Találati lista:
1. cikk / 178 Műszakpótlékra és rendkívüli munkavégzésért járó pótlékra való jogosultság
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó három karbantartó munkaidő-beosztása hétfőtől péntekig tart, szombat és vasárnap pihenőnap. Hétfőtől péntekig heti váltásban dolgoznak úgy, hogy az egyik héten 4.45-től 12.45-ig, a másik héten 10.00-tól 18.00-ig, a harmadik héten 8.00-tól 16.00-ig tart a munkaidő, és ez a következő héttel ismétlődik. A műszakpótlékra való jogosultság megvalósul, mert a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között van négy óra eltérés, valamint a munkanapok számának egyharmadában a munkaidő kezdete eltér. További egy karbantartót foglalkoztat a munkáltató, aki általános munkarendben dolgozik, hétfő, kedd és csütörtök 7.30-tól 16.00-ig, szerda 7.30-tól 17.30-ig és pénteken 7.30-tól 12.00-ig. Utóbbi munkavállaló szükség esetén (pl. betegség) helyettesíti a többi karbantartót. A műszakpótlék és a rendkívüli munka tekintetében az alábbi kérdések merültek fel.
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?
1. A fenti munkaidő-beosztás szerint – műszakpótlékra jogosító – munkát végző karbantartó a beosztás szerinti rendes munkanapjára 18.00 után elrendelt rendkívüli munkavégzés idejére melyik és milyen mértékű pótlékra jogosult?
2. Amennyiben a munkaidő-beosztás fentiek szerint hétfőtől péntekig tart, és a műszakpótlékra jogosult munkavállaló részére a heti pihenőnapjára (szombat vagy vasárnap) rendkívüli munkát rendel el a munkáltató, akkor melyik és milyen mértékű pótlék fizetendő?
3. Az általános munkarend szerinti munkaidő-beosztása alapján műszakpótlékra nem jogosult karbantartó, amennyiben valamelyik hónapban helyettesítésként (másik munkavállaló betegsége miatt) hosszabb időn keresztül (pl. 14 munkanapon át) váltott műszakban 4.45-től 12.45-ig, illetve 10.00-tól 18.00-ig dolgozik, jogosult-e műszakpótlékra?
4. Amennyiben a munkavállaló vezetője a havi munkaidő-beosztásban az előre tervezett szabadság vagy tervezett műtét miatti táppénz idejére a munkavállaló részére munkaidőt nem oszt be (arra a napra szabadság vagy táppénz kerül feltüntetésre), akkor azt/azokat a napokat milyen módon kell figyelembe venni a műszakpótlékra jogosultság napjainak (havi munkanapok egyharmada) számításánál?
2. cikk / 178 Műszakpótlékra jogosultság és a távollétek idejére beosztott munkanapok
Kérdés: A Kúria a műszakpótlékra jogosultsággal összefüggésben kifejtette, hogy nincs jelentősége annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, mivel az előfordulás gyakoriságára nincs követelmény a jogszabály szövegében. Az Mt. 141. §-ának (2) bekezdése a munkanapok legalább egyharmada fordulatot használja; a munkanap fogalmát az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése rögzíti, melyek összevetéséből az az értelmezés következik, hogy csak a ténylegesen ledolgozott napok arányszáma az irányadó. Általános szabályként a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egy konkrét példán keresztül: a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 12 órás munkaidővel 3 napon 18.00-tól 06.00 óráig és 2 napon 06.00-tól 18.00 óráig végez munkát, és 14 napon át a szabadságát tölti beosztás szerint 06.00-tól 14.00 óráig tartó munkaidejű munkanapok alatt, heti 2 pihenőnap kiadásával. A műszakpótlék számításánál hogyan jár el helyesen a munkáltató? Ha csak a ténylegesen ledolgozott napok figyelembevételével, vagy a beosztás szerint szabadság, betegszabadság és a ténylegesen ledolgozott napok arányát tekintve nézi az arányszámokat? Az egyharmad számításánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni? Például 17 beosztás szerinti munkanap esetén 5 vagy 6 eltérésnek kell lennie? Történt-e változás a szabályozásban 2022 óta?
3. cikk / 178 Műszakpótlék – ha nem jár a bölcsődékben
Kérdés: A bölcsődében dolgozóknak jár-e műszakpótlék a 14–18 óra közötti időszakban, ha hetente váltakozva dolgoznak 6.30–14.30, illetve 9–15 óra közötti időszakban?
4. cikk / 178 Helyettesítés, bérpótlékok és szabadságkiadás 12 órás munkarendben
Kérdés: Általános munkarendben, nevelő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében, akinek 8–16 óráig tart a munkaideje, adódik olyan helyzet, hogy gyermekfelügyelőt kell helyettesítenie. Amennyiben hétköznap 8–20 óráig van beosztva a nevelő, azt úgy oldjuk meg, hogy a 8 órát meghaladóan ledolgozott +4 órát a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék helyett lecsúsztatja a dolgozó. Viszont abban az esetben, ha 20-tól 8 óráig dolgozik, aznap nem megy be dolgozni a másik munkakörében, mert éjszakára lesz beosztva. Azt a napot hogyan kell kezelni? Az éjszakai munkavégzést követően sem megy be dolgozni, ilyenkor erre a napra pihenőidőt kell biztosítani, ami csak 8 óra, akkor így szintén csak a +4 órát kell lecsúsztatnia? Az éjszakai pótlék is jár erre az időre? Ha pedig hétvégén van a fentiekben meghatározott munkaidő valamelyikére beosztva a nevelő, mi a helyes eljárás? Kifizetjük túlórában, és nem kell foglalkozni a 48 órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidővel, vagy pedig biztosítani kell részére egy másik pihenőnapot? Végül, ha a dolgozó, akinek a beosztás szerinti napi munkaideje 12 óra, lehetséges-e, hogy 8 órában vegye ki a szabadságot azokra a napokra, amikor nincs munkavégzési kötelezettsége?
5. cikk / 178 Bérpótlék éjszakai munkavégzésért
Kérdés: Karbantartó munkavállalóink a jövőben készenlétben is fognak dolgozni. Jelenleg négyhavi munkaidőkeretben két műszakos a munkarendjük (6.15–14.15; és 14.15–22.15). A készenlétet 22.15–06.15-ig kell vállalni. A cégünknél érvényben lévő szabályzat szerint a műszakpótlék mértéke: 18.00–22.00 között 30%; 22.00–06.00 között 45%. Amennyiben készenlét alatti munkavégzés történik az említett időtartam alatt, tehát éjszaka, milyen mértékű pótlékot kell adnunk a munkavállalóknak, 15% éjszakai pótlékot vagy 45% műszakpótlékot?
6. cikk / 178 Beléptetőrendszer és a munkaidő-nyilvántartás
Kérdés: Beléptetőrendszer működtetése esetén a rendszerbeli bejelentkezés már a munkaidő kezdetének számít, vagy az átöltözés után kezdődhet a munkaidő? Mennyire kell megegyeznie a beléptetőrendszer adatainak a jelenléti ívvel, a munkaidő-nyilvántartás adataival?
7. cikk / 178 Tájékoztatás munkaidő-beosztásról
Kérdés: Egy munkavállalónak napi 8 óra a munkaideje, és nincs munkaidőkeretben. Változó lenne a napi munkaidő kezdete a feladatoktól függően, lehet, hogy 8–16-ig vagy 9–15-ig dolgozna, de mindenképpen csak napi 8 órát. Ezt hogyan kell beleírni a tájékoztatójába, hogy megfelelő legyen a munkaidő kezdete és vége?
8. cikk / 178 Beosztás szerinti munkaidő módosítása
Kérdés: A munkáltató a munkavállaló munkaidő-beosztását egy nappal korábban módosította, figyelmen kívül hagyva az Mt. 97. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat. Eredeti beosztás: 8–16 óra, módosítás: 10–18 óra. A kétórás eltérésre kell-e 50%-os pótlékot fizetni, mint a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munka pótléka? A munkáltatónál nincs kollektív szerződés.
9. cikk / 178 Munkaidő-elszámolás hosszabb teljes munkaidő esetén
Kérdés: Portás-telepőr készenléti jellegű munkakörben, háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink vezénylésében kérnénk segítséget. Négy főből tartós táppénz miatt kiesett egy fő, hárman maradtak egy időre. Szerződés szerinti munkaidejük napi 11 óra, 24 órás szolgálatokat látnak el.
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
1. A júliustól induló keretben ahhoz, hogy az időarányos szabadságukat ki tudjuk adni, a vezénylésben párosával jelölünk nekik 12 órás beosztást, de szabadságra kiadva. Így egyiküknek a 24 órás szolgálat előtti napon lesz 12 órás szabadsága (07:00–19:00 óra között értendően), a másik dolgozónak pedig a 24 órás szolgálat utáni napon (19:00–07:00 óra között értendően). Mivel a legalább 11 órás pihenőidő megvan a munkaidő kezdete/vége és a szabadságra jelölt munkanapok között, úgy gondoljuk, szabályos ez a beosztás.
2. A beosztás szerinti – a munkaidőkeret átlagában – heti 72 órás munkaidő-maximumba bele kell-e számítani a szabadság, betegszabadság és egyéb távollétek tartamát is, tehát nem csak a tényleges munkavégzés óráit?
3. Az egyik dolgozó hozzátartozója halála miatt 24 órás szolgálatra vezényelt munkanapjára felmentést kapott, de a bérprogram nem engedte 24 órával elszámolni ezt a távollétet, csak a szerződés szerinti 11 órával. Helyes ez így?
10. cikk / 178 Készenlét elrendelése – nem készenléti jellegű munkakör
Kérdés: 2025-ben bevezetésre kerül intézményünkben a készenléti munkavégzés. A munkavállalók többsége vállalja a készenlétet (az általános munkarendben és a háromhavi munkaidőkeretben dolgozók is), de nem mindenki. A készenléti munkavégzés bevezetése milyen munkaügyi dokumentumok (munkaszerződés, munkaköri leírás) módosítását vonja kötelező jelleggel maga után? A munkáltató részéről elegendő-e az Mt. készenlétre vonatkozó pontjaira hivatkozva [Mt. 91. §, 110. § (4) bek., 112. §, 144. §] egy munkáltatói utasítás elkészítése, melyet mindkét fél aláír? Vagy milyen megállapodás szükséges munkáltató és munkavállaló között, hogy munkajogi szempontból ne legyen kifogásolható a készenléti munkavégzés?
