Találati lista:
1. cikk / 219 Személyi illetmény megállapítása és a munkáltatói jogkörgyakorlás
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya a tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e személyi illetmény megállapítására év közben a Kttv. 235. §-a alapján? A személyi illetmény megállapításáról a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
2. cikk / 219 Egészségi alkalmatlanság – a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése
Kérdés: Szociális intézményünkben közalkalmazottunk négy éven belül betölti a hatvanötödik életévét, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt. Közel kilenc éve dolgozik közalkalmazotti jogviszonyban az intézményünknél. A munkaalkalmassági vizsgálaton az üzemorvostól „alkalmatlan” minősítést kapott. A munkáltató nem tud az egészségi állapotának megfelelő másik munkakört felajánlani a közalkalmazott részére. Milyen módon kell megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát, és milyen juttatások illetik meg a megszüntetésből adódóan?
3. cikk / 219 Munkabérelőleg minősítése
Kérdés: A munkabérelőlegnek mi a helyes jogi minősítése? Polgári jogi kölcsönnek minősül, és ezáltal a munkabérelőleg nyújtásával kapcsolatos megállapodás szükségszerűen polgári jogi kölcsönszerződés, vagy pedig az „megmarad” a munkajog területén, és úgy kell a munkabérelőlegre tekinteni, mint olyan, jövőben kifizetendő munkabér, amelynek pusztán az esedékességét „hozzák előre” a felek, és azt – annak visszafizetése céljából – az időben későbbi havi munkabérekből levonják? A Hpt. értelmében a munkabérelőleg pénzkölcsön nyújtásának minősül?
4. cikk / 219 Pedagógus besorolása és az illetmény megállapítása
Kérdés: 2025. 08. 18-tól áthelyezési megállapodás alapján alkalmazott óvodapedagógus 2024. 06. 19-én szerezte meg a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget. Az átadó munkáltatónál 2018. 08. 21. – 2025. 08. 17. között dajka és pedagógiai asszisztens munkakörben, majd a diploma megszerzésétől kezdve óvodapedagógus-munkakörben volt jogviszonyban, mely idő alatt érte el és haladta meg a legalább 6 év szakmai gyakorlatnak nem vagy teljes egészében elismerhető jogviszonyidőt. Az áthelyezési megállapodás szerint a dolgozó Gyakornok fokozatba volt besorolva. Átvevő új munkáltatóként hogyan járunk el jogszerűen:
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozat helyett a dolgozót a 6 év elismerhető jogviszonyidőt figyelembe véve, minősítési eljárás nélkül Pedagógus I. fokozatba soroljuk, és az annak megfelelő illetmény összegével + 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk? Vagy
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozatnak megfelelő illetmény összegével, illetve 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk?
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozat helyett a dolgozót a 6 év elismerhető jogviszonyidőt figyelembe véve, minősítési eljárás nélkül Pedagógus I. fokozatba soroljuk, és az annak megfelelő illetmény összegével + 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk? Vagy
– az áthelyezési megállapodásban rögzített Gyakornok fokozatnak megfelelő illetmény összegével, illetve 2025. 12. 31-ig a pályakezdés után járó illetménynövekedés 10.600 Ft összegével foglalkoztatjuk?
5. cikk / 219 Sikeres minősítés és előre sorolás
Kérdés: A munkavállalónak hat hónap gyakornoki időt kötöttünk ki (2025. szeptember 1. napján került kinevezésre). A rendelet szerint a gyakornoki idő lejártának hónapjában minősítő vizsgát kell tennie a Pedagógus I. fokozatba történő besoroláshoz. A minősítő vizsga után egyből (március hónaptól) átsorolható, vagy meg kell várni a Púétv. 97. §-ának (8) bekezdése szerint előírt határidőt?
6. cikk / 219 Alapilletmény-eltérítés – jogosultság és jogkör
Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e alapilletmény-eltérítésre év közben a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése alapján? Az alapilletmény-eltérítésről a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?
7. cikk / 219 Egy hét – hét nap munkavégzéssel
Kérdés: Idősek otthonában a konyhások és takarítók háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Hét napot egymás után dolgozhatnak? Minden harmadik héten a hétvégén is kell dolgozni, akkor a napi 8 óra helyett napi 12 órát dolgoznak, hét napot egymás után.
8. cikk / 219 Pedagógus besorolása – a szakmai gyakorlat
Kérdés: A nevelést-oktatást közvetlenül segítő munkakörbe kinevezendő személy korábban pedagógusvégzettséget szerzett, viszont nem dolgozott a 401/2023. Korm. rendelet 42. §-ának (1) bekezdésében részletezett munkakörök egyikében sem. Véleményünk szerint az említett kormányrendelet 37. §-ának (14) bekezdése alapján csak akkor sorolhatnánk Pedagógus I. fokozatba, amennyiben a 42. § (1) bekezdés a)–i) pontjában felsorolt jogviszonyok közül rendelkezne legalább két év szakmai gyakorlattal. Ezek alapján, mivel ezen szükséges két év szakmai gyakorlattal nem rendelkezik, őt Gyakornok fokozatba kell sorolnunk?
9. cikk / 219 Egészségügyi alkalmassági vélemények – tárolás és forma
Kérdés: Az Eszjtv. 2. számú melléklete meghatározza a személyi nyilvántartás adatkörét. Közel 1000 fő alkalmazottat foglalkoztató egészségügyi szolgáltató intézményünkben az a gyakorlat, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató által a 33/1998. NM rendelet 12. melléklete szerint papíralapon kiállított elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményeket (előzetes, időszakos, rendkívüli) a HR-osztály a dolgozók személyi nyilvántartásában helyezi el. Jogszerű-e ez a gyakorlat? Történhet-e elkülönítetten az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemények tárolása, ebben az esetben meddig kell azokat megőrizni? A 33/1998. NM rendelet 13. §-ának (4) bekezdése alapján a 12. melléklet szerinti tartalommal az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató táblázatos formában is megküldheti-e a munkáltató részére, bélyegzővel, aláírásával ellátva? Tehát nem munkavállalóként állítja ki az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági véleményt, hanem például tárgyhóban végzett vizsgálatokról egy dokumentumban tájékoztatja a munkáltatót.
10. cikk / 219 Vezető állás – a törvény minősítése
Kérdés: Az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése írja le azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a munkavállaló automatikusan vezető állású munkavállalónak számít. Amennyiben a munkáltató álláspontja szerint egy adott munkavállaló az általa betöltött munkakör és az általa végzett feladatok alapján vezető állású munkavállalónak minősül, erről a körülményről milyen módon, mikor és milyen mélységben szükséges tájékoztatni az adott munkavállalót? A munkáltatói jogkör gyakorlására való jogosultság (amely kiterjed munkaszerződések és módosításaik, továbbá a munkaviszony megszüntetésére irányuló dokumentumok aláírására is), amelyet a munkáltató önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezetője biztosított a HR-esként foglalkoztatott munkavállaló számára, megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségét az említett kollégának? Annak ellenére, hogy nem áll közvetlenül az ügyvezető „közvetlen irányítása alatt”. Más a közvetlen vezetője, ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából teljes egészében, önállóan eljárhat az ügyvezető helyett? Amennyiben az önállóan cégjegyzésre jogosult ügyvezető helyett más területek (pl. jog, HR, beszerzés, pénzügy) képviselői együttesen jogosultak (bármely két személy együttesen) cégjegyzésre, ez a joguk megalapozza-e az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti, vezető állású munkavállalói minőségüket?
