágazatban
Kérdés: Amennyiben az egészségügyben, illetve a szociális szférában dolgozom 12 órás munkarendben, abban az esetben ledolgoztatható-e a napi 20-20, azaz összesen 40 perces munkaközi szünet, valamint az éjszakás műszakban járó 40 perc szünet? Az éjszakai műszak leteltével mennyi idő után osztható be a munkavállaló nappali műszakra? Például két éjszakás (12 órás, illetve 12 óra 40 perces) műszak után mennyi a pihenőidő? Ha két éjszakai műszak után (ami 17.45-06.30-ig tart egy éjszaka) reggel 6.30-kor távozom, akkor beosztható vagyok-e a következő nap nappalos műszakjára, ami 5.30-18.15-ig tart?
1105. cikk / 1908 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
1106. cikk / 1908 Egyenlőtlen munkafeltételek
Kérdés: Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?
1107. cikk / 1908 Készenléti jellegű munkakör bérezése
Kérdés: Melyek a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak bérezésére vonatkozó szabályok?
1108. cikk / 1908 Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában
Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
1109. cikk / 1908 Újítás munkaviszonyban
Kérdés: Szerszámkészítő vagyok egy jó nevű kft.-nél, amely formák és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Jeleztem a főnökömnek, hogy kitaláltam egy formatisztítási eljárást, ami idő- és költségtakarékos. Bemutattam és jónak találta. Biztatott, hogy újítás is lehet belőle. Jelezte is a főnöke felé. Azóta csönd van, sőt, minden munkámba belekötnek. Már az is elhangzott, hogy "úgysem lesz belőle semmi", meg hogy "sehol sincs leírva". Hogyan kell eljárnom az újítással kapcsolatban? Milyen lehetőségem van arra, hogy az ötletem idő előtti bevezetését megakadályozzam?
1110. cikk / 1908 Szakszervezeti tisztség – tényleges munkavégzés nélkül
Kérdés: Műszakvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk munkaviszonyát szeretnénk felmondani, mivel létszámcsökkentés következtében túl sokan maradtak a munkakörben, és nem tudunk mindenkire műszakot bízni. A műszakvezetőnk azonban védett szakszervezeti tisztviselő, és a szakszervezet nem járul hozzá a megszüntetéshez, arra hivatkozással, hogy a tisztviselőjük megkapta az összes tag után járó munkaidő-kedvezményt, így végeredményben nem lesz munkaszervezési problémánk; és egyébként is szükséges a tisztviselő tevékenysége a szakszervezet működéséhez. Nem szeretnénk egy munkavállalót csak azért fizetni, hogy szakszervezeti tisztséget tölthessen be. Mit tudunk tenni?
