Munkáltató személyében bekövetkező változás kritériumai

Kérdés: 2012 októberében végelszámolással megszüntettük cégünket, melyen keresztül több kollégával nőgyógyászati magánrendeléseket végeztünk. A céget törölték, az ott dolgozó recepciós munkaviszonya megszűnt. Időközben alapítottunk néhányan egy új céget, tevékenységi körünk azonos. A volt recepciósunk megkeresett minket és felszólított, hogy állítsuk helyre a munkaviszonyát, mert szerinte munkáltatói jogutódlás történt. Kérését elutasítottuk, mert semmilyen jogügylet nem jött létre a két cég között, és az Mt. alapján a jog­utódláshoz valamilyen jogügylet is szükséges. A volt munkavállaló mégis bírósághoz fordult. Megalapozott lehet a követelése az új cégünkkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében a munkáltató személyében bekövetkező változás, ha a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a fizetési felszólításban foglaltakkal, annak közlésétől számított harminc napon belül élhet keresettel a bíróság előtt [Mt. 287. § (1) bek. d) pont]. Mindennek elmulasztása esetén a munkáltató kérheti a bíróságtól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaidő-elszámolás és táppénzre való jogosultság

Kérdés: A munkavállalók megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak, és a munkáltató tb-kifizetőhely lett. Probléma adódott azzal kapcsolatban, hogy ha táppénzes lesz a munkavállaló, akkor hogyan alakul a bérelszámolás. Minden napjuk munkanap, nem általános munkarendben dolgoznak. Például a dolgozónak a beosztása szerint a munkanapjai hétfő, kedd, szerda, vasárnap (négy nap, a többi pihenőnap). Ha már kimerítette a 15 nap betegszabadságot a munkavállaló, és a táppénzes papírja hétfőtől vasárnapig szól, akkor ő ebben az esetben hét nap táppénzre jogosult? Vagy csak a beosztás szerinti napokra kaphat a kifizetőtől táppénzt, azaz csak négy napra? Tehát a másik három napra nem jár díjazás, mert azt pihenőnapnak kell venni, mert úgy volt beosztva?
Részlet a válaszából: […] ...pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. Nem jár azonban táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, illetőleg amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Elmaradt jövedelmet pótló kártérítés kiszámítása

Kérdés: Egy munkavállalónk munkabalesetet szenvedett a közelmúltban, és most kártérítési igénnyel lépett fel. Elmaradt jövedelemként 3 havi munkabérét kéri megfizetni. Ezt hajlandóak is lennénk kifizetni neki, de nem egyértelmű, hogy miként kell számítani a kártérítés összegét ebben az esetben.
Részlet a válaszából: […] ...le kell vonnia) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által nyújtott ellátást,b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Ügyelet – nem teljesíthető szabadság alatt

Kérdés: Végezhet-e a dolgozó az általa kiírt szabadságnapon ügyeleti tevékenységet, ha ezt ő kéri?
Részlet a válaszából: […] ...Vagyis ezt a munkáltató utasításadási jogánál fogva rendeli el, ha erre valamiféle munkaszervezési ok alapot ad, nem pedig a munkavállaló kérésétől függ. Még ha a munkavállaló kéri is az ügyelet elrendelését (pl. amiatt, mert jól jönne számára az ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Közalkalmazott felmentése az öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén

Kérdés: 1976. október 7. napjától vagyok élelmezésvezető egy óvodában. Március 16-án voltam 62 éves, és még 183 nap szükséges a teljes nyugdíjazásomig. Ebben az esetben jár-e nekem a négy hónap felmentési idő, amit nem kell ledolgoznom?
Részlet a válaszából: […] ...kezdeményezze a munkáltatónál, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazotti jogviszonyt. Ha a munkáltató az erre irányuló kérését teljesíti, akkor Önt felmentési idő is megilleti, melynek tartama a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Gazdasági társaság tagja mint munkavállaló

Kérdés: A munkáltató cégnél az egyik munkavállaló 30% részesedést is szerzett, tehát részben a munkáltató cég tulajdonosa is lett. Mivel ez a döntés kellően motiváló volt a munkavállalónak, a társaságban a részesedése 50%-ra emelkedett. Jelenleg a két tulajdonos részesedése 50-50%. A munkavállaló továbbra is a céggel kötött munkaviszony keretében látja el feladatait, a munkáltatói jogkör gyakorlója a korábbi tulajdonos, aki az ügyvezető is. Fenntartható-e továbbra is az immár 50%-os tulajdonostárs munkaviszonya? Több alkalmazottunk is van, és az érintett munkavállaló helyzete folytán "kisfőnök" is lett egyúttal.
Részlet a válaszából: […] ...társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja [Gt. 22. § (3) bek.]. Egyszemélyes gazdasági társaság esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Osztalékra való jogosultság és a nyugellátás szüneteltetése

Kérdés: A betéti társaság 1952. március 9-én született kültagja 2011. december 29-én ment el korhatár előtti nyugdíjba. A társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat. Az illető már nem dolgozik a bt.-ben, de most osztalékot szeretnénk fizetni számára. Azt szeretném tudni, beleszámít-e a keresetkorlátba az osztalék.
Részlet a válaszából: […] ...szereplőre a korhatár előtti ellátás fizetésének feltételeit, így az ellátás folyósításának szüneteltetésénél figyelembe veendő keresetkorlát szabályait is.A Kenytv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátás keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 17.

Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszából: […] ...lehet fordulni [Kttv. 11. § (6) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani [Kttv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkáltatói követelések beszámíthatósága a munkabérrel szemben

Kérdés: Az Mt. 162. §-a szerint a levonásmentes munkabérrel szemben beszámításnak helye nincs. Ezt hogyan kell érteni? A munkáltató általános jelleggel élhet beszámítással a munkavállaló munkabérével szemben, csak a levonásmentes munkabérrészt kell legalább kifizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...kevesebb munkabért fizet. Ilyen, beszámításra vonatkozó nyilatkozat munkáltatói oldalról csak bíróság előtt tehető (pl. viszontkereset formájában). Ebben az esetben, ha a bíróság a munkáltatói igénynek helyt ad, akkor a munkáltatói követelés beszámításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.
1
18
19
20
41