1221 talált cikk a munkabér kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján vezetővé minősített munkavállalóra kiterjed a kollektív szerződés hatálya? Találkoztam olyan állásponttal, mely szerint a munkaszerződésben vezetőnek minősített munkavállalót nem lehet a kollektív szerződés hatálya alól kizárni; azaz a kollektív szerződés hatálya csak a munkáltató első számú vezetőjére és helyettesére nem terjed ki.

Kérdés: Cégünk leépítések előtt áll. A nyugdíjkorhatárt pár éven belül betöltő kollégáink számára nem annyira a végkielégítés a fontos, mint hogy minél hosszabban fennálljon még a munkaviszonyuk, és így szolgálati időt szerezzenek. Lehet olyan megoldás részükre, hogy közös megegyezéssel szüntetjük meg a munkaviszonyt, azzal, hogy a munkavégzés alól hosszabb időre mentesítjük őket? Ez alatt az időszak alatt pedig havonta kapják a munkabérüket. Például, 3 hónap felmondási idő és 5 hónap végkielégítés helyett a közös megegyezéses munkaviszony megszűnésének napja 8 hónap múlva következne be. Van ennek törvényi akadálya? Lehetséges, hogy a munkavállalót e 8 hónap alatt visszahívjuk dolgozni, ha mégis lenne újra feladat? Ilyenkor persze kitolódna a megszűnés időpontja.

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?

Kérdés: Óvodánk egyik (volt) dolgozójának ügyében kérem segítségüket. Logopédus kolléganőnkről váratlanul kiderült, hogy veszélyeztetett terhes. A nevelési év közben lehetetlen szakszerű, aktív korú helyettest találni. Volna viszont lehetőségünk arra, hogy egy volt kolléganőnk nyugdíj mellett visszajöjjön dolgozni, határozott időre, részmunkaidőben. Létesíthetünk-e vele közalkalmazotti jogviszonyt vagy megbízási szerződést?

Kérdés: A volt munkáltatóm még közel 2 000 000 Ft végkielégítéssel tartozik nekem. Időközben felszámolás alá került. Felvettem a kapcsolatot a felszámolóval, aki azt mondta, hogy nem maradt pénz a cégben, így csak egy részét tudja majd bérgaranciából kifizetni. Én úgy tudom, hogy a felszámoló köteles lehívni a bérgaranciát, és a munkabértartozást soron kívül kifizetni. Jogszerű, ha nem kapom meg a teljes összeget, ami nekem járna?

Kérdés: A szakszervezet azzal a felhívással fordult a cégünkhöz, hogy a havibéres munkavállalóknak is a ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján fizessük ki a munkabért (alapbért), és egyedül a távollétekre eső óraszámra számoljunk el más jogcímen bérelemeket. Például szerintük, ha egy munkavállaló a hétköznapi 8 órás beosztása mellett a munkaidőkeretben dolgozik 8 órát szombaton is (rendes munkaidőben), akkor erre a 8 órára a tárgyhónapban meg kellene kapnia az alapbérét. Jól gondoljuk, hogy ennek a logikának nincs alapja, és a havibéres munkavállalóknak ilyenkor is csak a havibér arányos részét kell kifizetni?

Kérdés: Nyugdíjas biológiatanárként dolgozom egy alapítványi iskolában. Munkabéremet a pedagógusbesorolás alapján kapom. A problémám az, hogy szerintem hátrányos helyzetbe kerültem amiatt, mert a közalkalmazotti illetménytábla 14 fizetési fokozat után megszakad, és aki 42 évnél régebb óta van a pályán, annak nem biztosítanak előrelépési lehetőséget.

Kérdés: Az elszámolási időszak vagy a munkaidőkeret alkalmazása biztosít rugalmasabb felhasználást a munkaidő felhasználására?

Kérdés: Munkatársaink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, minden héten hétfőtől péntekig. Kivételesen előfordul, hogy szombatra is munka­időt osztunk be nekik, termelési csúcsok esetén. Ezeket a pluszszombatokat minden hónapban elszámoljuk rendkívüli munkaidőként, ha az adott hónapban nem lehet helyettük másik pihenőnapot beosztani. Augusztus hónapban azonban volt egy olyan szombat, amire előre beosztottuk a kollégákat nyolc órára, ám végül – anyaghiány miatt – mégsem kellett bejönniük. E napra állásidőt fizettünk nekik. Kérdésem, hogy ilyenkor az erre a szombatra eső nyolc órát is bele kell-e számítani a munkaidőkeretben teljesített időbe? Előfordulhat, hogy e miatt a valójában le sem dolgoztatott nyolc óra miatt kell munkaidőkereten felüli túlórát fizetnünk?