380 talált cikk a köztisztviselő kifejezésre

Kérdés: A Kttv. szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a közszolgálati tisztviselők napja, július 1-je munkaszüneti nap. A közalkalmazottak részére van-e arra jogszabály adta felhatalmazás – ha igen, melyik –, hogy a közszolgálati tisztviselők napja mintájára a munkáltató munkaszüneti napot rendeljen el?

Kérdés: Köztisztviselő kollégánk a gyermeke kétéves koráig kérte a fizetés nélküli szabadságát, mely 2025. szeptember 15-én járt le. Jelenleg a felhalmozott 58 munkanap szabadságát tölti, mely december 5-ig tart, és december 8-án állna újra munkába. Kérelmet írt a munkáltatónak, hogy egyéb okokból mégsem tud munkába állni, és folytatná a fizetés nélküli szabadságot tovább a gyermeke hároméves koráig, azaz december 8-tól 2026. szeptember 15-ig. Bár az eset vélhetően nem szokványos, nem látjuk, hogy tiltaná bármi. Ha a kollégának ismételten rögzítjük a fizetés nélküli szabadságot a felhalmozott szabadsága kivétele után, ütközik-e az eljárásunk valamilyen szabályba?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési szerve vezetőjének közszolgálati jogviszonya a tárgyévben létesült képviselő-testületi döntés alapján. Hat hónapot követően teljesítményértékelés alapján sor kerülhet-e személyi illetmény megállapítására év közben a Kttv. 235. §-a alapján? A személyi illetmény megállapításáról a képviselő-testület vagy a polgármester dönt?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője 2023. február 1-jétől keresőképtelen állományban, ezt követően szülési szabadságon, majd fizetés nélküli szabadságon volt. A felgyűlt szabadságait 2025. november 4-től szeretné kivenni. Távolléte előtti illetménye besorolás szerint került megállapításra, mely alapilletményből, a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdése és 234/A. §-a szerinti alapilletmény-eltérítésből, a Kttv. 234. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerinti illetménykiegészítésből és nyelvvizsgapótlékból állt. A szabadság idejére, illetve azt követően a tényleges munkavégzés idejére milyen illetmény illeti meg? Figyelembe vehető-e az eltérítés?

Kérdés: Az 1991. 02. 15. – 1992. 12. 07. közötti időszakban a Magyar Államvasutaknál fennállt munkaviszony a köztisztviselői jubileumi jutalomba beszámítható-e?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalma tekintetében a jogszerző időbe beletartoznak-e a következő munkaviszonyban töltött idők: 1979. július 23. – 1979. augusztus 10. Gyógyszertári Központ (munkaviszony); 1980. március 3. – 1980. július 24.: Kartográfiai Vállalat (munkaviszony); 1980. szeptember 1. – 1983. július 31.: Ybl Miklós Műszaki Főiskola (főiskolai hallgató); 1983. szeptember 1. – 1985. augusztus 29.: Építőipari Szövetkezet (munkaviszony); 1985. augusztus 30. – 1989. május 31.: Tatabányai Ingatlankezelő Vállalat?

Kérdés: A Kttv. szerint közszolgálati jogviszonyba köztisztviselőnek kinevezhető-e nappali tagozatos egyetemi hallgató?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunknál felülvizsgálatra került a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása. Egyik kollégánk esetében kiderült, hogy közel öt év olyan munkaviszonya is beszámításra került, ami nem jogosít jubileumi jutalomra (G. Árammérőgyár, 1987. szeptember 1. és 1992. június 26. között). A 25 és 30 éves jubileumi jutalmát ezek alapján kapta meg, és idén járt volna neki a 35 éves. A fentiek alapján azonban csak idén kapta volna meg a 30 éves jutalmát. Mit tudunk ebben az esetben tenni? Megkaphatja-e ebben az évben a 35 éveset az előzőekre történő hivatkozással – mivel csak most derült ki, hogy nagyon régen tévesen lett megállapítva a jogszerző idő –, vagy csak öt év múlva?

Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?

Kérdés: Lehetséges-e a Kttv. 129. §-ának (5) bekezdése alapján egy betöltetlen vezetői álláshelyre helyettesítés céljából határozott időtartamra kinevezni egy köztisztviselőt?