Munkaidő-beosztástól eltérő munka – díjazási kérdések

Kérdés: A rendkívüli munka ellenértékén felül jár-e személyi alapbér a rakodómunkások részére, ha a megrendelés teljesítésének csúszása következtében több órával úgy kell átütemeznünk az előre közölt munkaidő-beosztásukat, hogy a 9-től 17 óráig tartó munka helyett 12-től 20 óráig kell jelen lenniük? Az előre közölt időponttól (9 órától) a tényleges berendelésükig terjedő időpontig (vagyis 12 óráig) kötelesek vagyunk-e személyi alapbért fizetni számukra, hiszen a rendkívüli munka ellenértékével tulajdonképpen egyszer már kompenzáltuk a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzésüket?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak egyrészt olyan időszakban (du. 5-től este8-ig) szükséges munkát végezniük, amelyben a beosztásuk szerint nem terheltevolna őket munkavégzési kötelezettség, másrészt egy másik időszakban (9-től 12óráig) nem kell munkát végezniük. Annak ellenére, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese [Mt. 188. § (1) bek.]; a korlátolt felelősségűtársaság esetében az ügyvezető, illetve azon vezető, akit a társaság az őhelyettesének esetlegesen kinevezett. A gazdasági igazgató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ki nem fizetett munkabér a felszámolás alatt

Kérdés: Cégem hamarosan felszámolás alá kerül. Erről tájékoztattam a munkavállalóimat is, akik azzal a kérdéssel fordultak hozzám, hogy amennyiben a felszámoló megszünteti a munkaviszonyukat, akkor az elmúlt két hónapban ki nem fizetett munkabérüket milyen módon kapják meg a felszámolótól, s ehhez nekik kell-e bármilyen kérelmet benyújtani valahová, illetve a kérelem benyújtásának van-e valamilyen díja?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkáltató felszámolás alá kerül, és amunkaviszonyban álló vagy korábbi munkavállalóinak ki nem fizetett munkabérkövetelése áll fenn, a munkavállalók a Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontjaszerint hitelezőnek minősülnek. A hitelezőknek a felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Bérpótlékalap – a személyi alapbérnél alacsonyabb összegben?

Kérdés: Az Mt. 145. §-a szerint "ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére". Ez az eltérő megállapodás arra is vonatkozhat, hogy a pótlékalapot csökkentjük, vagy csak az emelésére ad felhatalmazást? Az Mt. szabályaitól tudtunkkal ugyanis csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. munkaviszonnyal kapcsolatos szabályai a 13. § (3)bekezdés alapján relatíve diszpozitívak, így általában minden szabálytól, decsak a munkavállaló javára el lehet térni. Ha viszont magában a törvénybenkifejezetten szerepel az adott rendelkezés vonatkozásában, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Prémiuméves kiegészítő nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk, aki 2009-ben lépett be a prémiumévek programba, azzal fordult hozzánk, hogy térítsük meg önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári tagsági díját. Szerintünk ez nem szerepel a Péptv.-ben, és a kapcsolódó rendelet szerint sem kapunk erre költségvetési támogatást. A kollektív szerződésünk kizárja, hogy prémiumévesnek ilyen támogatást nyújtsunk. A kolléganő szerint ez sérti az egyenlő bánásmód elvét. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] A Legfelsőbb Bíróság 2010. 224. határozatában hasonló ügybenkimondta: "a prémiumévek program keretében foglalkoztatott köztisztviselőnek azönkéntes nyugdíjpénztári támogatásból való kizárása az egyenlő bánásmódkövetelményét nem sérti". A munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Pénzfelvétel költségének viselése

Kérdés: Ha a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg a munkavállaló részére, akkor ki viseli az alábbi költségeket: bankszámlanyitási díj, kártyadíj, számlavezetési díj, pénzkivételi díj? Mire terjed ki a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 154. § (1) bekezdése értelmében a munkabért -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a magyar törvényes pénznemben kellmegállapítani és kifizetni, azonban ez nem zárja ki, hogy a munkáltatókollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Soron kívüli alkalmassági vizsgálat – a részvétel megtagadása

Kérdés: Munkavállalónk több mint egyéves betegség után tért vissza dolgozni. Cégünk foglalkozás-egészségügyi orvosa a jogszabályokkal összhangban soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra kötelezte őt, de ő megtagadta a részvételt. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló 30 napot elérően keresőképtelenvolt, soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell[33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pontja] elrendelni. Ebből következik,hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos jogszerűen kötelezte a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Üzemi megállapodás kötőereje csoportos létszámcsökkentés esetén

Kérdés: Cégünk kénytelen csoportos létszámcsökkentést végrehajtani, és ezzel kapcsolatban fordulunk Önökhöz. Kötelező-e ilyen esetben is betartani azt az üzemi tanáccsal megkötött, üzemi megállapodásban foglalt vállalást, amely szerint a munkáltató csoportos létszámcsökkentés esetén nő, roma munkavállaló, fogyatékos személy, illetve negyven éven felüli munkavállaló munkaviszonyát nem szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató csoportos létszámcsökkentés végrehajtásáttervezi, a döntést megelőzően legalább tizenöt nappal köteles az üzemitanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkezőszakszervezetek és a munkavállalók képviselőiből létrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kiterjesztett hatályú kollektív szerződés

Kérdés: Építőipari ágazatban működő kismunkáltató vagyok. Rám nézve milyen hatással jár az, hogy az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést a miniszter határozatával kiterjesztette az egész ágazatra? Innentől kezdve ránk is irányadóak a kollektív szerződésben foglaltak?
Részlet a válaszából: […] Igen, az építőipari ágazatra kiterjesztett hatályúÉpítőipari Ágazati Kollektív Szerződés (a továbbiakban ÉÁKSZ) – az ÉÁKSZ 8.1.pontjának és II. részének a kivételével – a kiterjesztés időpontjátólvalamennyi, a TEÁOR '08 szerinti tevékenységeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Munkaidő-beosztás cseréje a munkavállalók között

Kérdés: Az Mt. 147. § (3) bekezdése szerint a munkaidő-beosztás szerinti pihenőidőben végzett munka esetén 50 százalékos pótlék merül fel, ha munkavállaló másik pihenőidőt kap. Ez azt is jelenti, ha munkavállalónak az egy héttel korábban elkészített munkaidő-beosztás szerint délelőtt kellett volna munkát végeznie, de cserélt a délutánra beosztott munkatársával, mert délelőtt magánjellegű elfoglaltsága volt, akkor mindkét munkavállalónál 50 százalékos pótlékot kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkaidő-beosztást – kollektív szerződés eltérőrendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.
1
51
52
53
68