Találati lista:
541. cikk / 1221 Cafeteriajuttatás – nem lehet bérelőleg
Kérdés: A munkáltató cafeteriaszabályzata rögzíti, hogy e juttatás időarányosan illeti meg a munkavállalókat, ezért az előlegnek minősül abban az esetben, ha például a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, és a munkavállaló az időarányos résznél nagyobb összeget vett igénybe. Ebben az esetben a munkáltató, az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontjára hivatkozással, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, levonhatja a munkabérből az időarányos részen felül igénybe vett cafeteriajuttatás értékét?
542. cikk / 1221 Késedelmes bérkifizetés jogkövetkezménye
Kérdés: Ha a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor az kötelezettségszegésnek vagy szerződésszegésnek minősül-e? Pontosabban a fizetéseket nem a szerződésben foglaltak szerint adja, 10-e a határidő, ennek ellenére a munkáltató mindig késve és két részletben fizeti ki a béreket. Felmerülhet-e a sikkasztás gyanúja?
543. cikk / 1221 Telephelybezárás – munkaszerződés-módosítási ajánlat és felmondás
Kérdés: Egy pénzintézeti fiókban dolgozom, amit 2016. december 31-ével bezártak. Szóban azt a tájékoztatást kaptam, hogy változatlan feltételekkel folytathatom a munkát egy 20 km-re lévő fiókban. Két nap múlva azt mondták, hogy határozott idejű szerződéssel foglalkoztatnak tovább. Szerződést még nem kaptam annak ellenére sem, hogy már többször kértem. Van-e arra határidő, hogy mennyi idővel hamarabb kell megkapnia a munkavállalónak az új szerződést? Közel 10 éve dolgozom ennél a pénzintézetnél határozatlan idejű szerződéssel. Ha nem írom alá az új szerződést, akkor automatikusan felmond a munkáltató? Ebben az esetben fizetnie kell végkielégítést, illetve felmentési időt?
544. cikk / 1221 Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése
Kérdés: Munkaadómnál 2 hete megszűnt a munkaviszonyom. A munkaviszony egy kölcsönbeadó cég által jött létre, ők jelentettek be engem 8 órás munkaviszonyra, miközben a kölcsönvevő cégnél több mint 11 órát dolgoztam átlagosan. A felmondásom után a kölcsönvevő tulajdonosa nem akarta kifizetni a fennmaradt béremet, majd hosszas vita után megegyeztünk abban, hogy nem a napi 11 órás béremet fizeti ki, mint ahogy eddig, hanem csak a 8 órásat. A kölcsönbeadó cég még aznap jelentkezett, hogy készen vannak a kilépőpapírjaim, és átvehetem a fizetésemet, 116 100 Ft-ot. Másnap elmentem az említett papírokért és a fizetésért, átvettem azokat, és aláírtam egy e-mailt, melyet a kölcsönvevő küldött a kölcsönbeadónak, melyben az volt, hogy megegyeztünk abban, hogy csak a 8 órás béremet fizeti ki. Ennek a papírnak az aljára ráírtuk, hogy sem részemről, sem a kölcsönvevő részéről nem áll fenn további követelés. Pár napja a kölcsönvevő cég egyik asszisztense felhívott, hogy én 24 300 Ft-tal többet kaptam, mivel félreértés történt köztük és a kölcsönbeadó között, és vigyem vissza ezt az összeget a kölcsönbeadóhoz. Kérdésem, hogy ezt jogosan követeli-e tőlem a kölcsönvevő cég? A kilépőpapíron 116 100 Ft-os összeget sehol nem látok, azon az van, hogy a 8 órás bejelentett béremet vettem át.
545. cikk / 1221 Munkaviszony-megszüntetés – az elmaradt elszámolásból keletkezett kár
Kérdés: Munkaviszonyban álltam egy kft.-vel 2016. július 19-ig. Augusztus elején elhelyezkedtem egy másik cégnél, de kilépéskor nem kaptam papírokat. A bejelentéskor az új munkahelyen kérték az OEP-könyvet és az igazolást a munkaviszony megszűnéséről. Kerestem a volt munkaadómat, de eredménytelenül. Az új munkáltatóm munkaügyi osztályának azonban sikerült elérnie. A régi munkáltatóm ígéretet tett, hogy postázza a papírokat tértivevénnyel, hogy hamarabb megkapjam, és tudják utalni a fizetésemet. A telefonos beszélgetés után nyolc nappal érkeztek meg a papírok, de ekkor már szeptember 17-e volt. Aláírás közben vettem észre, hogy az igazolás a munkaviszony megszűnéséről hiányzik, de ennek ellenére az egész borítékot elküldtem a munkaügynek. Két nap múlva ők is tájékoztattak, hogy hiányzik a papír. Jeleztem a régi munkáltatómnak, de annyit reagált, hogy mindent elküldtek. Ezután írtam neki, hogy én sem és a munkaügy sem találta, kértem, hogy postázza el a saját példányukat, hogy be tudjam mutatni a munkaügyön. Válaszában megírta, hogy szól a könyvelőnek, hogy küldje el. Sajnos azóta sem kaptam meg. Mit tehetek ebben az esetben? Ráadásul a fentiek mellett több szabálytalanság is volt: 8 órás bejelentéssel 16 órát, illetve heti 6 napot dolgoztam, és ez összesen több volt, mint heti 40 óra, továbbá az utolsó 1-1,5 hónapot szabadnap nélkül dolgoztam végig, mert emberhiány volt. A fentieken túl, mikor a munkáltatómnak már csak egy boltja maradt, a 8 órás munkaviszonyomat 4 órásra módosította, amiről semmilyen papírt, szerződésmódosítást nem kaptam, nem írtam alá, de így is napi 16 órát dolgoztam. Ráadásul a vasárnapi boltzár idején is mi dolgoztunk a boltban, nem a tulajdonos vagy a családja. Hova fordulhatok ezzel a problémával?
546. cikk / 1221 Munkanapon belüli időarányos bér elszámolása
Kérdés: A nyolcórás munkarendbe beosztott dolgozót üzemi baleset éri munkaidejének negyedik órájában. A kórház erre a napra kiállítja a beteglapot, melyet a háziorvos folytat. A baleset napját hogyan kell elszámolni bér tekintetében?
547. cikk / 1221 Elmaradt munkabér és szabadság iránti igény érvényesítése
Kérdés: Két órára vagyok bejelentve, lépcsőházak takarításával foglalkozom. Ha munkaszüneti napra esik valamelyik lépcsőház (pl. karácsonykor), akkor is dolgozni kell, pluszpénzt ezért nem kapok. A szabadság csak kiírva van, de nem kivehető, és ki sem fizetik. Szeretném megkérdezni, hol tehetnék ez ügyben lépéseket?
548. cikk / 1221 Bankszámla-hozzájárulás – bruttó összegben
Kérdés: A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke 2016-ban legfeljebb 1000 forint [Költségvetési tv. 57. § (5) bek.]. Ez bruttóban vagy nettóban értendő?
549. cikk / 1221 Munkabér-kifizetésről szóló munkáltatói elszámolás
Kérdés: A fizetési elszámolást, azaz a bérpapírt kinek a feladata biztosítani a munkavállaló részére?
550. cikk / 1221 Jubileumi jutalom – a kifizetés esedékességének napja
Kérdés: A 30 éves jubileumi jutalmat mi alapján számítják ki? 1986. szeptember 1-jén kezdtem meg közalkalmazotti munkaviszonyomat, és 2016. augusztus 31-én még 100%-os volt az illetmény, 2016. szeptember 1-jén már csak 70%-os. A munkáltató ezért a 70%-os illetmény alapján számolta ki a jubileumi jutalmamat. Találtam egy döntést (EBH2001. 479), ami kimondja, hogy a jubileumi jogosultsági időt naptári napként kell számolni és nem határidőként. Véleményem szerint 2016. augusztus 31-én jogosulttá váltam a jubileumi jutalomra a 100%-os munkabérem alapján. A munkáltatóm ezt nem így látja. Mi az Önök álláspontja?
