További munkaviszony létesítése más munkáltatónál

Kérdés: Ha egy napi nyolcórás, azaz napi teljes munkaidős állásom van egy munkáltatónál, vállalhatok-e egy másiknál alkalmi munkavállalóként hetente két napon, kétszer nyolc óra munkát?
Részlet a válaszából: […] A munkajogi szabályozás a fiatal munkavállalók esetében fogalmaz meg közvetett módon tilalmat a munkaidő mértéke kapcsán, amikor is kimondja, hogy a fiatal – vagyis a 18. életévét be nem töltött – munkavállaló [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] napi munkaideje legfeljebb nyolc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell a munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat, ezért a munkavállalóval az általános teljes munkaidőnél (8 óránál) hosszabb napi munkaidőt kikötni csak készenléti jellegű munkakör esetén, vagy akkor lehet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Működési rend átalakításával kapcsolatos munkaidő-szervezés

Kérdés: Cégünk a készenléti jellegű munkakörben havibérrel foglalkoztatott munkavállalóit órabéresíteni szeretné az alábbiak szerint: a jelenlegi havibérüket 174-gyel osztva megállapított órabérrel a beosztás alapján havi óraszámmal teljesített órabérrel lennének kifizetve. Hogyan tudjuk a munkaidejüket helyesen megállapítani, a szerződésüket megírni, ha a munkavállalók megválaszthatják, hogy egy hónapban mennyi munkaórát akarnak dolgozni? A cég célja, hogy se állásidőt, se túlórát ne kelljen fizetni, csak a ledolgozott órára járó alapbért. Ebben az esetben mi lesz a munkaidőkeret, hiszen egyenlőtlen a beosztásuk?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy a kérdés összetettségére és a tervezett intézkedéssel összefüggésben felmerülő feladatokra tekintettel lapunk keretei között nincs mód a teljes körű válaszadásra, így csak a figyelembe veendő főbb szempontokat tudjuk megadni. A munkaidő meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése az Mt. szabályainak "megfelelő alkalmazását" írja elő a hallgatói munkaszerződésre. Ebből következően meg kell állapítani a hallgató munkaidejét (teljes vagy részmunkaidő) és munkaidő-beosztását. A hallgató jogosult szabadságra is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén

Kérdés: Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztása

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállaló vagyok. Napi négyórás munkaszerződésem van, nem bírok többet dolgozni, de a munkáltató összevonja az óráim, és így dolgoztatja le. Ezért az egészségem nem javul, hanem rosszabbodik, mivel nehéz a járásom. A szabadságomat és a táppénzemet is négy órában számolja el, holott hat vagy nyolc órában dolgoztatja le. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkaszerződés csak a munkaidő mértékét rögzíti, annak beosztásáról a munkáltató jogosult dönteni [Mt. 96. § (1) bek.]. Megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Ugyanakkor általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató joga, hogy a munkavállalót a munkaidőn kívül is rendelkezésre állásra (ügyeletre vagy készenlétre) kötelezze. Ennek az utasításnak a munkavállaló köteles eleget tenni, persze csak akkor, ha az elrendelés minden törvényi feltétele fennáll. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.

Helyibérlet-támogatás részmunkaidőben foglalkoztatottaknak

Kérdés: Béren kívüli juttatás keretében mindenkinek adott (nem választható) elem a helyi bérlet kifizetése. Részmunkaidős munkavállalóknak adható ez időarányosan, ha egyébként beosztás szerinti munkanapjaik azonosak a teljes munkaidőben dolgozókéval?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a részmunkaidős foglalkoztatással csak néhány helyen, elszórtan foglalkozik. Míg a régi Mt. még kifejezetten tartalmazta a kérdésre választ adó időarányosság elvét, addig ez az Mt.-ből kimaradt. A választ az Ebktv. rendelkezéseiből kell levezetni. Az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
1
13
14
15
30