Találati lista:
401. cikk / 1221 Különböző mértékű költségtérítés
Kérdés: Vállalatunk 15 Ft/km munkába járás költségtérítést fizet minden munkavállaló számára, akik nem tudják tömegközlekedéssel megoldani a napi munkába járást. Ezenfelül minden érintett dolgozó részére fizetünk adóköteles munkábajárás-térítést is, az adómentes költségtérítéssel megegyezően kilométeralapon. Az adóköteles költségtérítésként adott összeg tekintetében köthetünk-e eltérő összegről szóló megállapodást a munkavállalókkal?
402. cikk / 1221 Munkáltató dolgainak elvitele bértartozás fejében
Kérdés: Az egyik munkavállalónk bejelentette, hogy megszünteti a munkaviszonyát, és mivel szerinte a munkáltató tartozik neki a túlórák kifizetésével, ezért elvitte magával a kéziszerszámokat és a munkavédelmi felszereléseket is, "váltságba", ahogy mondta. Mit tehetünk ezen munkavállaló esetében? Levonhatjuk a béréből az eszközök értékét mint kárt?
403. cikk / 1221 Eljárás szakszervezeti tagdíj levonásánál
Kérdés: Újonnan alakult munkáltató vagyunk, ahol már működik szakszervezet is, melynek vezetősége azt kérte, hogy 2019-től a tagjaik munkabéréből a szakszervezeti tagdíjakat a munkáltató vonja le és utalja át az ő számlájukra. Tudtommal a munkáltató csak a saját követelését vonhatja le a munkabérből, másnak a javára nem élhet levonással. Hogyan járhatunk el szabályosan?
404. cikk / 1221 Munkabér számítása szabadság alatt
Kérdés: Bruttó 210 000 Ft a fix bérem, de szabadság miatt, ami 5 nap reggeles műszak, mégis bruttó 165 000 forinttal számolják a hónapot. A szabadság alatt miért csökken a fix bérem?
405. cikk / 1221 Órabéres munkavállaló távolléti díja munkaszüneti nap esetén
Kérdés: Órabéres munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, megszakítás nélküli munkarendben. Év közben (havonta) a ténylegesen ledolgozott órára járó bért elszámoljuk nekik. Van olyan munkavállaló, akinek bizonyos munkaszüneti napokra pihenőnapot osztottak be. Keletkezik-e keretegyenleg? Meglátásunk szerint mindent kifizetünk nekik, de ha dolgoztak egy munkaszüneti napon (nem volt rá pihenőnap beosztva), arra nem kapják meg a távolléti díjat, ezért mégis kevesebb bért kapnak.
406. cikk / 1221 Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén
Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
407. cikk / 1221 Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén
Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
408. cikk / 1221 Betegség, baleset sztrájk idején
Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
409. cikk / 1221 Egyenlő bánásmód alóli kivétel a munkaerő-kölcsönzésben
Kérdés: A kölcsönzött munkavállaló számára, ha egyébként az első 183 napban az egyenlő bánásmód követelményét nem biztosítjuk, lehet-e eltérő munkabért fizetni a belsős munkavállalókhoz képest, vagy ilyenkor csak a béren kívüli juttatásokban lehet különbséget tenni?
410. cikk / 1221 Nyelvvizsga nélküli óvodapedagógus továbbfoglalkoztatása
Kérdés: A nyelvvizsga nélkül foglalkoztatott gyakornok óvodapedagógus gyakornoki ideje két év után letelt (2018. IX. 26-án). Ez alatt az idő alatt sajnos nem tudta megszerezni a nyelvvizsgát, jelenleg is jár nyelvvizsgára felkészítő órákra. A munkaviszonya ezért automatikusan megszűnt volna, azonban az óriási pedagógushiány miatt nem volt lehetőség az álláshely betöltésére. A folyamatosan hirdetett (több állás is hirdetve van) álláshelyre nincs jelentkező, ezért jogszerűtlenül foglalkoztatják tovább az óvodapedagógust. Mi lehet ennek a következménye?
