Közalkalmazott munkakörének módosítása – nem áthelyezés

Kérdés: Konyhai dolgozó áthelyezése más beosztásba közalkalmazottként lehetséges-e határozatlan idejű kinevezés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...részéről történő egyoldalú módosítás jogellenes, az ilyen jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a közalkalmazott keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt [Mt. 287. § (1) bek. a) pont].A kinevezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Határozott idejű munkaviszony – munkavállalói felmondási lehetőségek

Kérdés: Mit tehetünk, ha a határozott időre alkalmazott munkavállalónk arra hivatkozva kívánja felmondani a munkaviszonyát, hogy az egészségi állapota egyre komolyabbá váló betegség miatt már nem teszi lehetővé, hogy a korábbihoz képest ugyanolyan színvonalon lássa el a munkáját, és ennélfogva sokkal nehezebb számára elfogadható szinten teljesíteni? Megtehetjük, hogy egyszerűen nem fogadjuk el a felmondását? Úgy gondolom, alappal várhatnánk el, hogy a határozott idő végéig fenntartja a munkaviszonyát, és nem szívesen keresnénk most új munkaerőt.
Részlet a válaszából: […] ...vagy okszerűségét, ezt természetesen megtehetik, és ez esetben a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fog minden bizonnyal – akár keresetükre – dönteni ezekben a kérdésekben. Azt azonban nem tehetik meg jogszerűen, hogy "nem fogadják" el ("nem ismerik el") az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.

Perújítási esély – létszámcsökkentés utáni bővítésre hivatkozva

Kérdés: 2018. szeptember 1. napjával képviselő-testületi létszámcsökkentésre hivatkozással felmentéssel megszüntették közalkalmazotti jogviszonyomat. Az indokolás szerint azért valósul meg egy fő óvónő jogviszonyának megszüntetése, mert a vezető csoportban is fog dolgozni, óvónői feladatokat is el fog látni, ezért eggyel kevesebb óvónőre van szükség. A felmentést az ügyben eljárt bíróságok nem minősítették jogellenesnek. A képviselő-testület legutóbbi ülésén egy fő létszámnövelést rendelt el az óvodában arra hivatkozással, hogy a vezető a vezetői feladatai mellett nem képes csoportban is dolgozni, és ott óvónői feladatokat ellátni. Van-e lehetőség perújítási kérelem előterjesztésére vagy új kereset benyújtására, ugyanis az új képviselő-testületi határozat szerint a felmentésem indoka nem volt valós, továbbá fennáll a joggal való visszaélés megvalósulása is?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, annak a megítélése, hogy sikerrel járhat-e a perújítási kérelem, teljesen bizonyos választ nem adhatunk, ugyanakkor álláspontunk szerint erre viszonylag kevés esélyt látunk. A jogerős ítélet és az ítélet hatályával rendelkező határozatok ellen perújításnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Végkielégítés számítása – illetménykiegészítés nélkül

Kérdés: Közalkalmazottként 23 év munkaviszony után felmentéssel és 8 havi végkielégítéssel távoztam a munkahelyemről. A föld alatti, 2. szinten végzett munka miatt 2010 óta 20 000 Ft illetménykiegészítést kaptam kollektív szerződés alapján. Ez az illetménykiegészítés a végkielégítés összegébe is beleszámít?
Részlet a válaszából: […] ...a Kjt. 70-75. §-ai szerinti illetménypótlékot, valamint a 77. § (1) bekezdése szerinti, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítést (ez nem keverendő össze az Ön által említett illetménykiegészítéssel) is figyelembe kell venni. A távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Rendkívüli munka ellenértéke – számítási mód közalkalmazottak esetében

Kérdés: A túlórára járó arányos "munkabér"-részt csak az alapbérből (közalkalmazotti illetményből) vagy a havi rendszeres pótlékokkal együttes munkabér alapján kell kiszámítani? Vannak közalkalmazotti munkáltatók, amelyek a túlórára járó arányos "bért" az illetmény összegének alapulvételével, míg mások az illetmény és valamennyi havi rendszerességű illetménypótlékkal együttes összegének alapulvételével számítják. A túlórára járó munkabér arányos részének számításánál közalkalmazottak esetén csak az illetményt vagy a havi rendszerességű pótlékokkal együttes (illetmény és illetménypótlék) összeget kell alapul venni?
Részlet a válaszából: […] ...kinevezés vagy kollektív szerződés tartalmazhat előírást. A Kjt. a rendszeres illetménypótlékokat, illetve a havi rendszerességű keresetkiegészítést egyedül a távolléti díj megállapításánál veszi figyelembe [Kjt. 80. § (2)–(4) bek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Munkavállalói járadékigény – ha már elévült

Kérdés: 20 éven keresztül rokkantsági ellátásban részesültem, mert a munkáltató "egészségrosszabbítást" okozott, amit igazságügyi orvosszakértői vélemény bizonyít, viszont a korábbi pereimben ezt nem vették figyelembe a bíróságok és a Kúria sem. Van-e lehetőségem bírósági úton igényelnem a munkáltatómtól kártérítésként (járadékként) a jelenlegi rokkantsági ellátásom és annak az öregségi nyugdíjnak a különbözetét, amelyet a KSH által megadott átlagkeresetek alapján megkaphattam volna, ha tudok dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...az ún. szakaszos elévülés szabályai szerint érvényesítheti, azaz az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági ellátás megtérítése iránti igényt. Az elévülési idő ilyenkor a rokkantási ellátásnak (ha ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Béremelés jelentősége és a GYED számítása

Kérdés: Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...kétszeresének 70%-a lehet [Ebtv. 42/D. § (1) bek.]. Ez 2019-ben 149 000 x 2 x 0,7 = 208 600 Ft. A kérdés alapján a munkavállaló havi keresete a januári béremelést megelőző állapot szerint is meghaladja a minimálbér kétszeresét (298 000 Ft-ot), ezért, ha ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Fegyelmi büntetés arányossága

Kérdés: Egy gyárban dolgozom, és a sorfelelős fegyelmit akar adni, mert egy perccel a munkaidő vége előtt átmentem egy másik sorhoz. A munkaidő óra ötvenötig tart, amit ledolgoztam, a munkaterületet nem hagytam el, csupán ott álltam meg, ahol a többi munkatársam. Adhatnak ezért is fegyelmit?
Részlet a válaszából: […] ...eszközökkel fog élni.Az írásbeli figyelmeztetés ugyan önmagában nem jelent érdemi hátrányt, ellene a munkavállaló mégis jogosult keresetet indítani a munkaügyi bíróság előtt, amelyben vitathatja az abban foglaltak tényszerűségét. A törvény szerint ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban

Kérdés: A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselőt a későbbek folyamán az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e polgármesteri hivatalban Mt. szerinti munkaszerződéssel foglalkoztatni? A polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a Tny. 83/B. §-ában szabályozott kereseti, illetve jövedelmi korlátról szóló, valamint a Tny. 83/C. §-ában meghatározott, nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó rendelkezésekre tekintettel kell lennie a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban történő alkalmazás – kérdésben szereplő polgármesteri hivatalt érintő – Kttv.-beli korlátja értelmében a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Közös megegyezés megtámadása várandósság miatt

Kérdés: A munkavállalónkról kiderült, hogy egy ideje van egy másik állása is. Az ezt követő időszakban többször került keresőképtelen állományba, mi pedig kezdeményeztük a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. A közös megegyezésbe belement, de azt követően egy héttel levélben jelentkezett, és tévedésre hivatkozva megtámadta a közös megegyezést, mivel időközben kiderült, hogy várandós, és ha ezt tudta volna, akkor nem ment volna bele a közös megegyezésbe. Valóban sikeresen megtámadhatja a közös megegyezést?
Részlet a válaszából: […] ...a törvényes harmincnapos határidőn belül [Mt. 28. § (7) bek.], illetve minden valószínűség szerint hiába nyújtja be ezt követően a keresetlevelet a bírósághoz a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül [Mt. 287. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.
1
8
9
10
42