Elvárható jövedelem megállapítása

Kérdés: Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
Részlet a válaszából: […] ...az állami egészségügyi és a társadalombiztosításkeretében járó ellátást;c) amit a munkavállaló munkaereje hasznosításávalmegkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna;d) amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kárfelelősség munkáltatói jogutódlás esetén

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató megszünteti a tevékenységét, hogy ne kelljen kártérítést fizetnie, és egy másik névvel tovább folytatja munkáltatói szerepét, de nem jogutódként? Ez ügyben milyen jogi lehetőségek adottak? Ha a munkáltató tudott a munkavállaló egészségi állapotának romlásáról, és mégsem szólította fel a károk előterjesztéseire, akkor a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözet igényét jogszerűen mely időponttól lehet igényelni? Egyetlen kártérítési perben van-e arra mód, hogy a rokkantnyugdíj és az elvárható kereset közötti különbözetét 2002. évtől kamataival igényeljem a munkáltatótól, amiért értesült a rokkantnyugdíjazásomról, mégsem szólított fel káraim előterjesztésére; egyben járadék megállapítását is igényelhetem három évre visszamenőlegesen?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyávalösszefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékébenfelel [Mt. 174. § (1) bek.].A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak minősüla) a jogszabályon alapuló jogutódlás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Juttatások a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén

Kérdés: GYES-en lévő munkavállaló helyére lettem felvéve határozott időre, míg ő vissza nem tér, de a munkáltató közben bejelentette, hogy jogutód nélkül megszűnik. Nekem, mint helyettesítő munkavállalónak, jár-e a megszűnéskor a felmentési időre járó díjazás? A munkaszerződésemben két hónap felmondási idő van megjelölve!
Részlet a válaszából: […] ...meg, a munkavállaló részére amunkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítésiidejére járó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve ha rendesfelmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Védett kor és 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíj

Kérdés: 40 évi munkaviszony elérése előtt van-e felmondási védettség? Rendes felmondásnál ilyen esetben jár-e a munkavállalónak a plusz 3 havi végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnése nem érinti olyan súlyosan.Az Mt. 95. §-ának (5) bekezdése írja elő, hogy avégkielégítés mértéke 3 havi átlagkereset összegével emelkedik, ha amunkavállaló munkaviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésétmegelőző 5 éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kárigény elévülése rokkantnyugdíj esetén

Kérdés: Ha a munkaadó értesül a munkavállaló rokkantnyugdíjazásáról, 15 napon belül fel kell hívnia a munkavállalót a kárigény érvényesítésére. Úgy tudom, ha ezt elmulasztja a munkaadó, nemcsak az elévülési időn (3 év) belül áll fenn a felelőssége, hanem a rokkantnyugdíjazás időpontjától. Ez mit jelent, és hogyan érvényesíthető a bírósági eljárásban? Sajnos a bírák nem így ítélkeznek, csak maximum 3 éven belüli káreseményre állapítanak meg kártérítést. Szerintem ez jogi ellentmondás.
Részlet a válaszából: […] ...3 évre– visszamenőleg is érvényesíthető [Mt. 186. § (3) bek.]. Az elévülésszempontjából önállónak kell tekinteni az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíjkülönbözetének megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemmel összefüggésben többés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Kárigény-érvényesítés állapotromlás miatt

Kérdés: 1999 végén a munkaviszonyomat – táppénzes állományom idején – közös megegyezéssel megszüntette a munkáltató. Munkaügyi pert indítottam, amelyben a bíróság megállapította az okozati összefüggést a betegségem és a munkaviszonyom között, amely miatt 2004-ben nem vagyoni kártérítést ítélt meg részemre. Közben azonban az állapotom romlott, ezért újabb perben, 2009-ben újabb nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte a bíróság a munkáltatóm jogutódját. E perben a jogutód munkáltató tudomást szerzett a 2002. évi rokkantnyugdíjazásomról is, valamint a 67%-os III. csoportból a 100%-os II. csoportba átsorolásomról is, mégsem szólított fel a kárigényeim előterjesztésére. Most újabb pert indítottam a munkáltató ellen vagyoni kártérítés megfizetésére a rokkantnyugdíjam kezdetétől, mivel a munkáltató megsértette, hogy felszólítson a káraim előterjesztésére. A korábbi munkaköröm ma már nem létezik a munkáltatónál, de hasonló sincs, ezért nem tudom kiszámolni, hogyan alakulna a jelenlegi átlagkeresetem, amihez mérten a havi rokkantnyugdíjam különbözetét meg tudnám határozni a vagyoni kárigényemhez. Havi jövedelmet is igényelhetnék ez ügyben?
Részlet a válaszából: […] ...több részletszabályt ad atörvény. Elmaradt jövedelemként a munkaviszonyból, illetve az egyéb forrásokbóleredő rendszeres keresetet is lehet igényelni (Mt. 178. §). Ahogy a kérdező ishivatkozik rá, a kártérítés összegének kiszámításánál le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...de egyfelszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőzőmásodik év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse [Bgtv. 7. §(1) bekezdés]. A megkapott támogatást célhoz kötötten kell felhasználnia. Ezt aszabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Leltári készlet kezelése több munkavállaló által

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk. A leltárfelvétel során megállapítottuk, hogy az árucikkekből jelentős mennyiség hiányzik. A leltári készletet más munkavállaló is kezelte, ezért a leltári készletért felelős munkavállalóval szemben nem a teljes kárt, csak hathavi átlagkeresetének megfelelő összeget kívántunk érvényesíteni, ő azonban azt állítja, hogy nem felelős a kárért. A pereskedést megelőzendő kérdezném, hogy mi alapján mondhatja ezt?
Részlet a válaszából: […] ...aleltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, aleltárhiányért felelős munkavállaló legfeljebb hathavi átlagkeresete mértékéigfelel [Mt. 170/C. § (1)–(2) bek.].A leltárfelelősség megállapításához azonban szükséges az is,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Vezető állású munkavállaló közvetlenül kártérítésre kötelezhetősége

Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?
Részlet a válaszából: […] ...a vétkesség fokára, a károkozásjellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettellegfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg [Mt. 167. § (1)–(3) bek.].A tulajdonos, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv amunkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkabér kifizetésének esedékessége szabadság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk kérte, hogy részére – mivel hosszabb szabadságra megy, és nem lesz lehetősége bankkártyával felvenni a fizetését – a szabadság előtt fizessük ki a szabadságra járó munkabérét. Ez komoly zavart okoz a bérszámfejtés menetében, különösen ha valakinek ilyen kérését teljesítjük, mivel akkor a többi munkavállalónk is kérhetné ugyanezt. Van arra lehetőségünk, hogy csak a szokásos bérfizetési időpontban (hónap 10-én) fizessünk neki bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkabért – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy afelek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10.napjáig kell kifizetni [Mt. 155. § (3) bek.]. A tárgyhónapot követő hónap 10.napját megelőző bérfizetési időpontot állapít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.
1
25
26
27
42