Horvát munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Utaztatással foglalkozó irodánk alkalmazna horvát állampolgárt, aki Horvátországban kiküldetésben látná el feladatait. Úgy tudjuk, hogy horvát állampolgároknak már nem kell munkavállalási engedély, mert az Európai Unió társult tagja Horvátország. Az engedély helyett van-e valamilyen bejelentési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 7. § (1) bekezdése alapján a Harmtv.-benmeghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadikországbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság területén az államifoglalkoztatási szerv által kiállított engedély alapján létesíthetfoglalkoztatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kollektív szerződés megkötésének rendje

Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezikképviselettel, a kollektív szerződés megkötésére az alábbi sorrendet kellfigyelembe venni. Elsődlegesen a kollektív szerződést valamennyi szakszervezetegyüttesen kötheti meg. Ennek feltétele, hogy e szakszervezetek jelöltjei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Kollektív szerződéses rendelkezés kölcsönzöttekre

Kérdés: Általában 2-300 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatunk, akik több kölcsönbe adó cégtől kerülnek hozzánk. Ennek eredménye az is, hogy – mivel mindegyik eléggé eltérő bér- és juttatási struktúrát alkalmaz – komolyan különbözik az egymás mellett dolgozók fizetése, ami feszültségeket szül. A szakszervezet javasolta, hogy a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan a kollektív szerződés tartalmazzon szabályozást, és határozza meg, hogy minimum milyen béren kell alkalmazni őket. Járható út ez, van lehetőség ilyen kikötésre?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés hatályáról és alkalmazandóságáról azMt. külön rendelkezik. A kollektív szerződés hatálya – általános szabályszerint, kiterjesztés hiányában – kiterjed arra a munkáltatóra, amely akollektív szerződést kötötte, vagy a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Törvényi mértéket meghaladó végkielégítés és a foglalkoztatott által fizetendő járulékok

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a végkielégítés kifizetésének minimális feltételeittartalmazza, és nem állapít meg olyan kógens szabályt, amely az Mt.-től amunkavállalóra vonatkozó kedvezőbb eltérést tiltaná. Nem kizárt tehát, hogy afelek megállapodása a végkielégítésre jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kollektív szerződés – mikorra mondható fel?

Kérdés: Amennyiben 2010. január 1-jén – újévkor – írtunk alá egy kollektív szerződést, amely ugyanazon a napon hatályba is lépett, mi a leghamarabbi időpont, amikorra fel lehet mondani a törvény szerinti 3 hónapos felmondási idővel?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződést – eltérő megállapodás hiányában -bármelyik szerződéskötő fél három hónapos határidővel felmondhatja. Afelmondási jogot a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónapon belülegyik fél sem gyakorolhatja [Mt. 39. § (1)–(2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Gépjárművezetők éjszakai pótléka

Kérdés: Gépjárművezetőink a Kkt. hatálya alá tartoznak, tehát az Mt.-hez képest speciális munka- és pihenőidő-szabályok vonatkoznak rájuk. Az éjszakai időszakban végzett munka mást jelent az Mt. szerintinél (22-06 óra közötti munkavégzés), a Kkt. alapján ez a 0 és 4 óra közötti időszak. Kérdésünk, hogy esetükben az éjszakai pótlékra jogosító időszak csak a Kkt.-ben meghatározott éjszakai időszak, vagy a kedvezőbb Mt.-szabályok is irány­adók rájuk?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. 18/A. § (1) bekezdése szerint az Mt. rendelkezéseit aKkt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a törvény hatálya alátartozó gépjárművezetők tekintetében. A Kkt. 18/G. § (1) bekezdése alapján,amennyiben a munkavégzés – annak helye szerinti helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Sztrájk jogellenessége – kiköthető-e?

Kérdés: A kollektív szerződésünk meghatározza azokat az eseteket, amelyeket a szakszervezettel egyetértésben jogellenes sztrájkként fogadtunk el; ezek között szerepel a még elégséges szolgáltatás mértékében történő megállapodás kötelezettsége is. A szakszervezetek viszont sztrájkot jelentettek be úgy, hogy az előzetes egyeztetés során az elégséges szolgáltatás tárgyában nem született megállapodás. Ilyenkor hivatkozhatunk a jogellenes sztrájk tényére, és felmondhatunk a sztrájkban részt vevőknek?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés a megkötő felek közöttikapcsolatrendszert is szabályozhatja [Mt. 30. § b) pont]. A kollektív szerződésígy szabályozhatja a munkáltató és a szakszervezet sztrájkkal kapcsolatoseljárását, de erre is irányadó, hogy a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Közmunkások átirányíthatósága az árvízvédelmi vagy helyreállítási munkakörökbe

Kérdés: Települési önkormányzatunk közmunkaprogram keretében foglalkoztat 40 főt. Figyelemmel a rendkívüli időjárási helyzetre, átirányíthatók-e a közmunkások egyes árvízvédelmi, helyreállítási munkakörökbe? Ha igen, kell-e módosítani a közmunkások munkaszerződését ehhez?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 83/A. §-a alapján átirányítás, ha a munkavállaló amunkáltató utasítása alapján eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköremellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el, mindez nem minősül amunkaszerződés módosításának. Ezért a munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Munkaidő és munkabér átmeneti és egyidejű csökkentése

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók teljes munkaidőben, váltott műszakban dolgoznak, hetente körülbelül nyolc normál munkaóra díjával számolt műszakpótlékot kapnak. Egyoldalúan elrendelhetjük-e, hogy a munkavállalók ideiglenesen csak heti 32 órát dolgozzanak úgy, hogy ezért megkapják a heti 40 óráért járó bérüket, de – figyelemmel arra, hogy a ténylegesen ledolgozott munkaidő és az ahhoz járó műszakpótlék eléri a heti 40 órára járó díjazást – műszakpótlékot nem fizetünk részükre? Vagy ebben az esetben is ki kell fizetnünk részükre a heti 40 óráért járó díjazást, valamint a ledolgozott órákhoz kapcsolódó pótlékot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben ismertetett átmeneti megoldás a munkáltatóegyoldalú intézkedése alapján vezetne a munkaidő és a munkabér egyidejűcsökkenéséhez. A munkavállalókra irányadó munkaidő mértékének és ezzelegyidejűleg a munkabérüknek a csökkentésére azonban csak a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
52
53
54
65