Átutalás vagy kifizetés?

Kérdés: Cégünk megszűnőben van. Szeretnénk biztosan hozzájutni a fizetésünkhöz, ezért kértük a felszámolót, hogy átutalás helyett a jövőben készpénzben kapjuk meg a munkabérünket, mint régen. A felszámoló a kérésünket elutasította. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A Cstv. 47. § (5) bekezdése szerint a felszámolás kezdő időpontjától– a jogszabályok, a kollektív szerződés és a belső szabályzatok és amunkaszerződések keretei között – a felszámoló gyakorolja a munkáltatóijogokat, és teljesíti a kötelezettségeket. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Iskolai rendszerű képzésben történő részvétel – munkáltatói beleegyezés nélkül?

Kérdés: Munkavállalónk bejelentette, hogy felvételt nyert levelező tagozaton teljesítendő iskolai rendszerű (főiskolai) képzésre. Kéthetente két teljes munkanapra kiesik a munkából. Szeretné, hogy az Mt. tanulmányimunkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályában megjelölt – ugyan nem fizetett, de állítása szerint alanyi jogon járó – szabadidőt biztosítsuk a számára. Jogos a követelése? Valóban megteheti a munkavállaló, hogy a munkáltató beleegyezése nélkül távol marad a munkától akár kétheti rendszerességgel? Milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak ez esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. az iskolai rendszerű képzésben (pl. a főiskolaiképzésben) részt vevő munkavállalónak alanyi jogon biztosít szabadidőt atanulmányok folytatásához. Az Mt. 115. § (1) bekezdése szerint ekkor amunkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Központi üzemi tanácsi együttdöntési jogkör

Kérdés: Amennyiben a cég két telephelyén választottak helyi üzemi tanácsot, de a telephelyek vezetője nem jogosult a jóléti célú ingatlanok, pénzeszközök felhasználása körében döntést hozni, akkor az üzemi tanács együttdöntési joga a telephelyen foglalkoztatott munkavállalóknak juttatandó jóléti juttatások körében hogyan alakul? A helyi vagy a központi üzemi tanácsot illeti meg az együttdöntési jog?
Részlet a válaszából: […] Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál,illetve annak minden olyan önálló telephelyén (részlegénél), ahol amunkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja, azzal, hogy ez utóbbiakesetében a választás akkor kötelező, ha az Mt. 65. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Külföldi kirendelés megtagadása – jogszerű-e a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával – annak betegsége miatt – napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
Részlet a válaszából: […] Az éremnek esetünkben is két oldala van. Az egyik: az Mt.szerint a munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni,továbbá köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotbanmegjelenni, és a munkaidejét munkában tölteni, illetve munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Rendes szabadság megváltása pénzben

Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadság kiadásának kötelezettsége a munkáltatótterheli, éppen ezért azt valójában nem a munkavállaló "veszi ki", hanem amunkáltató adja ki. A munkáltató számára a rendes szabadság törvénybenrögzített szabályok szerint történő kiadása tehát nem csupán jog,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Kollektív szerződésben meghatározott rendkívüli felmondási okok

Kérdés: A kollektív szerződésünk kimondja, hogy a munkáltató mely esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással a munkaviszonyt. Egy munkavállalónk, aki szakszervezeti tisztségviselő, az egyik esethez nagyon hasonló, de azért a leírtakkal nem teljesen azonos magatartást tanúsított. A szakszervezetet tájékoztattuk arról, hogy rendkívüli felmondással kívánunk élni, mire azt a választ adták, hogy mivel a munkavállaló magatartása nem meríti ki a kollektív szerződésben megadott kötelezettségszegést, ezért nem értenek egyet a rendkívüli felmondással. A szakszervezeti álláspont ugyan nem kötelező, de nem szeretnénk jogvitába bonyolódni, és el is bizonytalanított minket a szakszervezet közlése. Valóban igaz, és csak akkor közölhetünk rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló magatartása a kollektív szerződésben foglaltakat kimeríti?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató, illetve a munkavállaló a munkaviszonytrendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél– a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségétszándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy– egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Munkaközi szünet

Kérdés: A Munka Törvénykönyve 122. §-ának értelmezéséről érdeklődnék. Napi 8 óra munkavégzés esetén mennyivel nő meg a munkában töltött idő a munkaközi szünet miatt, 1 órával vagy 1 óra 20 perccel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a szerint, ha a beosztás szerinti napimunkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja,valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – amunkavégzés megszakításával – legalább húsz perc, legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Részvétel a kollektív szerződés módosításában

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés megkötését követően alakult egy új szakszervezet, amelyik az Mt. 29. § (2) bekezdése alapján az azonos foglalkoztatási csoporthoz tartozó munkavállalók reprezentatív szakszervezetének minősül. Tekintettel arra, hogy jelenleg folyamatban vannak a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalások, vajon meg kell-e hívni ez utóbbi szakszervezetet a módosítással kapcsolatos tárgyalásokra? Ha igen, milyen minőségben vehet részt az egyeztetéseken: megfigyelőként vagy tárgyaló félként?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 33. § (8) bekezdése kimondja, hogy a kollektívszerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyiszakszervezet részt vehet, és a tárgyalások eredményessége érdekében kötelesegyüttműködni. Az Mt. 21. § (5) szerint az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Munkavégzés a felmentési idő alatt

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát rendes felmondással szüntettük meg, és a felmondási idő egésze alól felmentettük a munkavégzési kötelezettsége alól. Mivel a felmentési idő még nem telt el, a munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne ismét munkát végezni a felmondási idő egy részében. Kötelesek vagyunk-e teljesíteni a munkavállalónk kérését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. § (1) bekezdése értelmében a munkáltatói rendesfelmondás esetében a munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés alólfelmenteni. A munkavégzés alóli felmentés – vagyis az ún. felmentési idő -mértéke a felmondási idő fele. Az Mt. 13. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Munkabérből levonással okozott kár

Kérdés: Cégünk egyre gyakrabban kap megkereséseket bankoktól és hitelintézetektől annak érdekében, hogy a munkavállalóinkkal kötött hitelszerződésük törlesztőrészleteit vonjuk le a munkavállalók béréből, és közvetlenül utaljuk el nekik. A megkeresésekben hivatkoznak arra, hogy a munkavállaló a hitelszerződésben hozzájárult a levonásokhoz. Kötelesek vagyunk ezeknek eleget tenni? Mivel járhat, ha ilyen levonást teljesítünk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmétbiztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nemköthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja [Mt. 8. § (2) bek.]. Amunkabér védelmére vonatkozó szabályok nemcsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
1
52
53
54
68