Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt

Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján a munkavállaló munkaviszonyávalösszefüggésben betegedett meg, amelyért a bíróság meg is állapította amunkáltató felelősségét. Időközben állapotában romlás következett be, ami miattúj eljárásban újra kárigényt érvényesített. Eddig azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszából: […]  A Bgtv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint abérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetneka munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozásaelőlegezhető meg. A felszámoló köteles haladéktalanul visszatérítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Munkaviszony-megszüntetés – a kutya mint munkaeszköz eladása

Kérdés: Cégünk vagyonvédelmi szolgáltatást nyújt, többek között kutyás őrökkel. Gazdasági okból az év végén több munkavállalónktól meg kell válnunk. A jogviszonyt lezáró elszámolás során egyik munkatársunknál az a probléma adódott, hogy szeretné megtartani a kutyáját, amellyel egy éve dolgozik együtt. A kutya a cég tulajdonában van, a saját kennelünkben neveltük és képeztük ki, bár egy éve a munkavállaló otthonában él. A dolgozó szerint joga van megvásárolni az állatot, de mi nem szeretnénk megválni tőle. Ha mégis eladnánk, az általunk megállapított vételárral csökkenthetjük a munkavállaló utolsó kifizetését (végkielégítés, munkabér)?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor(megszűnésekor) köteles munkakörét az erre előírt rendben átadni és amunkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit amunkáltató köteles megfelelően biztosítani. A munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkáltatói hűségjutalom – a jogszerző idő és a jogutódlás

Kérdés: Kollektív szerződésünk tartalmazza az ún. munkáltatói hűségjutalmat. Ennek az a lényege, hogy a munkáltatónál eltöltött 10, 15 és 20 év után a munkavállaló egyszeri jutalomban részesül, amelynek összege az éves átlagkeresete bizonyos százalékában van megállapítva. Cégünk 2003-ban átfogó átszervezésen esett át, amely során a korábban külön jogi személyként működő leányvállalataink és egyéb érdekeltségeink beolvadtak az anyacégbe. A kollektív szerződést ugyanebben az évben módosítottuk, amely szerint a leányvállalatoknál töltött idő nem számít bele a hűségjutalomnál figyelembe vehető időbe. Jogszerűen járunk-e el, ha a 2003 előtt az anyacégen kívüli társaságoknál dolgozó kollégák esetében a hűségjutalom idejét 2003-tól számítjuk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben jelzett 2003-as átszervezés munkáltatóijog­utódlásnak minősül (Mt. 85/A. §). Ilyen esetben a munkaviszony változatlantartalommal marad fenn a jogutód munkáltatóval (jelen esetben azanyavállalattal), mégpedig úgy, hogy a jogutódlás a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Tagi viszony megszűnése – a munkaviszony megszüntethetősége

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa eladta az üzletrészét, új tulajdonos vette át a céget. Az egyik munkavállaló, aki egyben az egyik korábbi tulajdonos is, jelenleg GYES-en van. A tulajdonosváltással meg lehet-e szüntetni a GYES-en lévő munkavállaló munkaviszonyát? Ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […]  A tagi jogviszony és a munkaviszony egymástól függetlenjogintézmény, még akkor is, ha ugyanazon személy ugyanazon gazdaságitársaságban áll tagi jogviszonyban, mint amellyel munkaviszonyt létesített. Atagi jogviszonyra a Gt., míg a munkaviszonyra az Mt. szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Prémiumévek program után teljes munkaidős foglalkoztatás

Kérdés: A prémiumévek a közalkalmazottaknál munkaviszonynak számít-e, vagy csak szolgálati időnek? 5 év prémiumévek programban töltött idő után (ami még egyelőre nem telt le) visszavehet-e a munkáltatóm dolgozni a munkahelyemre?
Részlet a válaszából: […]  A prémiumévek program (pép) lényege, hogy a fennállóközalkalmazotti jogviszonyt fenntartja mindaddig – munkavégzés nélkül, vagylegfeljebb heti 20 órás munkavégzés, továbbá illetmény helyett a korábbiilletmény 70%-ának megfelelő "juttatás" fizetése mellett –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Nyugdíjasnak minősülés – nő 40 éves szolgálati idővel

Kérdés: Egyik hölgy alkalmazottunknak ebben a hónapban meglett a 40 év szolgálati ideje, így kérte, hogy munkáltatói rendes felmondással szüntessük meg a munkaviszonyát. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel nyugdíjasnak minősül, így nem kell indokolnunk a felmondást?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, haaz öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükségesszolgálati idővel rendelkezik, továbbá ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéseelőtt öregségi nyugdíjban, korkedvezményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: 90 főt foglalkoztató cég elküldhet-e havonta 9 főt (közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondással), vagy pedig – mivel több hónapról van szó – ez már csoportos létszámcsökkentésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 94/A. §-a szerint – legalább 21, legfeljebb 99munkavállalót foglalkoztató cég esetén – legalább 10 munkavállalómunkaviszonyának megszüntetése minősül csoportos létszámcsökkentésnek. Ehhez aszabályhoz több kiegészítést kell tenni. Egyfelől, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Vezető munkaviszonyának megszüntetése azonnali hatályú rendes felmondással

Kérdés: Kft.-nk ügyvezetőjének munkaszerződésébe annak idején belefoglaltuk, hogy bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül rendes felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt. Most le akarjuk váltani az ügyvezetőt, az egyik tulajdonostárs azonban megkérdőjelezte a munkaszerződés e rendelkezésének alkalmazását. Megalapozott-e üzlettársunk aggodalma, vagy azonnali hatállyal indokolás nélkül közölhetjük a rendes felmondást?
Részlet a válaszából: […]  A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője mint amunkáltató vezetője általános szabályok szerint az Mt. 188. §-a szerintivezetőnek minősül. A vezetőkre pedig valóban az általánostól eltérőrendelkezések vonatkoznak a munkaviszony megszüntetése tekintetében. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszából: […]  98%-os különadó fizetésére köteles többek között az aköltségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásbólalapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnélfoglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
1
34
35
36
44