Munkaviszony-megszüntetés keresőképtelenség ideje alatt

Kérdés: Lányom megváltozott munkaképességű, a jelenlegi munkahelyén 2017 júliusában kezdett dolgozni, augusztus végétől azonban kórházi ellátásban részesül, most is keresőképtelen. 2017. november 8-án levélben kapta meg a felmondását és az azzal kapcsolatos papírokat. Ekkor még a próbaidejét töltötte. Jelenleg a lakóhelyétől távol, Budapesten van egy rehabilitációs központban. Mit lehet ilyen esetben tenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy lánya az Mt. szerinti munkaviszonyban állt a munkáltatóval. Mivel a munkaviszonya 2017 júliusában jött létre, a próbaidő csak abban az esetben tarthatott még novemberben is, ha a munkáltatóra olyan kollektív szerződés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Munkavállalói kárfelelősség autóbuszban okozott kárért

Kérdés: Autóbusz-vezető vagyok, alkalmazottként, munkavállalóként dolgozom. Az autóbusszal tolatást végeztem a pályaudvaron, és a mögöttem lévő másik autóbusz tükrének ütköztem. A tükör letört, és az általam vezetett autóbusz hátsó szélvédője betört. A tükör törése a kötelező biztosítás alapján rendezve lett. Kérdésem, hogy a hátsószélvédő-kárt meg kell-e fizetnem a munkaadónak, és ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezeknek a feltételeknek a fennállását, a kárt (összegében is), valamint az okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Írásbeli figyelmeztetés következményei

Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlat az utasítási jogból vezeti le a munkáltató azon jogát, hogy munkaviszonyból származó kötelezettségszegés vagy nem megfelelő munkavégzés esetén írásbeli figyelmeztetésben részesíthesse a munkavállalót. Az Mt. nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket az írásbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazotti kötelezettségszegés következményei

Kérdés: Egy pszichiátriai rehabilitációs osztályon nyolc éve dolgozó nővér édesanyja nemrégiben meghalt, és azóta nem tud otthon rendesen aludni. Az egyik éjszakai ügyelet során elaludt a munkahelyén úgy, hogy alig tudták felkelteni, miközben egy beteg nem érezte jól magát. Egyébként az ügyeletben van egy társa is. Az ügyeletes orvos állítása szerint alkoholt fogyasztott, és ezért nem tudta ellátni a munkáját, illetve ezért aludt el. Ellenben ő nem fogyasztott alkoholt ezen az estén, a jegyzőkönyvet pedig csak reggel írták meg, amelybe belekerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de ennek ellenére nem szondáztatták meg. Most "betegszabadságra küldték", és meghallgatást fognak tartani. Mire lehet számítani egy ilyen meghallgatáson? Megszüntethetik-e a jogviszonyát az efféle mulasztása miatt? Helyesen járt-e el az adott személy?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban abból indulunk ki, hogy a tényállásban szereplő nővér közalkalmazotti jogviszonyban áll. Elsőként szükséges rögzíteni, hogy ha a közalkalmazott ügyeletben van, azaz a munkáltató által meghatározott időben és helyen – jelen esetben a munkahelyén –,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Munkáltatói jogkör hiányában közölt felmentés

Kérdés: Az óvodavezetői pályázat pályázó hiányában eredménytelen volt. Ezt követően a vezetői feladat ellátására egyéves időtartamra megbízásra került egy olyan személy, aki intézményvezetői szakvizsgával nem rendelkezett, tehát megbízása álláspontom szerint semmis. Ezt követően az intézményvezető alapítói határozat alapján létszámcsökkentés címén megszüntette az egyik óvónő jogviszonyát. A semmis vezetői megbízás alapján tett egyoldalú munkáltatói intézkedés jogszerű, avagy jogellenes?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az intézményvezető felmentési jogára vonatkozik. Bár a kérdés nem tartalmazza, hogy állami vagy egyéb fenntartású intézményről van-e szó, valószínűleg az utóbbiról, ugyanis a köznevelés területén a munkáltatóijogkör-gyakorlást szabályozó rendelkezések [Nkt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Munkaszerződés módosítása kollektív szerződés felmondása esetén

Kérdés: A cégem felmondta a kollektív szerződést. Ilyenkor kell-e módosítani a munkaszerződést?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a kollektív szerződés három hónapos felmondási idővel felmondható [Mt. 280. § (1) bek.], a felmondási idő hosszáról a kollektív szerződés kötelmi része ugyanakkor ettől eltérően is rendelkezhet [Mt. 283. § b) pont]. A kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Előadó-művészeti ágazati pótlék kollektív szerződésben

Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 13. §-a szerint a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. §-ának (1) és (2) bekezdéseit, azaz a kollektív szerződés eltérési lehetőségére vonatkozó szabályt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés a Kjt., illetve a Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Megszakítás nélküli munkarend fogalma és bevezetése

Kérdés: A megszakítás nélküli munkarendet bevezethetik-e egyoldalúan, szerződésmódosítás nélkül? Mi ez a munkarend, milyen feltételek mellett vezetheti be a munkaadó?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.]. Ez magában foglalja a beosztás megváltoztatásának jogát is, ezért nincs akadálya, hogy a munkáltató egyoldalú döntésével a korábbiakhoz képest eltérő, új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkaszüneti napra járó díjazás mértéke készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott, megszakítás nélküli munkarendű portások munkaszüneti napi bérének és pótlékainak számfejtése hogyan helyes 2017. október 23-ára, ha az adott munkavállaló a munkaszerződése szerint 6 órás, de azon a napon 18 órát dolgozott? A kollektív szerződés szerint munkaidőkeretet alkalmaznak, a portásoké éves. Jár neki a ledolgozott órára járó bér és a távolléti díj 6 órára, illetve a 100% rendkívüli munkavégzésért járó pótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak a munkaszüneti napon teljesített 18 óra munkavégzésére természetesen jár az alapbére. Munkaszüneti napra rendes munkaidő megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló részére is beosztható [Mt. 102. § (2) bek.]. Ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakör Mt.-beli meghatározásától a kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el. Ugyanez irányadó a napi munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezésekre is [Mt. 135. § (2) bek. a) pont]. A munkavállaló javára történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.
1
22
23
24
70