209 cikk rendezése:
151. cikk / 209 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás minősítése
Kérdés: A cégnél a munkaidő hétfőtől csütörtökig 7.00-től 15.50-ig, pénteken 7.00-től 13.20-ig tart, mely tartalmazza a munkaközi szünetet is. A szabadság nyilvántartása napokban történik. Ez a munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül?
152. cikk / 209 Meleg üzemi minősítés
Kérdés: Vállalatunknál új, modernebb hőkezelő üzem épült, amelyben sokkal komfortosabb a munkavégzés. Ugyanakkor a vállalat vezetése erre hivatkozva meg akarja szüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a meleg üzemi környezetben dolgozóknak eddig jártak. Milyen kritériumai vannak a meleg üzemmé nyilvánításnak? Milyen feltételekkel vonhatja meg a munkáltató az eddig biztosított meleg üzemi pótlékot?
153. cikk / 209 Külföldi kiküldetés szabályai – az utazás tartamának minősítése
Kérdés: A munkáltatónál több munkavállalót 2014. október 20-24-e között munkakörükkel összefüggésben külföldi vásáron való részvételre küldenek ki. A hazautazás 2014. október 24-én a késő éjszakai órákban történik Bécsbe, ahonnan személygépkocsival 2014. október 25-én a hajnali órákban érkeznek meg lakóhelyükre Dunaújvárosba. Jól tudom-e azt a szabályt, hogy a külföldi kiküldetésnél sem tekintendő munkaidőnek az utazási idő, azaz sem az odautazás, sem a hazautazás idejére a kiküldetésben részt vevő munkavállaló díjazásra nem tarthat igényt? Utazási időnek minősül-e az a speciális eset, hogy a munkavállaló repülőgépe 2014. október 24-én, pénteken – amely pihenőnapnak számít – Bécsben száll le, és onnan még kb. 4 óra éjszakai utazás után 2014. október 25-én, szombaton – amely pihenőnapnak számít – ér a lakóhelyére?
154. cikk / 209 Munkavégzés minősítése külföldi kiküldetésnél
Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?
155. cikk / 209 Garantáltnál magasabb összegű illetmény csökkentése
Kérdés: Tavaly felvettünk egy új kollégát intézményünkbe. Az illetményét a garantáltnál magasabb összegben határoztuk meg kinevezésében. Annyi panasz érkezett a munkájára, hogy illetményét a garantált szintre csökkentenénk. Kell-e ehhez minősítés?
156. cikk / 209 Megszakítás nélküli tevékenység minősítése
Kérdés: Cégünk fő partnere úgy döntött, hogy a jövőben termelését megszakítás nélküli tevékenységben folytatja. Ennek keretében elvárja, hogy társaságunk is ugyanabban a munkaidő-beosztásban foglalkoztassa a munkavállalóit, mivel a partnerünk termeléséhez közvetlenül kapcsolódik cégünk kiszolgálótevékenysége. Ilyen esetben mi is foglalkoztathatjuk a munkavállalóinkat megszakítás nélküli munkarendben?
157. cikk / 209 Személyi illetmény visszavonhatósága
Kérdés: Városunkhoz 2013. január 1-jén csatlakozott két község, közös hivatal létrehozására került sor. A korábbi körjegyzőségtől a dolgozókat átvettük. Egy személy 2011. november 10. napjától szülési szabadságot vett igénybe, és az átvételkor gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon volt. Részére a korábbi munkáltató 2008. február 1. napjától a Ktv. 44/B. §-a alapján személyi illetményt állapított meg. Kérdésünk, hogy a személyi illetmény jogszabályváltozásra való hivatkozással visszavonható-e, vagy csak a teljesítményértékelés után kerülhet sor az esetleges visszavonásra?
158. cikk / 209 Munkaidő-növelés – a munkakör készenléti jellegűvé minősítése
Kérdés: Az egyik telephelyünkön a recepciós szolgálat kialakításához kérem segítségüket. Jelenleg három kollégát foglalkoztatunk recepciós munkakörben. Az irodaház igényei szerint havi 200-210 óra teljesítendő munkaidő jutna egy főre, amit viszont a napi 8 órás munkaidővel nem tudunk kihozni. Van-e más lehetőségünk, mint a létszám bővítése vagy a rendszeres túlóráztatás?
159. cikk / 209 Egészségügyi alkalmatlanság – elállási ok
Kérdés: Leendő munkavállalónkkal munkaszerződést kötöttünk azzal, hogy 2014. április 15-én kezdi meg a munkát cégünknél. Elküldtük az üzemorvoshoz, aki azonban megállapította, hogy alkalmatlan arra a munkakörre, amire felvettük. Mivel kikötöttünk a szerződésben próbaidőt, úgy gondoltuk, hogy azonnali hatállyal megszüntetjük a munkaviszonyt. Helyesen járunk el, ha próbaidő alatt azonnali hatállyal szüntetjük meg a munkaviszonyt, vagy ebből problémánk lehet később?
160. cikk / 209 Személyügyi anyagokra vonatkozó előírások
Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?
