422 talált cikk a kereset kifejezésre

Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?

Kérdés: Egy munkavállalónk, aki korábban szerződéskötési joggal volt felruházva, e joga megszűntét követően felmondott egy lízingszerződést. A felmondás eredményeként a társaság elesett attól a lehetőségtől, hogy tulajdont szerezzen a lízingszerződés tárgyát képező gépjárművön; ezzel mintegy 2 millió forint kár keletkezett. Lehet ezt az összeget a munkavállalótól követelni kártérítésként?

Kérdés: A bíróság elrendelte építőipari cégünk felszámolását. A kijelölt felszámoló elmondta, hogy rövid időn belül meg akarja szüntetni a munkavállalók nagy részének munkaviszonyát. Közülük többen is 5-6 éve dolgoznak nálunk, így végkielégítésre jogosultak. Sajnos azonban már a múlt havi munkabért sem tudtuk kifizetni nekik. A munkavállalók azt hallották, hogy a Bérgarancia Alapból csak az elmaradt munkabért lehet majd kifizetni részükre, a végkielégítést nem. Jogos-e munkavállalóink aggodalma?

Kérdés: 13 éve dolgozom, előbb köztisztviselőként, majd 2010-től kormánytisztviselőként. Indokolás nélküli felmentésemet még 2011. május 31. előtt néhány nappal megkaptam, a munkáltató így még kihasználta az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály adta lehetőséget. Kérdésem gyakorlati jellegű: mikortól helyezkedhetek el legkorábban, hogy ne veszítsem el a végkielégítésemet?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a céges autóba, amit először vitt el üzleti tárgyalásra, a benzinkúton dízel helyett 95-ös benzint tankolt. A szervizelési költségek komoly összeget képviseltek, amit teljes egészében szeretnénk megtéríttetni a munkavállalóval. Milyen módon van erre lehetőségünk?

Kérdés: Intézményünk egyik szervezeti egysége a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltató részére került átadásra. A Kjt.-ben foglaltak szerint erről tájékoztattuk az érintett közalkalmazottakat. Egyik közalkalmazottunk nem járult hozzá az új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatáshoz, így közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 25/A. §-a alapján megszüntettük, és kifizettük az őt megillető 5 havi végkielégítést. Volt közalkalmazottunk azonban további 4 havi emelt összegű végkielégítésre tart igényt, mert jogviszonya a nyugdíjra jogosultságot megelőző 5 éven belül szűnt meg. Szerintünk nem jár neki ez az összeg. Jogszerűen járunk el, ha megtagadjuk a kifizetését?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?

Kérdés: Egy munkavállalónk ruhatárosként dolgozik, és a gyár területére be nem vihető csomagokat, ruhadarabokat veszi át és őrzi. A többi munkavállalók közül egyre többen panaszkodnak, hogy a leadott csomagokból, kabátokból eltűnnek dolgok, néha még a kabátok is, és sok esetben kellett kártérítést fizetnünk, hogy elkerüljük a jogvitát. A ruhatáros munkavállalóra ugyanakkor nem tudjuk rábizonyítani, hogy elvett volna bármit is. Van-e lehetőségünk őt az átvett dolgokért való felelősség alapján elszámoltatni?

Kérdés: Intézményünkben az egyik tanító munkakörben 7 éve foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel megszüntettük, és a felmentési idő teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Ennek megfelelően el is számoltunk vele, és megfizettünk részére az utolsó munkában töltött napon többek között 2 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítést. A tanítónő azonban keresetet indított intézményünk ellen, mert szerinte összesen 3 havi átlagkeresetnek megfelelő összegű végkielégítés illeti meg, mivel a felmentési idő lejártakor már 8 éve állt fenn a jogviszonya. Megalapozott a közalkalmazott velünk szemben benyújtott keresete?

Kérdés: Cégünknél az egyik dolgozónk nevére több letiltás is érkezett az elmúlt időszakban. Az első egy végrehajtói letiltás – tartozás jogcímen – 2,9 millió forintos főkövetelésre, amit fizetésének 33%-áig terjedően vontunk le. Ezt követően érkezett még egy végrehajtói letiltás kölcsöntartozás jogcímen, és egy letiltás az önkormányzattól is, melyeket már nem tudtunk levonni, azokat sorrendben előjegyeztük. Ezek után a bíróság 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat állapított meg 2011. április 1. napjától kezdődően. A kérdésem a levonási sorrendre és mértékére vonatkozik. A nettó 114 500 Ft-os átlagkeresetére függesszük-e fel az első 33%-os végrehajtói letiltást, és helyette vonjuk a 45 000 Ft-os gyermektartásdíjat, vagy a gyermektartásdíj mellett fizetését 50%-ig a végrehajtói letiltással is terheljük? Ez utóbbi 50%-os levonáshoz szükséges-e a munkavállaló hozzájárulása?