204 cikk rendezése:
161. cikk / 204 Bérpótlékra jogosultság hétvégi nyitva tartás esetén
Kérdés: A hétfőtől vasárnapig (naponta reggel 6 órától este 9 óráig) nyitva tartó dohánybolt alkalmazottjának hétvégére kell-e bérpótlékot fizetni?
162. cikk / 204 Magasabb összegű közalkalmazotti illetmény megállapítása minősítés nélkül
Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv munkáltatóként a garantáltnál magasabb összegű, munkáltatói döntésen alapuló illetményrész folyósításához a költségvetési fedezet rendelkezésre áll. A garantáltnál magasabb összegű illetményrész megállapításának és folyósításának mindenképpen szükséges előfeltétele-e a Kjt. 66. §-ának (7) bekezdésében szabályozott minősítés? Jogszabályi rendelkezésbe ütközik-e, ha a munkáltató a közalkalmazott minősítése nélkül állapít meg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
163. cikk / 204 Levonás rokkantsági nyugdíjból
Kérdés: Hány százalék vonható le a munkavállaló rokkantsági nyugdíjából több letiltás esetén?
164. cikk / 204 Illetményemelés vagy illetménykiegészítés
Kérdés: Intézményünk vezetője azt a feladatot adta ki humánpolitikai részlegünk számára, hogy tegyünk javaslatot, a rendelkezésre álló keretből egyes közalkalmazottaink illetményét milyen módon fejlesszük. Olyan megoldást keresünk, amely a munkáltató által, ha a körülmények megváltoznak, szabadon alakítható. Önök szerint melyik megoldás ésszerűbb: az illetményemelés vagy az illetménykiegészítés alkalmazása?
165. cikk / 204 Munkahelyi baleset minősítése
Kérdés: Trolibusz-vezetőként dolgozom. Munkaidőben a járműről az úttestre lelépve a térdem megreccsent, és erős fájdalom is társult hozzá. A munkámat nem tudtam tovább folytatni, orvoshoz vitettem magam, ahol röntgen alapján megállapították, hogy nincs törés. Másnapra bedagadt a lábam, és nem tudtam munkába állni, azóta is kezelés alatt vagyok. Pár napja kaptam egy levelet a munkahelyről, hogy nem ismerik el munkabalesetnek, hanem táppénzes állományba vagyok sorolva. Érdekelne, hogy ez így jogos-e, és ha nem, mit tudok tenni ezek után?
166. cikk / 204 Munkahelyi baleset minősítése
Kérdés: Testvéremet a munkahelyén baleset érte. Egy rossz lépés miatt a térde kifordult a munkavégzés alatt. Felhívták a cégtől, hogy nem fogadják el munkahelyi balesetnek. Nem minősítik annak, mert ez bármikor megtörténhetett volna. Testvéremnek volt problémája a térdével még fiatalabb korában, de orvoshoz sohase kellett vele fordulnia; most erre hivatkozik a munkáltató. Azt szeretném kérdezni, hogy jogosan járna-e neki, hogy munkahelyi balesetnek nyilvánítsák?
167. cikk / 204 Pótszabadság egészségkárosodott munkavállalónak
Kérdés: 2013. január 1-jétől 5 nap pótszabadság jár nemcsak a vakoknak, hanem a többi egészségkárosodott munkavállalónak is. Csak a egészségkárosodottaknak jár, vagy a rokkantaknak is? Tehát ha a dolgozó 54%-os rokkantnyugdíjasként dolgozik, jár-e neki az 5 nap pótszabadság?
168. cikk / 204 Munkaszüneti nap díjazása
Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?
169. cikk / 204 Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben
Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
170. cikk / 204 Jogutódlás és kormánytisztviselői illetmény
Kérdés: Amennyiben jogutódlás következtében a kormánytisztviselő egy központi hivataltól annak központi igazgatási szervéhez kerül, a Kttv. 134. §-a értelmében nem 50, hanem csak 35%-os illetménykiegészítés vonatkozik rá. Emiatt illetményét újra meg kell állapítani. A jogutódlás elvileg a változatlan feltételekkel való továbbfoglalkoztatást jelenti. Figyelemmel kell-e lenni ekkor – a jogutódlásról szóló 77/187 EGK irányelv alapján – arra, hogy a kormánytisztviselő érdekei ne sérüljenek? Mivel a Kttv. alapilletmény-eltérítést szabályozó 133. §-a nem tér ki a jogutódlás esetére, az a kérdésünk, hogy jogosan alkalmaznánk-e a jogutódlással átkerülő kormánytisztviselők esetében az eltérítést év közben, szakmai értékelés, illetve minősítés nélkül, annak érdekében, hogy illetményük ne változzon?
