691 talált cikk a kollektív szerződés kifejezésre

Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?

Kérdés: Eddig három munkavállalója volt a cégünknek, de most szeretnénk további munkavállalókat is felvenni. Az egyik jelentkezőt alkalmasnak találtuk, de az a kérése, hogy a munkaszerződésében hat hónapos próbaidőt kössünk ki. Úgy tudom, hogy ezt csak akkor lehet, ha van kollektív szerződés, ezért arra gondoltunk, hogy kötnénk egyet. Van erre mód, ha igen, abban kiköthetjük a hat hónapos próbaidőt?

Kérdés: A munkáltatónál cafeteriaszabályzat alapján havonta adunk étkezési jegyeket, amelyeket a szabályzat szerint 10-éig kell kiadni, és a HR-osztályon vehetők át. A munkavállalók egy része nem jött be az utalványokért már több hónapja, egy részük lassan le is jár. Mit kell ilyen esetben tennie a munkáltatónak? Kaphat bírságot azért, mert nem adta ki 10-éig az étkezési jegyeket?

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó készenléti jellegű munkakörben, kéthavi munkaidőkeretben (de nem folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben) foglalkoztatott közalkalmazottak, akik 9 és 10 órás megállapodást írtak alá a napi munkavégzést tekintve, jogosultak-e rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként pótlékra (vagy szabadnapra)? Ha igen, pihenőnapon történő munkavégzés esetén 100%-os pótlékra, vagy a kéthavi keret végén 50%-os pótlékra lesznek-e jogosultak? Ha például 2015. január 1-jén, 2-án, 3-án vagy 4-én beosztásuk szerint felvették a munkát, megilleti-e őket valamilyen jogcímen külön díjazás, pótlék?

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik. Nincs kollektív szerződésünk, jelenleg hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk, több műszakos munkarendben foglalkoztatjuk a munkavállalókat. A kölcsönvevő cégnél viszont van kollektív szerződés, amely a kölcsönbe vett munkavállalókra nem érvényes, és ők éves munkaidőkeretet határoznak meg. Eddig a kölcsönzött munkavállalóknál fél­évente történt a munkaidő elszámolása, a kölcsönvevő cég saját állományánál pedig évente. De a kölcsönvevő cég ragaszkodik ahhoz, hogy a kölcsönzött munkavállalóknál is évente történjen a munkaidő-elszámolás, vagyis a mi cégünk is éves munkaidőkeretet alkalmazzon. Meghatározhatunk-e mi is éves munkaidőkeretet, hiszen a munkaidő-beosztás a kölcsönvevő cég feladata? Hogyan tudunk eleget tenni a megbízó cég igényeinek, ha nem kívánunk kollektív szerződést kötni a jövőben sem?

Kérdés: 2015. február elsejével módosították cégünknél a munkaügyi szabályzatot, amelyben kitiltották a cég területéről a dohányzást. Ez igen kellemetlenül érinti a dohányzó kollégákat (kb. 30%-a az összlétszámnak). Milyen körülményekre lehetne hivatkozni, hogy a munkáltató mégis megengedje a munkahelyi dohányzást? Kell-e valamilyen kompenzációt adni amiatt, hogy mostantól a "cigiszünetet" is le kell dolgozni?

Kérdés: Tavaly év közben a sok munka miatt nem nagyon tudtam szabadságra menni. Már novemberben jeleztem a főnökömnek, hogy ki kéne vennem, mert különben bent marad, de azt mondta, legfeljebb a két ünnep közötti időt tudja kiadni, mert egy nagyobb megrendelésen dolgozunk. Év végén ugyan kivettem a bent lévő szabadságaim egy részét, de még így is maradt tizenhat napom. Elveszett, vagy kivehetem ebben az évben?

Kérdés: Abban az esetben, ha a munkavállaló a korábban megkötött munkaszerződésben a munkaviszony kezdeteként megjelölt időpontban nem jelenik meg, és nem áll munkába, akkor ezért felelősségre vonható? Továbbá a munkaviszony kezdete előtt a korábban megkötött szerződést egyoldalúan felmondhatja-e valamelyik fél?

Kérdés: A munkáltatónál jogutódlás következtében megváltoztak az "erőviszonyok" a szakszervezetek között. A beolvadt cég kollektív szerződése megszűnt, mert az átvevő munkáltatónak volt saját kollektív szerződése, már 9 év óta. A beolvadt munkáltatónál egy másik szakszervezet rendelkezett jelentős képviselettel, olyannyira, hogy az egyesült (átvevő, jogutód) munkáltatónál is eléri a tagjai száma a 10%-ot (korábban az átvevő munkáltatónál nem volt ennyi e szakszervezet taglétszámának az aránya). Készülve a jövő évi bértárgyalásokra, ez a szakszervezet szeretne részt venni a kollektív szerződés bértarifa-mellékletének meghatározására irányuló tárgyalásokban. Ha jól olvassuk az Mt.-t, akkor erre nincs lehetősége?

Kérdés: Az Mt. 53. és 57. §-a értelmében kollektív szerződés alapján az Mt. 53. §-ának (2) bekezdésében rögzített időtartamnál (negyvennégy beosztás szerinti munkanap vagy háromszázötvenkét óra) hosszabb ideig foglalkoztatható a munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen, munkakörben vagy munkáltatónál. A jogszerű munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás felső határát azonban nem rögzíti a törvény. Az eddigi bírói gyakorlat szerint (BH2006.300) a kollektív szerződésnek az átirányítás éves maximális időtartamát időkorlát nélküliként szabályozó rendelkezése semmis. Mi tehát jelenleg az a felső határ, amely még megfelel a jogintézmény rendeltetésének, valamint az Mt. 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak? Álláspontunk szerint ugyanis egy féléves időtartamot, azaz hozzávetőlegesen 1464 órát meghaladó mértékű időtartam már olyan mértékű, amely felvethet aggályokat.