Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Gumiszerelő műhelyünk terheltsége nagyon szezonfüggő. Téli-nyári átszerelések idején nagyon nagy és intenzív, de szezonon kívül változó. Hogy lehet a munkaidőt úgy meghatározni, hogy az a szezonban napi 10-12 óra legyen (2x2 hó), a maradék 8 hónapban viszont szerelőnként heti 2-3 nap 8 óra, esetleg napi 4 óra legyen? Hogyan lehet a munkaszerződést egyoldalúan megváltoztatni? Mit enged az új Mt.?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés alapján a munkaidő egyenlőtlen beosztására vanszükség, mégpedig az egész évet átfogóan. Erre munkaidőkeret bevezetésével vanlehetőség, amelynek tartama az új Mt. szerint kollektív szerződés rendelkezésealapján legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Felmondás visszamenőleges ledátumozása

Kérdés: A munkáltatóm visszamenőlegesen akarja kitölteni a felmondási dátumot. Mit tehetek ilyen esetben, illetve mik lesznek a következményei egy ilyen munkáltatói intézkedésnek?
Részlet a válaszából: […]  A munkaviszonyt megszüntetni felmondással csak a jövőrenézve lehet. Amennyiben a munkáltató visszamenőleges időpontra akarja kitöltenia munkáltatói felmondás keltezését, akkor azzal a munkavállaló jogaitcsorbítja, hiszen lerövidíti a munkavállalót illető felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Munkaköri leírás és megnevezés megváltoztatása

Kérdés: 13 éve vagyok közalkalmazott. Van egy kinevezésem, amiben le van írva az osztály megnevezése, ahol státuszban vagyunk, és az osztály vezetője. A munkavégzés helye változó. Továbbá van egy munkaköri leírásom, amiben szerepelnek az elvégzendő feladatok. A munkáltatóm megváltoztatta a munkaköri leírásomat. A változtatások alapján egy új osztályhoz kerültem, új vezető alá, és a munkaköröm elnevezése is megváltozott – a tartalma nem. Mi az, amit a munkaköri leírásban megváltoztathatnak? Nemcsak a feladatot, hanem a felettest, a munkavégzés helyét is? Mennyire kell megegyeznie a kinevezéssel? Minősülhet a fenti intézkedés valójában helyettesítés elrendelésének?
Részlet a válaszából: […]  A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazottmunkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot,az illetményét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmányban más, aközalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Munkaviszony megszüntetése – egyéni vállalkozó bejelentkezése

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?
Részlet a válaszából: […]  Mindenekelőtt ki kell térni arra, hogy időbér alkalmazásaesetén a kötelező legkisebb munkabér, azaz a minimálbér összege 2012. január1-jétől órabér alkalmazása esetén 535 Ft [298/2011. Korm. rendelet 2. § (1)bek.]. Tehát amennyiben a kérdésben megjelölt 400 Ft-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszából: […]  Nem beszélhetünk elbocsátásról (munkáltatói felmondásról),ha a felek közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt. Ebben az esetbenugyanis a közös megegyezésről szóló dokumentum elvileg mindkét fél egybehangzóés kölcsönös akaratát tükrözi, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Álláskeresési járadék igénylése GYES ideje alatt

Kérdés: Munkaviszonyban álltam 2012. január 6-ig, ekkor ugyanis közös megegyezéssel került munkaviszonyom megszüntetésre. 2005. szeptember 24-én született tartósan beteg gyermekemre tekintettel GYES-t igényeltem 2012. január 7-től, mert akkor járt le a másik gyermekem után járó GYES időtartama. Mivel munkaviszonyom megszűnt, jelentkezhetek-e álláskeresési járadék folyósítására? Ha nem, akkor a GYES-t vagy az álláskeresési járadék igénybevételét javasolják?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben álláskeresési járadékot kíván igényelni, úgy megkell felelnie a jogszabály által támasztott feltételeknek. A törvény értelmébenálláskeresési járadék azt illeti meg, aki álláskeresőnek minősül, és azálláskeresővé válását megelőző három éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Felmentés 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíj esetén

Kérdés: 1953-ban születtem. Az új nyugdíjtörvény szerint remélhetőleg elmehetek nyugdíjba. Pedagógusként dolgozom. Kérdésem, hogy mennyi a felmondási idő, és mikor kell ezt a főnökömnek benyújtanom?
Részlet a válaszából: […]  Az 1953-ban született nők a 2012. január 1-jétőlmegváltozott szabályok szerint nem előrehozott öregségi nyugdíjat, hanemnyugdíj előtti ellátást igényelhetnek, vagy pedig a nők 40 éves szolgálatiidővel, életkortól független öregségi nyugdíjba vonulásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Jutalék esedékessége munkaviszony megszüntetésekor

Kérdés: Cégünk kereskedelemmel foglalkozik. Előfordul nálunk olyan eset, hogy egy értékesítő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de csak a munkaviszony megszűnése után realizálódik egy üzlet, melyet még az érintett munkavállaló indított el, de a munkaviszony megszűnése után már egy másik kolléga fejezett be. Ilyen esetben jár-e a jutalék vagy annak egy része annak a munkavállalónak, akinek megszüntetésre került a munkaviszonya? A törvény szerint a munkaviszony utolsó napján el kell számolni a munkavállalóval, viszont nálunk maradnak nyitott projektek. Volt munkavállalóink reklamáltak, hogy a projektet elindították, sőt döntően elvégezték a munkát, a munkaviszony megszűnését követően a projektet átvevő kolléga pedig csak befejezte azt, így álláspontjuk szerint őket illeti meg a jutalék. Kell-e ilyen esetben a volt munkavállalónak jutalékot fizetni, vagy a munkaviszony megszüntetésekor történő elszámolással végleg rendeztük az ebből eredő igényt is?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. rendelkezései értelmében a munkavállalóval nemfeltétlenül a munkaviszony utolsó napján kell elszámolni. A törvény szerint amunkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére ki kell fizetni amunkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás írásba foglalása

Kérdés: Az egyik munkavállalónk munkaviszonyát közös megegyezéssel szüntettük meg, de nem készítettünk írásbeli megállapodást, csak a kilépő papírokat írta alá. A munkavállaló bírósághoz fordult, a bíróság pedig azt állapította meg, hogy a munkaviszony nem szűnt meg, és kötelezett, hogy fizessük ki mostanáig a munkavállaló munkabérét. Helyesen döntött a bíróság?
Részlet a válaszából: […]  Felhívjuk szíves figyelmét, hogy folyamatban lévő bíróságieljárásokban nem áll módunkban állást foglalni. Ezen túlmenően esetünkben avonatkozó dokumentumok és a körülmények részletes ismerete nélkül egyébként semlehetne megalapozott jogi véleményt formálni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Jubileumi jutalom, kedvezmények

Kérdés: A jogirodalomban olvastam, ha az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkező közalkalmazott jogviszonya nem felmentéssel (hanem közös megegyezéssel, lemondással stb.) szűnik meg, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszony alapján járó jubileumi jutalom nem illeti meg. Dolgozónk jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, másnaptól megállapították a nyugdíját. A bíróság viszont kötelezett a 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére. Melyik álláspont a helyes? Másik kérdésem: a közalkalmazott jogviszonya munkaköri alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnt meg. Rendelkezik 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, a jogviszony megszűnését követő naptól előrehozott öregségi nyugdíjat vett igénybe. Jogszabály szerint jár-e részére a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. szerint a jubileumi jutalomra való jogosultságnakegyetlen feltétele van: legalább 25, 30, illetve 40 évnyi közalkalmazottijogviszonyban töltött idő. Ehhez képest a törvény kedvezményt állapít meg arraaz esetre, ha a közalkalmazott jogviszonya megszűnik, de már csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.
1
33
34
35
44