Találati lista:
81. cikk / 428 Munkáltatói kárfelelősség a perben felülvizsgált szakvélemény alapján
Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.
82. cikk / 428 Csökkentett munkaidő és a társadalombiztosítás ellátásai
Kérdés: A vírus miatt számos munkavállalónkkal részmunkaidős munkaszerződésre tértünk át, többségében 4 és 6 órás napi munkaidővel, az alapbérek arányos csökkentése mellett. Érdeklődnénk, hogy milyen hatással lehetnek ezek a munkaszerződés-módosítások a munkavállalók társadalombiztosítási helyzetére?
83. cikk / 428 Felmentés megelőzése – az állásfelajánlás lebonyolítása
Kérdés: Egy egyetemi kórház egyik telephelye megszűnik, ezért létszámcsökkentésre hivatkozással fel kell mentenünk a dolgozókat. Az állásfelajánlás lebonyolítása kérdésében vita merült fel a HR és a kórház ügyvédje között. A HR szerint mindenkinek fel kell ajánlani az állást, az ügyvéd szerint viszont csak annak, aki ezt kéri. Mi a jogszabály helyes értelmezése?
84. cikk / 428 Azonnali hatályú felmondás – a munkáltató felmondása után
Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva felmondtuk, majd a munkavállaló a felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy megítélése szerint nem volt jogszerű a felmondásunk, ezzel lényeges kötelezettségszegést követtünk el. Természetesen nem ismertük el jogszerűnek a munkavállalói megszüntetést, most pert indított ellenünk az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos követelése érvényesítése érdekében (végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj). Igaza van a munkavállalónak?
85. cikk / 428 Gyermektartásdíj – levonása álláskeresők ellátásából
Kérdés: Januárban még kaptam fizetést, amelyből levonták a gyermektartásdíjat. Ezt követően álláskereső lettem, és pár napon belül már találtam is munkát, ezért a munkanélküli-járadékot egy összegben kiutalták nekem. Ebből az összegből is vonhatták még egyszer a gyermektartásdíjat? Ezek szerint kétszer is meg kellett fizettem ezt az összeget egy hónapban?
86. cikk / 428 Elmaradt munkabér és igazolások követelése
Kérdés: A három hónapos próbaidő lejárta előtt tájékoztattam a munkaadót, hogy nem kívánok a továbbiakban a cégnél dolgozni. Azóta eltelt 19 nap, és még nem kaptam kézhez a papírjaimat, valamint a munkaszerződésben rögzített fizetési naphoz képest 8 napja nem jutottam hozzá a múlt havi munkabéremhez. Mi lenne a teendőm ezek után?
87. cikk / 428 Munkaidő mértéke rehabilitációs ellátás mellett
Kérdés: A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalónak a keresetkorláton felül van munkaidőkorláta is?
88. cikk / 428 Statisztikai állományi létszám – akik számítanak
Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
89. cikk / 428 Távolléti díj – beszámítandó tételek
Kérdés: Az Mt. szerint a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, valamint az utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. Ezt úgy kell érteni, ha a dolgozó novemberben szabadságra megy, akkor a november hónapban érvényes alapbérén felül kapja meg az irányadó időszakban kiszámolt keresetet is, vagyis hét hónapot kell figyelembe venni? Ezt a szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha vegyes rendszerben (idő- és teljesítménybér együtt) van megállapítva a díjazása?
90. cikk / 428 Döntőbizottságról a bíróságra – eljárási szabályok
Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
