144 cikk rendezése:
131. cikk / 144 Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése
Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
132. cikk / 144 Napidíj után kell-e munkaerő-piaci járulékot fizetni?
Kérdés: 2010 márciusában munkavállalónk részére külföldi kiküldetése alapján napidíjat számolunk el. (Nem árufuvarozók vagyunk!) Kell-e a munkavállalótól a napidíj után az 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot vonni?
133. cikk / 144 Utazási költségtérítés – ha sokat utaznak a munkavállalók
Kérdés: Az utazási költségtérítésről szóló új rendelettel kapcsolatban kérdezzük: Néhány alkalmazottunk 80-100 km-es távolságról ingázik naponta. Egy példát említve, a Budapesttől másfél órás vonatútra lévő Szolnokra 70 000 forintba kerül a 30 napos bérlet. Az új rendelet szerint idén 30 000 forintos összeghatárig kell megtéríteni a bérlet, illetve a menetjegy árát. Ez tehát – a példánál maradva – a Szolnokról feljáró kollégák esetében 40 000 forint jövedelemkiesést jelent. Jól értelmezzük az új szabályozást? A másik problémánk a gépkocsival történő munkába járás körében merült fel. Eddig az egy irányból járók összefogtak, és többen együtt jártak autóval, nem kellett a munkaidő végén várakozniuk, hanem azonnal indulhattak haza. Az új szabályok szerint azonban, ha a várakozási idő nem haladja meg az utazási időt, de azt majdnem eléri – például a másfél óra utazási idő esetében az egy óránál hosszabb várakozási idő –, mindez közel két óra többletet jelent a munkavállalóknak. Az autóval közlekedők egyébként csak a helységtáblától helységtábláig tudják elszámoltatni a költségüket, vagy a lakástól a munkahelyig? Végül kérdezzük: a Szlovákiában lakó munkavállalóink a hazautazás magyarországi költségeinek 86%-át csak akkor számolhatják el, ha ezt a költségrészt az utazás teljes költségén belül el tudják különíteni, és külön számlát kérnek róla?
134. cikk / 144 Utazási költségtérítés
Kérdés: A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály alapján gépjárművel történő munkába járás címén is költségtérítés jár a munkavállalóknak, ha a munkavállaló csak "hosszú várakozással" tudna igénybe venni tömegközlekedési eszközt. Kérdés: milyen esetek minősülhetnek hosszú várakozásnak? Továbbá, megtérítheti-e a munkáltató a munkavállalók helyi bérletének költségét, annak ellenére, hogy ezt a jogszabály nem írja elő?
135. cikk / 144 Könyvelői munka – idényjelleg bevallások idején?
Kérdés: A különböző éves adóbevallási határidők közeledtével jelentősen felhalmozódó könyvelési teendőkre figyelemmel minősíthetjük-e könyvelőink munkáját idényjellegűnek, és a kritikus időszakokban alkalmazhatjuk-e rájuk nézve az Mt. rugalmas munkaidő-szervezési szabályait – különös tekintettel a vasárnapi rendes munkavégzés elrendelésére, illetve a pihenőnapok összevont kiadására?
136. cikk / 144 Rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszűnése
Kérdés: Ha a rokkantnyugdíjas munkavállalóinknak 5 hónap és 20 nap munkaviszonyban töltött idő után megszüntetjük a munkaviszonyát, és a következő hónaptól újra alkalmazzuk őket, ez esetben vonatkozik-e rájuk a hathavi "keresetkeret", elveszíthetik-e a rokkantsági nyugdíjukat?
137. cikk / 144 Egészségkárosodott munkavállaló továbbfoglalkoztatása
Kérdés: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint a biztonsági őrként dolgozó munkavállalónk egészségkárosodásának mértéke 2008. július 27. napjától – szívbetegség következtében – 54%, és nem rehabilitálható. A munkavállaló 2009. január 27-ig táppénzes állományban van. Önök szerint köteles-e őt a munkáltató továbbfoglalkoztatni? Azt követően, ha a táppénzes állományának ideje lejár, és van mód a továbbfoglalkoztatására, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát ahhoz, hogy utána mint nyugdíjas dolgozhasson tovább, vagy van mód arra, hogy a munkaviszonya a munkaszerződés módosításával folytatódjék tovább? Ha a munkavállaló tovább dolgozhat, akkor hány órában kerülhet sor a foglalkoztatására, és mennyi lehet legfeljebb a fizetése annak érdekében, hogy a rokkantsági nyugdíja is megmaradjon?
138. cikk / 144 Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
139. cikk / 144 Munkáltatói kölcsön lakás- korszerűsítéshez
Kérdés: Munkahelyemen lehetőség van kamatmentes lakáscélú hitel felvételére. Ha férjemnek már van egy lakása, a közös lakásunk (Budapesten, 2,5 szoba, 26,5 M Ft, tulajdonjoga fele-fele arányban oszlik meg közöttünk, és nekem ez az első lakásom) korszerűsítéséhez igénybe vehetem-e a kamatmentes lakáscélú munkahelyi hitelt? A "méltányolható lakásméretet" akkor is figyelembe veszik, ha csak korszerűsítünk? Ha nem vehetem fel kamatmentesen a hitelt – egymillió forint kellene –, igénybe vehető-e úgy, hogy kamatot fizetek utána? Esetleg igénybe vehetem-e ezt a kamatmentes lakáscélú munkáltatói hitelt a férjem lakásának korszerűsítésére is? Jelenleg ott élünk. Ha kamatmentesen kapnám, akkor bizonylatokkal kell alátámasztanom a felhasználást. Ha nem kamatmentes, akkor is kellenek-e a számlák? Jól értelmezem-e, hogy nincs meghatározva, mennyi idő alatt kell törlesztenem, hanem a munkáltatómmal kell megegyezni?
140. cikk / 144 Rendkívüli munkavégzés vagy jelenlét
Kérdés: A titkárnő naponta vezeti az érkező és távozó munkavállalók munkaidejének nyilvántartását az erre rendszeresített jelenléti íven. Mostanában gyakorlattá vált, hogy néhányan napi 2-3 órával tovább bent maradnak, és a hónap végén jelzik bérpótlékigényüket, hivatkozva a jelenléti ívre. Kételkedem, hogy valóban munkavégzés céljából maradnak-e a munkahelyen az alkalmazottaim, és nem csak a pluszjövedelem motiválja-e őket. Mit tegyek, fizessek?
