1265 talált állásfoglalás a munkabér kifejezésre

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?

Kérdés: A munkavállaló 2017 júliusában menne nyugdíjba. Kötelező-e biztosítani a leendő nyugdíjas részére a felmentési időt, vagy amennyiben az utolsó napig is dolgozna, akkor a munkáltatónak meg kell-e váltani azt, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz? Ha a felek a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg, és a munkavállaló a munkaviszony megszűnésének napjáig dolgozik, azaz nem mentesül a munkavégzés alól, akkor a leendő nyugdíjasnak jár-e végkielégítés?

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?

Kérdés: Egy munkavállalónk hosszabb betegség után keresőképes lett, de az üzemorvosi vizsgálaton alkalmatlan minősítést kapott, ezért nem tudjuk a munkaszerződése szerinti munkakörben foglalkoztatni. Rendezni szeretnénk a jogviszonyát, azonban, amíg ez megtörténik, miként kell elszámolnunk a kiesett idejét?

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?

Kérdés: Hányszor adható egy évben munkabérelőleg? Ha például a munkavállaló kér munkabérelőleget, és kap is, visszafizeti azt 3 hónap múlva, majd a visszafizetés után újra kér, ezt is visszafizeti 4 hónap múlva, és újból kér, akkor adható-e megint? Tehát ha csak a törvényi szabályozást nézzük, akkor egy évben többször is adható, ha az előzőt (akár lejárati idő előtt) visszafizette?

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszas keresőképtelenség után végül meggyógyult, de az üzemorvos alkalmatlannak nyilvánította a munkakör ellátására. Vagy más munkakört keresünk neki, vagy meg lesz szüntetve a jogviszonya. Kérdés viszont, hogy megilleti-e munkabér addig is, amíg nem rendeződik a jogviszonya?

Kérdés: Egyik dolgozónk bérét véletlenül téves bankszámlaszámra utaltuk, mivel édesapja nevére ment a fizetése, akit ugyanúgy hívnak. A dolgozó a bérét édesapjától megkapta teljes egészében. Van-e ebben az esetben bármilyen írásbeli teendőnk, hogy azt rögzítsük, vagy a szóbeli tájékoztatása elégséges, hogy megkapta? Esetleg írassunk vele alá egy nyilatkozatot, vagy édesapja inkább utalja vissza részünkre az összeget?

Kérdés: A szociális intézményben foglalkoztatott portás esetében mi határozza meg, hogy minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult? Befolyásolja-e bérezésüket az, hogy érettségivel rendelkeznek?

Kérdés: Egyik dolgozónk rokkantsági ellátást kap az illetékes kormányhivataltól, erre tekintettel munkaideje 30 óra/hét. A bérét tekintve valamilyen korlát áll-e fenn, hogy ezt az ellátást ne veszítse el a dolgozó? A munkakör letöltésében szakirányú végzettség nem szükséges, mivel segédmunkásként alkalmazták őt.