Találati lista:
1091. cikk / 1908 Próbaidő kikötése munkaerő-kölcsönzést követően
Kérdés: Jogszerű a munkaszerződésben próbaidő kikötése olyan munkavállaló esetében, aki a munkaviszony létesítését megelőzően, a munkáltató mint kölcsönvevő részére munkaerő-kölcsönzés keretében végzett munkát? Ilyen esetben a próbaidő kikötése rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősül?
1092. cikk / 1908 Vezetői munkakör módosítása
Kérdés: Cégünknél az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatát, de az ügyvezetői munkakör mellett más munkaköre is van. Szeretnénk terjeszkedni, és ennek érdekében egy olyan ügyvezetőt szeretnénk kinevezni, akinek ebben komoly tapasztalata van. Viszont a mostani ügyvezetőt a másik munkakörben megtartanánk, hiszen nagyon jól végzi a munkáját. A fentiek alapján egyoldalúan visszahívhatjuk az ügyvezetői tisztségből, a másik munkakört megtartva?
1093. cikk / 1908 Bölcsődei foglalkoztatás
Kérdés: 19 éve közalkalmazott vagyok. Ebből 9 éve vagyok bölcsődei dolgozó. Iskolai konyhán kezdtem, majd leszámoltattak, jogviszonyomat megszüntették, majd azonnal új szerződést kötöttünk a bölcsődével, határozatlan időre. Az önkormányzat a fenntartója mindkét intézménynek. Ketten láttuk el eddig ezt a munkát, a munkatársam gondozónő lesz, az én helyemet megszüntetik. Okot nem adtam rá! Jogszerűen jártak-e el? Most megpályáztatták a technikai dolgozói helyet, én is pályáztam, és minden feltételnek megfeleltem, ám nem nyertem, mert az új főnök a barátnőjét veszi fel. Újra az iskolai konyhára akarnak helyezni, még nem fogadtam el, de kénytelen leszek. Tanácsukat kérem, hogy mire figyeljek oda a szerződésem megkötésekor.
1094. cikk / 1908 Szakmunkások besorolása – nem változik
Kérdés: A Fogltv. 5. §-a 2016. július 8-i hatállyal módosította a Kjt. besorolási szabályát. A Fogltv. 5. §-a szerint
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
a) a Kjt. 61. § (1) bekezdése c) pontjának cc) alpontjában "a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését" szövegrész helyébe "a középfokú végzettséget" szöveg, valamint cd) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
b) a Kjt. 61. § (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában és e) pontjának eb) alpontjában "a középiskolai" szövegrész helyébe "az érettségi" szöveg,
c) a Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "f) pontja" szövegrész helyébe a "g) pontja" szöveg
lép.
Az Nkt. 9 §-ának (6) bekezdése értelmében a középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá az Szkt.-ben meghatározott szakiskolai végzettség. Középiskolának az Nkt. rendelkezései értelmében a gimnázium és a szakközépiskola minősül. Az Szkt. 2. §-ának 36. pontja a szakiskolai végzettség fogalmát akként határozza meg, hogy szakiskolai végzettségnek a szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség minősül, amely egyúttal az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. Értelmezésünk szerint ez a végzettség a korábbi szakmunkásvégzettséget is magában foglalja. A Kjt. módosítás előtti 61. § (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján "B" fizetési osztályba az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör (szakmunkásvégzettség is), a "C" fizetési osztályba a "B" fizetési osztály bb) pontjában említett szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskola utolsó évfolyamának elvégzését igénylő szakképesítéshez kötött munkakör, a középiskolai végzettséghez kötött munkakör tartozott. A fentiek alapján a módosítás előtt a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör "B" fizetési osztályba került besorolásra. A Kjt. módosítását követően a szakiskolai és szakmunkásvégzettséget igénylő munkakör már "C" fizetési osztályba tartozik-e? A módosítás következtében – amennyiben a Kjt. végrehajtási rendeleteiben található ún. csillagos tábla az adott munkakörre engedi – keletkezik-e a munkáltatónak átsorolási kötelezettsége? Ha igen, de a végrehajtási rendelet – a Kjt. régi szabályozásából következően – nem engedi meg "C" fizetési osztályba történő átsorolást, keletkezik-e a munkáltatónak ezzel kapcsolatban bármilyen kötelezettsége?
1095. cikk / 1908 Alkalmassági vizsgálat díjának megtéríttetése
Kérdés: A dolgozó béréből az alkalmassági orvosi díjat le lehet-e vonni például azért, mert a próbaidőt sem töltötte le? Cégünk hatalmas összegeket fizet ki az orvosnak, és van olyan dolgozó, aki csupán három napot dolgozik.
1096. cikk / 1908 Pedagógusasszisztens átsorolása
Kérdés: Többcélú intézmény óvodájában 2015. február 1-jétől pedagógusasszisztens munkakörben dolgozó pedagógus diplomát szerzett. A dolgozó a diploma bemutatásával azzal az igénnyel állt elő, hogy diplomájára tekintettel "Gyakornok" vagy "Pedagógus I." fokozatba kerüljön besorolásra. Melyik fokozatba lehet őt besorolni, és milyen időponttól úgy, hogy kétéves szakmai gyakorlattal nem rendelkezik? Kérdésünket azért is tettük fel, mert a 326/2013. Korm. rendelet 39/C. §-a szerint a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén, ha már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Pedagógus I." fokozatba, továbbá a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába, ha pedig két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, "Gyakornok" fokozatba kell besorolni. A pedagógusdiploma 2015. szeptember 1-jén még nem állt rendelkezésére.
1097. cikk / 1908 Szabadság kiadása áthelyezéskor
Kérdés: Egyazon önkormányzathoz tartozó intézmények egymás között pedagógiai asszisztenst és óvodapedagógust helyeznek át megállapodással. A szabadságukat a 326/2013 Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése figyelembevételével időarányon felül az átadó munkáltató adja ki azzal, hogy a megállapodásban rögzítésre kerül a még igénybe vehető szabadság, amelyet az átvevő adhat ki. Értelmezésünkben a Kjt. 59. és 85. §-ai, valamint az Mt. 121. és 135. §-ai alapján az átvevő intézménynek az időarányosan járó szabadságot kellene megállapítania, majd kiadnia, függetlenül attól, hogy az átadó mennyi szabadságot adott ki, továbbá a pedagógiai asszisztensre a 326/2013. Korm. rendelet 30. §-ának (4) bekezdése nem vonatkozik. Helyes-e az értelmezésünk?
1098. cikk / 1908 Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt
Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
1099. cikk / 1908 Felmondás átszervezéssel indokolva
Kérdés: Jogszerű-e az átszervezésre alapított felmondása "A" cégnek "X" munkavállalóval szemben a következő esetben? "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. "A" cég átszervezésre hivatkozással, felmondással megszünteti "X" munkavállaló munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy ezt követően kiszervezés (megbízási jogviszony) keretében "B" cég (és annak munkavállalója) fogja ellátni a logisztikai vezetői feladatokat "A" cégnél. "A" cégnél a logisztikai vezető munkakör megszűnik. A kiszervezésre tekintettel "B" cég logisztikai vezető munkakörben munkaszerződést köt "Y" munkavállalóval, aki azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt el fogja látni a logisztikai vezetői feladatokat.
1100. cikk / 1908 Munkaviszony minősítése bíróság által
Kérdés: "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. Minősítheti-e a bíróság a munkaviszonyt (peres eljárás során) úgy, hogy "X" munkavállalónak "A" céggel, valamint "B" céggel szemben az Mt. 195. §-a szerinti több munkáltató által létesített munkaviszonya áll fenn?
