Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén

Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszából: […] ...Ilyen esetben a keresőképtelen beteg munkavállalónak is fel lehet mondani, a felmondási idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...szerint fogalmilag kizárt, hogy a sztrájk idejére a munkavállaló betegszabadságot kapjon, mivel vagy nem vesz részt a sztrájkban keresőképtelensége miatt, vagy részt vesz, mely esetben nem keresőképtelen. Megjegyezzük továbbá, hogy a sztrájkban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején

Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszából: […] ...idején elkezdődött, és annak időtartama alatt is folyamatosan telik. Ezért a munkáltató nem kérheti jogszerűen azt, hogy utóbb a keresőképtelensége idejével hosszabbodjék meg a felmondási idő, illetve nem kérheti azt sem, hogy Ön a keresőképtelenség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a kézbesítési vélelem beálltát követő naptól indul meg a felmentési idő. Ettől eltérően, a köztisztviselő betegsége miatti keresőképtelensége esetén a felmentési idő annak lejártát követő napon kezdődik. Erről a felmentésben a munkáltatónak nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Járóbeteg együttműködési kötelezettsége

Kérdés: Munkáltató a járóbeteget berendelheti megbeszélésre?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége tartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ebből eredően, ha a munkavállaló beteg, akkor nem kötelezhető rendelkezésre állásra, még megbeszélésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Egyéni vállalkozónak nem jár betegszabadság

Kérdés: Cégünk egyéni vállalkozókat alkalmaz (nem munkaviszony keretében, nincs munkaszerződés). A betegszabadságra hogy lesz jogosult az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...Az egyéni vállalkozó ugyanakkor biztosítottnak minősül (kivéve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót), ezért keresőképtelensége esetén – társadalombiztosítási ellátásként – táppénzre lehet jogosult [Tbj. 5. § (1) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Szabadság kiszámítása fizetés nélküli szabadságok esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2018-ban több alkalommal (01. 02-től 01. 09-ig, 04. 03-tól 04. 06-ig, 06. 23-tól 06. 30-ig, 07. 02-től 07. 13-ig) fizetés nélküli szabadságon volt. Egy-egy alkalommal nem, de éves szinten a fizetés nélküli szabadságon töltött napok száma meghaladhatja a 30 napot. A fizetés nélküli szabadság miatt az éves igénybe vehető szabadságnapok száma csökken-e?
Részlet a válaszából: […] ...a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) első hat hónapja, vagy a keresőképtelenség tartama (Mt. 115. §). A fizetés nélküli szabadság ebben a felsorolásban nem szerepel, ezért az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből következően arra hivatkozva önmagában nem lehetett volna jogszerűen a jogviszonyát megszüntetni, hogy nem vette fel a munkát. A keresőképtelenség fennállta azonban az Ön által leírtak alapján egyértelműen nem állapítható meg, hiszen arra is utal a kérdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi keresőképtelensége

Kérdés: Órabéres munkavállaló esetén, ha a munkavállaló fizetett ünnepen betegállományba kerül, mit kell neki fizetni? Távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. A fél napot elérő töredéknap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Havidíjas munkavállaló munkabére munkaszüneti napi keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havidíjas munkavállaló munkabérét, ha a hónapban van olyan munkaszüneti nap, amikor keresőképtelen? Tegyük fel, hogy 2018. május 16-22. közt betegszabadságon volt a dolgozó. Alapbére 230 000 Ft/hó. Május hónapban 21 ledolgozandó nap, és két hétköznapra eső munkaszüneti nap volt. Ezek közül az egyik május 21-e pünkösdhétfő, ami beleesik a keresőképtelen napokba. Milyen logika mentén kell kiszámolni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...de az alapvető számítási logika nem változik meg. Ha a hónapban van 23 hétköznap, amelyből 2 munkaszüneti nap is egyben, az 5 (munka)napos keresőképtelenséggel nem érintett időszakra a munkavállaló időarányos alapbérét az alábbiak szerint kell kiszámolni: 230...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.
1
8
9
10
26