154 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: A volt munkáltatóm 11 éve súlyos egészségkárosítást okozott a lejáratásaival, büntetőfeljelentéseivel (a büntetőeljárások bizonyítottság hiánya miatt megszűntek). Sajnos a jogszerűtlen eljárások miatt pszichés személyiségzavar, magas vérnyomás betegség alakult ki nálam, ami miatt 10 éve rokkantnyugdíjas lettem. Munkaviszonyt a fenti betegségeim miatt nem tudok létesíteni. A munkaügyi bíróság már két alkalommal kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót, jelenleg folyik egy nem vagyoni kártérítési per, amit ki kell egészítenem jövedelempótló kártérítésre is, viszont már folyamatban van a személyiségi jogsértés miatti per is, szintén nem vagyoni kártérítés miatt. Az egészségem károsítása személyiségi jogsértésnek vehető? Hogyan kell értelmezni, hogy a jövedelempótló kártérítés három évnél hosszabb időre visszamenőleg nem érvényesíthető? Ez a három év honnét kezdődik? A kereset benyújtásától? A munkáltató a súlyos egészségkárosodásomról tudomást szerzett a bíróság által elrendelt orvosszakértői véleményből, valamint két éve a jogerős ítéletből is. Ez esetben a munkáltató hivatkozhat arra, hogy nem jelentettem be neki az egészségem károsodását? Hiszen a perben erről tudomást szerzett, s mégsem szólított fel a kárigényem előterjesztésére, noha ez a per akkor egy nem vagyoni kárigény miatt folyt.

Kérdés: Az elmúlt hónapban cégünknek komoly fizetési nehézségei voltak, ebben a hónapban nem fogjuk tudni kifizetni a munkabéreket. Ilyen sajnálatos helyzetbe még nem kerültünk, ezért nem tudjuk, hogy a járulékokat hogyan kell megfizetni, illetve bevallani, valamint hogyan kell nyilvántartanunk a ki nem fizetett összegeket?

Kérdés: Egy nappali tagozatos egyetemistát szeretne cégünk részmunkaidőben foglalkoztatni. A munkaszerződés megkötése előtt leendő munkavállalónk azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy édesanyja továbbra is jogosult lesz-e családi pótlékra, ha ő részmunkaidőben elhelyezkedik nálunk?

Kérdés: Fennáll-e a munkavállaló biztosítási jogviszonya, ha a munkáltató 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot engedélyez számára?

Kérdés: Néhány kormánytisztviselőnk jubileumi jutalma tavaly júliusban éppen a jogviszonyváltást követő napokban lett volna esedékes. Jelenleg többen keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bíróságra, arra hivatkozással, hogy a Ktjv.-nek a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit módosító rendelkezései – a jubileumi jutalomra jogosító idők indokolatlan lecsökkentésével – az Alkotmányba ütköznek. Véleményük szerint alkotmányos joguk van az elvégzett munkájuk ellenértékére, hiszen maga az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdése szerint is "minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének", és jogellenes az a munkáltatói intézkedés, amely egy alkotmányellenes jogszabályra alapítva fosztotta meg őket a juttatásaiktól. Mire számíthatunk, valóban olyan szerzett jogról lehet szó, amelyre a letöltött szolgálati idő alapján jogot formálhatnak?

Kérdés: Társaságunk egy fő nyugdíjast foglalkoztat, aki 1950-ben született (60 éves elmúlt), és 2005 decemberében, 5 év korkedvezménnyel előrehozott öregségi nyugdíjba vonult, és így a nyugdíj mellett dolgozik jelenleg is. Két kérdésünk van: Vonatkozik-e rá is, hogy 2011. január 1-jétől nyugdíja mellett csak a minimálbér 18-szorosáig lehet jövedelme úgy, hogy a nyugdíjat is kapja? Információnk szerint a 2008 előtt nyugdíjba vonulókra nem vonatkozik a korlátozás. Milyen jogszabály írja elő a nyugdíj melletti jövedelemkorlátozást?

Kérdés: Hetente jár hozzánk a takarítónő, havonta be is szoktam jelenteni, illetve befizetem utána az 1000 Ft-ot. A múlt hónapban azonban a bejelentés sajnos elmaradt. Milyen következménye lehet ennek?

Kérdés: Több mint 3 évig Írországban, illetve az ír cég részéről kiküldetésben fél évig Ausztriában is végeztem tevékenységemet, mielőtt megszüntették volna munkaviszonyomat. Úgy tudom, hogy az álláskeresési ellátást a lakóhelyem szerinti államban, azaz Magyarországon vehetném igénybe, azonban az ír cég nem állította ki az ehhez szükséges igazolásokat. Mi a teendő ilyenkor?

Kérdés: Ápolási díjban részesülőt lehet-e foglalkoztatni egyidejűleg egyszerűsített foglalkoztatás keretében?

Kérdés: Egy cégnél dolgozom főállásban, ahol egy évzáró céges rendezvényen én szolgáltatnám a zenét. Nincs vállalkozói igazolványom, nem vagyok számlaképes, csupán hobbiszinten, otthon foglalkozom a zenéléssel. Ezért én a cégtől nem kérek semmiféle juttatást, csupán annyit, hogy biztosítsák a rendezvényre a hang- és fénytechnikát. Kérdésem: mindez milyen jogviszonynak minősül? Kell-e nekem valamilyen szervhez bejelentenem erre az egy estére szóló tevékenységem, és ha igen, milyen formában? Kell-e nekem vagy a cégnek, ahol dolgozom, fizetnem valamilyen közterhet?