Hallgatók szabadságának kiadása

Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése az Mt. szabályainak "megfelelő alkalmazását" írja elő a hallgatói munkaszerződésre. Ebből következően meg kell állapítani a hallgató munkaidejét (teljes vagy részmunkaidő) és munkaidő-beosztását. A hallgató jogosult szabadságra is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén

Kérdés: Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztása

Kérdés: Megváltozott munkaképességű munkavállaló vagyok. Napi négyórás munkaszerződésem van, nem bírok többet dolgozni, de a munkáltató összevonja az óráim, és így dolgoztatja le. Ezért az egészségem nem javul, hanem rosszabbodik, mivel nehéz a járásom. A szabadságomat és a táppénzemet is négy órában számolja el, holott hat vagy nyolc órában dolgoztatja le. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkaszerződés csak a munkaidő mértékét rögzíti, annak beosztásáról a munkáltató jogosult dönteni [Mt. 96. § (1) bek.]. Megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén sincs akadálya, hogy a munkáltató a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Ugyanakkor általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 20.

Ügyelet teljesítésének megtagadhatósága

Kérdés: Munkáltatóm a havi 36 órás túlórakereten fölül dolgoztat engem. Persze a munkalapon ezt nem könyvelik, csak a munkaidő-kiírásban. Erre jön még rá az ügyeletem, emiatt sok esetben még plusz 20-30 órát dolgozom. Közöltem a munkáltatómmal, hogy lemondom az ügyeletet, mert a havi 40-80 óra túlórát nem bírom. Erre ők kötelezőnek mondták az ügyelést, és elbocsátással fenyegetnek. Pedig már négy éve kivettek a karbantartók létszámából, azóta a termeléshez tartozom mint üzemi műszerész. De az ügyeletet továbbra is vinnem kell, éppúgy, mint a karbantartóknak. Mit tehetek, hogy megszabaduljak az ügyeléstől, de ne rúgjanak ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató joga, hogy a munkavállalót a munkaidőn kívül is rendelkezésre állásra (ügyeletre vagy készenlétre) kötelezze. Ennek az utasításnak a munkavállaló köteles eleget tenni, persze csak akkor, ha az elrendelés minden törvényi feltétele fennáll. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 20.
Kapcsolódó címkék:    

Helyibérlet-támogatás részmunkaidőben foglalkoztatottaknak

Kérdés: Béren kívüli juttatás keretében mindenkinek adott (nem választható) elem a helyi bérlet kifizetése. Részmunkaidős munkavállalóknak adható ez időarányosan, ha egyébként beosztás szerinti munkanapjaik azonosak a teljes munkaidőben dolgozókéval?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a részmunkaidős foglalkoztatással csak néhány helyen, elszórtan foglalkozik. Míg a régi Mt. még kifejezetten tartalmazta a kérdésre választ adó időarányosság elvét, addig ez az Mt.-ből kimaradt. A választ az Ebktv. rendelkezéseiből kell levezetni. Az egyenlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.

Részmunkaidő kikötése – csak közös megegyezéssel

Kérdés: Kötelezhet-e a munkáltató a négyórás munkaviszony elfogadására?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, ami napi nyolc órát jelent [Mt. 45. § (4) bek., 92. § (1) bek.]. Ettől eltérő mértékű munkaidő a felek közös megegyezését igényli, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 30.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős munkavállalónak járó szabadság

Kérdés: 6 órás munkaidőre, egy évben mennyi szabadság jár egy 58 éves munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap (Mt. 116. §), míg az 58 éves munkavállalónak életkori pótszabadságként további 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Rendkívüli munkaidő a felsőoktatásban

Kérdés: Felsőoktatásban alkalmazott oktató kollégák túlóráját, túlmunkáját mi módon lehet elszámolni? Az Nftv. az oktatói munkakörökhöz előírja a kötelező óraterhelést, illetve azt, hogy attól eltérni két félév átlagában -25%-ban és +40%-ban lehet. A munkaidőátlag számításánál adódik a munkaidőkeret intézménye, de az Mt. maximálisan csak 4 hónapi keretet engedélyez. Többletfeladat díjazása csak olyan feladat meghatározásánál lehetséges, amit nem tartalmaz az oktató munkaköri leírása, ezért ez sem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 26. §-a kimondja, hogy az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában – hetente hány órában köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (ún. tanításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Tanulmányi szerződés alapján teljesítendő támogatás

Kérdés: Felekezetünk az egyházi személyek utánpótlását, nevelését a magánszeméllyel megkötött munkaszerződéssel, valamint annak mellékletét képező tanulmányi szerződéssel kívánja megoldani. A munkaszerződésben a munkabér összegét a minimálbér vagy a garantált bérminimum összegével kell meghatározni? A munkabér számfejtése mely igazolt, fizetett távollét jogcímén történne? A nettó munkabér összegének kifizetése kötelező-e, vagy betudható a képzés költségébe? A munkaszerződésben kötelező-e teljes munkaidőben történő foglalkoztatás kikötése? A tanulmányok folytatására külföldön kerül sor, kérdés, hogy a munkabér mellett kiküldetési költséget, napidíjat is kell-e téríteni?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy a munkavállaló a minimálbérre vagy a garantált bérminimumra jogosult-e, az általa betöltött munkakör alapján kell meghatározni. A kérdésben írtak alapján feltételezhető, hogy a munkavállaló legalább középfokú végzettséggel kell, hogy rendelkezzen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kollektív szerződés – ún. záró balansz szabályozása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: A cégünknél hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. Kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy havi szinten a záró balanszunk csak pozitív lehet. Valamint a 60 óra feletti balanszot a rendszerünk automatikusan levágja, elveszik. A munkaidőkeret végén (nem munkaviszony megszűnésnél) el kell-e számolni a balansszal? Ha igen, hogyan? Ezt is a kollektív szerződésnek kell szabályozni? Ha nincs szabályozva, az Mt. alapján mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – minden hónapban a havi alapbére jár. Azaz az egyébként teljesített óraszámtól függetlenül a munkaidőkeretben dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
1
14
15
16
31