Rendkívüli munkaidő a felsőoktatásban

Kérdés: Felsőoktatásban alkalmazott oktató kollégák túlóráját, túlmunkáját mi módon lehet elszámolni? Az Nftv. az oktatói munkakörökhöz előírja a kötelező óraterhelést, illetve azt, hogy attól eltérni két félév átlagában -25%-ban és +40%-ban lehet. A munkaidőátlag számításánál adódik a munkaidőkeret intézménye, de az Mt. maximálisan csak 4 hónapi keretet engedélyez. Többletfeladat díjazása csak olyan feladat meghatározásánál lehetséges, amit nem tartalmaz az oktató munkaköri leírása, ezért ez sem alkalmazható.
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 26. §-a kimondja, hogy az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában – hetente hány órában köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (ún. tanításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Fogyatékos gyermek utáni pótszabadság

Kérdés: Egy munkavállalónk háztartásában olyan gyermek található, aki a 16. életévét már évekkel ezelőtt betöltötte (28 éves), és súlyosan fogyatékosnak minősül. Családi pótlékot a gyermek saját jogán kap. A munkavállaló álláspontja, hogy számára jár az Mt. gyermek utáni pótszabadsága, annak ellenére, hogy gyermeke a 16. életévét már betöltötte, hiszen súlyosan fogyatékos. Egy internetes cikkre hivatkozik, amely szerint Fogytv. 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja. Ez az ő gyermeke esetében így van. A mi értelmezésünk szerint viszont, mivel az Mt. 118. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata így kezdődik: "A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb...", ezért sorrendben először az életkorról kell meggyőződnünk, utána lehet tovább vizsgálni azt, hogy a Cst. szerint "gyerek-e vagy sem", továbbá hogy a Fogytv. szerint fogyatékos-e a gyermek vagy sem. Mivel az életkora meghaladja a 16. évet, így álláspontunk szerint munkatársunk pótszabadságra ezen gyermeke után nem jogosult.
Részlet a válaszából: […] A gyermek után járó pótszabadság munkajogi jogintézmény, ezért a jogosultsági szabályokat az Mt. határozza meg. Egyetértve a kérdező érvelésével, az Mt. 118. §-a több feltételhez köti a pótszabadságban való részesülést, ezek egyike a gyermek életkora. A 118....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Munkáltatói utasítás jogellenessége

Kérdés: A főnökünk kiadta, hogy menjünk el a népszavazásra, és azt is megmondta, hogyan szavazzunk. Azzal fenyegetett minket, hogy ha nem tesszük, akkor emiatt szankciót fog alkalmazni. A következő héten kikérdezte, hogy megtettük-e. Utasíthat minket erre egyáltalán, illetve alkalmazhat velünk szemben szankciókat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatót utasítási jog illeti meg a munkavállalóval szemben [Mt. 52. § (1) bek. a) pont], ugyanakkor ezen utasítási jog kizárólag a munkaviszonnyal állhat összefüggésben. Nem terjedhet ki a munkavállaló magánéletére, illetve alkotmányos jogainak gyakorlására. Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 12.

Tanulmányi szerződés és munkáltatói kötelezés

Kérdés: A törvény szerint nem köthető tanulmányi szerződés a tanulmányok elvégzésére, ha a munkáltató kötelezte a munkavállalót. A munkáltatói kötelezés kategóriájába tartozik-e, ha a munkavállaló munkaszerződésében vállalja, hogy a képesítési előírás alól kapott felmentésért cserébe a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítést egy éven belül megszerzi? Köthető-e ezzel a dolgozóval tanulmányi szerződés?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint valóban nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót [Mt. 229. § (2) bek. b) pont]. Ilyen esetben a munkáltató köteles a tanulmányokkal összefüggésben felmerült minden költséget fizetni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
Kapcsolódó címkék:    

Jogkövetkezmények munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Kb. 1 500 000 Ft kárt okoztam a cégemnek, most indult a fegyelmi eljárás. Mire számíthatok az elbocsátáson kívül?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Kollektív szerződés – ún. záró balansz szabályozása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: A cégünknél hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. Kollektív szerződésünk tartalmazza, hogy havi szinten a záró balanszunk csak pozitív lehet. Valamint a 60 óra feletti balanszot a rendszerünk automatikusan levágja, elveszik. A munkaidőkeret végén (nem munkaviszony megszűnésnél) el kell-e számolni a balansszal? Ha igen, hogyan? Ezt is a kollektív szerződésnek kell szabályozni? Ha nincs szabályozva, az Mt. alapján mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – minden hónapban a havi alapbére jár. Azaz az egyébként teljesített óraszámtól függetlenül a munkaidőkeretben dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Elszámolás éves munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] Az éves munkaidőkeret alatt a munkáltató jogosult egyenlőtlenül beosztani az egyes heteken teljesített munkaidőt és a heti pihenőnapokat is. Tehát nincs akadálya, hogy az év első felében heti hat nap munkavégzést rendeljen el, feltéve hogy a munkaidőkeret alatt, több hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.
Kapcsolódó címkék:      

Óvodapedagógus rendkívüli munkájának díjazása

Kérdés: Óvodapedagógusnak jár-e rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, ha létszámhiány miatt a kötött munkaidején túl, de a heti 40 óra munkaidején belül, csoportban nevelőmunkát végez?
Részlet a válaszából: […] Az óvodapedagógusnak a teljes kötött munkaidejét (a munkaidő 80%-át, azaz heti 32 órát) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Prémiumfizetés a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: A 2015. évi prémiumot nem akarja kifizetni a cég, bár a terv teljesült, de eddig csak a felét fizették. A munkáltató áprilisban csoportos létszámleépítést jelentett be. Májusban a cég megállapodott a szakszervezettel, hogy 2017 januárjában fizeti ki az elmaradást. Megkaptam a felmondásomat, november 2-án jár le a felmondási időm. Kértem a munkáltatót, hogy nekem most fizesse ki, de nem hajlandó. Attól tartok, mivel én már nem leszek az alkalmazottjuk, ezért nem fogom megkapni. Lehet arra kötelezni a céget, hogy most kifizesse?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés a munkabér kifizetésének határidejét a törvényi szabályoktól szabadon eltérve, akár a munkavállaló számára azokhoz képest hátrányosan eltérve is megállapíthatja [Mt. 165. § (2) bek., 277. § (2) bek.]. Önmagában azonban a szakszervezet és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Teljesítménykövetelmény megállapítása megváltozott munkaképességű munkavállalóknak

Kérdés: A rehabilitációs munkakörben dolgozóktól a cég követelheti-e a normát vagy azonfelüli munkadarabot?
Részlet a válaszából: […] Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.
1
26
27
28
70