232 talált cikk a költségvetési szerv kifejezésre

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél közfoglalkoztatott dolgozhat-e munkaidőkeretben? Amennyiben igen, napi hány óra munkát végezhet? A hatósági szerződés melléklete szerint, „a közfoglalkoztatás napi 4–8 órás munkaidőben közfoglalkoztatási jogviszonyban történik”. Úgy értelmezzük, hogy a Kftv. 2. §-a alapján az Mt. 50. alcímet kell alkalmazni (kivétel a kötetlen munkarend), tehát dolgozhat munkaidőkeretben. De a hatósági szerződés melléklete alapján csak úgy foglalkoztathatjuk munkaidőkeretben, hogy maximum napi 8 órát és minimum 4 órát? Ha jól értjük, akkor ez a munkaidőkeretnek egy speciális formája lesz, és nem a „klasszikus” munkaidőkeret, ahol akár 12 órát is dolgozhatnak a főállású jogviszonyosok?

Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet alapján járó utazási utalványra jogosultak-e az önkormányzatnál munkaviszonyban álló takarító, sportszervező, munkairányító munkakörben foglalkoztatott dolgozók?

Kérdés: Kollégánk 1986. július 1. napjától 1992. szeptember 30. napjáig általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetnél dolgozott munkaviszonyban. Továbbá 2003. március 16. napjától 2008. december 31. napjáig az önkormányzat egyik osztályán állt közszolgálati jogviszonyban, amelyet közös megegyezéssel megszüntettek, és ezt követően az osztály egy új intézményként az Mt. hatálya alatt foglalkoztatta 2009. január 1. napjától 2015. március 31. napjáig. Ez az intézmény közszolgálati feladatokat látott el, a munkavállalók egy részét közalkalmazottként, másik részét az Mt. hatálya alatt álló munkavállalóként foglalkoztatták. Ezek a foglalkoztatási jogviszonyok a jubileumi jutalomba beszámítandó jogviszonyok közzé beszámítanak-e a Kjt. 87/A. §-ában foglaltak szerint?

Kérdés: Központi költségvetési szerv jelenleg képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveghez ad hozzájárulást, melynek jogalapja az 50/1999. EüM rendelet. Adhat a központi költségvetési szerv munkáltató olyan dolgozónak (kormánytisztviselő és munkavállaló) is szemüveghez hozzájárulást, akik nem képernyős munkavégzést végeznek? Konkrétan azon sofőröknek, akiknek a vezetéshez szükséges a szemüveg viselése, szeretnénk ilyen juttatást biztosítani. Azonban ennek jogalapját bizonytalannak látjuk. Van esetleg – az EüM rendeleten kívül – más jogalap, ami alapján a költségvetési szerv biztosíthat ilyen juttatást?

Kérdés: Költségvetési szervként, több irányításunk alá tartozó munkáltató (köznevelési intézmény) vagyunk. A Púétv. 40. §-ának (3) bekezdése szerint: „A határozott idejű köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartama a három évet nem haladhatja meg, beleértve a meghosszabbított és az előző határozott időre adott kinevezés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú köznevelési foglalkoztatotti jogviszony tartamát is.” Intézményeinknél gyakori eset, hogy egy kolléga gyermekgondozás vagy egyéb okból igénybe vett fizetés nélküli szabadsága a három évet meghaladja. A helyettesítésére felvett munkavállaló határozott idejű jogviszonya a hároméves korlát miatt a jelenlegi szabályozás alapján nem tűnik meghosszabbíthatónak, még akkor sem, ha a helyettesített személy távolléte továbbra is fennáll. Az Mt. szerint ugyanakkor a határozott idejű munkaviszony akár öt év is lehet. Alkalmazható-e ezen szabálya, figyelemmel a helyettesítés különleges esetére? Milyen jogszerű megoldást javasolnak azon munkáltatók számára, ahol a helyettesítés időtartama bizonyíthatóan és objektív okokból meghaladja a három évet, de a munkáltató nem kíván határozatlan idejű kinevezést adni az álláshely „foglaltsága” miatt?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású közművelődési intézményben foglalkoztatott munkaviszonyban álló könyvtáros jogosult-e az utazási utalványra?

Kérdés: Bölcsőde alkalmazásában álló közalkalmazott vezető/kisgyermekgondozót foglalkoztatunk 2025 augusztusától. Részére a kinevezése előtt álláskeresői járadékot folyósítottak, azt megelőzően pedig oktatási központnál 2 évig folyamatos munkaviszonnyal rendelkezett. A 38/2024. Korm. rendelet 7. §-a (2) bekezdésében 2025. március 31-i hatályig szerepelt, hogy „az (1) bekezdés szerinti munkáltató a 2. melléklet szerinti utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely az (1) bekezdés szerinti munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni.” A jelenleg hatályban lévő kormányrendeletben nem szerepel, hogy a munkáltatónak vizsgálnia szükséges, hogy a munkavállaló 365 napon keresztül rendelkezett-e a jogszabályban feltüntetett folyamatos jogviszonyok valamelyikével. Fentiek alapján jogosult-e a kisgyermekgondozó az utazási utalványra attól függetlenül, hogy 2026. március 31-et megelőzően nem volt folyamatos 365 nap jogviszonya?

Kérdés: Az önkormányzat a pályázatok (pl.: DIMOP, ESZA) megvalósításához munkaszerződéssel, munkaviszony keretében foglalkoztat munkavállalókat, általában részmunkaidőben, rövidebb-hosszabb időtartamban (a pályázati kiírásnak megfelelően). A munkaszerződések esetében kötelező-e az aktuális év minimálbérét/garantált bérminimumát figyelembe venni, megadni, vagy ha a pályázatban ennél kevesebb a rendelkezésre álló forrás, akkor maradhat jóval a kötelező garantált bérminimum alatt a munkabér összege?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló élelmezésvezetőnk idén 2026. december 6. napjától lesz jogosult a nők negyven év jogosultsági idejével igénybe vehető öregségi nyugdíjára. Kinevezése önkormányzatunknál 2018. február 1. napjától áll fenn, vezetői kinevezése 2023. április 1-től 2028. március 31-ig szól. Az élelmezési központ alapító okiratában szerepel a költségvetési szerv tevékenységénél, hogy a költségvetési szerv közfeladata a Mötv. 13. §-a (1) bekezdésének 6. pontja szerinti óvodai ellátáshoz és 8. pontja szerinti szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokhoz kapcsolódó közétkeztetési és szociális szolgáltatás biztosítása, valamint a kormányzati funkciószám és a kormányzati funkció megnevezése 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében, 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés és 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán. Ez alapján a vezető tekintetében érvényesül és alkalmazható a 168/1997. Korm. rendelet 73/B. §-ának (1)–(2) bekezdése? A MÁK honlapján való nyilatkozat kitöltésével és a nyugdíjfolyósítónak való megküldésével így a vezető tovább foglalkoztatható, és nincs szükség a közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetésére, hanem így a nyugdíjra és a közalkalmazotti jogviszonyából eredő illetményre is jogosult lesz?

Kérdés: Egy egyházi fenntartású felsőoktatási intézménnyel kapcsolatban kérdezzük, amely nem költségvetési szervként működik. Az intézménynél jelenleg bizonytalanság merült fel az oktatói és az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak jogállására és az ebből fakadó járandóságok (bérbesorolás, szabadságmérték) megállapítására vonatkozóan. Az oktatók bérbesorolása: Az Nftv. 24. §-ának (4) bekezdése értelmében a Kjt.-t kizárólag a költségvetési szervként működő intézményekben kell alkalmazni, minden más esetben az Mt. az irányadó – az Nftv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak szabadsága: Az intézmény az adminisztratív dolgozók szabadságát a Kjt. alapján állapítja meg, hivatkozva az Eht. 21. §-a (1) bekezdésének a) pontjára. Helytálló-e az az értelmezés, miszerint nem költségvetési szervként működő (egyházi) felsőoktatási intézmény oktatói esetében a bérbesorolásnál az Mt. és az Nftv. speciális rendelkezései, nem pedig a Kjt. besorolási rendszere az elsődlegesen irányadó? Az Ehtv. 21. §-ának (1) bekezdése alapján a Kjt. szabadságszámítási rendszerét kell-e alkalmazni abban az esetben is, ha az a munkavállalóra nézve kedvezőtlenebb (kevesebb munkanap), mint az Mt. szerinti általános számítási mód? Amennyiben az Mt. és a Kjt. szabályainak alkalmazása párhuzamosan merül fel egy egyházi intézménynél, a „foglalkoztatott javára történő eltérés” elve alapján lehet-e a munkavállaló számára kedvezőbb szabadságmértéket, jelen esetben az Mt.-t figyelembe venni? Megfelelőnek tekinthető-e az Mt.-től való eltérés rögzítése egyoldalú munkavállalói tájékoztatóban, ha a munkaszerződés erről nem rendelkezik, és az eltérés a munkavállaló hátrányára válik?