1221 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?

Kérdés: Kötelesek vagyunk-e pótlékot fizetni éttermi szakmunkásainknak (pincérek, szakácsok) – állandóan változó napokra eső beosztással –, ha munkaszünetre, ünnepre esik a munkanapjuk?

Kérdés: Milyen jogi lépéseket tehetnék mint volt munkavállaló annak érdekében, hogy fizetésképtelenné vált korábbi munkáltatómtól megkapjam háromhavi, 2011. július, augusztus és szeptember havi munkabérem? Gondolom, ez már állami kifizetés lesz, de mikor várhatom? Hogy jutok a pénzemhez?

Kérdés: Megszakítás nélküli munkarendben, munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló munkaidejének számítása hogyan történik helyesen? A teljes munkaidő mértéke napi 8 óra. 2012. évben 252 munkanap (252 x 8 = 2016 óra) és 9 munkaszüneti nap (9 x 8 = 72 óra) van, ez összesen 261 nap (2088 óra). 2012-ben az általános 5+2-es munkarendben 2016 órát kell ledolgozni, és 9 ünnepnap lesz, amely hétköznapra esik, ezekre a napokra megkapjuk a besorolási bérünket munkavégzés nélkül. Például, 2012. március hóban 21 munkanap és 1 ünnep van, a havidíjas munkavállaló 22 napra kapja meg a havi munkabérét. A megszakítás nélkül dolgozó munkavállaló esetében, ha ő ünnepen nem végez munkát, akkor az ünnepet eleve ledolgozottnak kell tekinteni, és neki is 22 (21+1) nap az osztószáma, vagy a ténylegesen ledolgozott idejét veszem alapul, és a 21 nap lesz az osztószáma? Munkaidőkeret alkalmazásakor megszakítás nélküli munkavégzés esetén a munkaidő számításánál a munkaszüneti nap miatti távollét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni, azaz a munkaidő elszámolásakor eleve ledolgozottnak kell tekinteni?

Kérdés: Bár klinikánkon a leterheltség miatt nincs lehetőség a szabadságok kiadására, a közalkalmazottak (orvosok, ápolónők) jogviszonyának esetleges megszűnése esetén arra sincs pénze a klinikának, hogy a szabadságmegváltást kifizesse. Mivel a belső ellenőrzés a jogszerű működést is megkívánja, ezért most mindenkivel aláíratnak egy papírt, hogy az éves szabadságának meghatározott részéről – esetemben 20 munkanapról – lemond. Érvényes ez?

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, gondozónő vagyok egy idősek otthonában. Ha vasárnapra esik egy ünnep, akkor jár-e az ünnepért járó magasabb bér, mert eddig kaptuk? Most azt mondták, hogy ha az ünnep vasárnapra esik, akkor nem fizetnek ünnepi pénzt.

Kérdés: Mekkora összeget vonhatunk le a munkabérből abban az esetben, ha a nettó kifizetésre kerülő bér kb. 230 000 Ft? Ennek a 33%-a 75 900 Ft. A végrehajtási törvény 63. §-a szerint azonban korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét. Ez 142 500 Ft, ezek szerint az e fölötti rész teljesen letiltható. De mi történik a 142 500 forintnyi résszel? Azt már teljes egészében megkapja a munkavállaló, vagy az is tiltható 33%-ig? Mert a nettó 230 000 Ft és 142 500 Ft közötti különbség 87 500 Ft, amely a nettó bér mintegy 38%-a. Tehát meghaladja a legfeljebb 33%-os mértéket. Ilyenkor a 142 500 Ft már tovább nem tiltható?

Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!