154 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Állami tulajdonú munkáltatóm szeptemberben rendes felmondással megszüntette a munkaviszonyomat, és a munkaszerződésem alapján 10 havi felmondási időre járó munkabért, illetve 2 havi végkielégítést állapított meg részemre. Ekkor levonta a munkáltató az szja-t is. A vezetőm úgy döntött, hogy a felmondási idő teljes időtartama alatt mentesít a munkavégzési kötelezettség alól. Figyelemmel azonban arra, hogy az időközben hatályba lépett új törvény alapján engem is érinteni fog a 98%-os különadó-fizetési kötelezettség – a jövedelmem összege meghaladja a 2 millió Ft-ot –, írásban kérvényeztem, hogy a felmondási időmet hadd dolgozzam le. A munkáltatóm indokolás nélkül elutasította a kérésemet. Van-e jogi eszköz arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt kezdeményezze a munkavégzést azért, hogy ezzel "mentesítse" a felmentési időre járó munkabérét – vagy annak egy részét – a különadó-fizetési kötelezettség alól? Átmenetileg mentesülök-e a külön­adó-fizetési kötelezettség alól, mivel a jogviszonyom jogellenes megszüntetésével kapcsolatban bírósághoz fordultam?

Kérdés: A prémiumévek programban foglalkoztatott egyik közalkalmazottunk bejelentette, hogy a tavalyi év óta vállalkozási tevékenységet folytat. Az adóhatóság a járulékfizetési kötelezettségének nemteljesítése miatt megbírságolta őt, ám a közalkalmazottunk véleménye szerint az adóhatóság téves jogértelmezés útján jutott arra a következtetésre, hogy ő nem rendelkezett heti 36 órás munkaviszonnyal, hiszen a prémiumévek program adta kereteken belül, a programban részt vevőkre irányadó korlátokra figyelemmel ő "teljes munkaidőben" dolgozott. Mindezek miatt munkáltatói igazolás kiállítását kéri arról, hogy rendelkezett és rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatási jogviszonnyal. Kérem szíves véleményüket!

Kérdés: Átmeneti járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? Hathavi átlag bruttó minimálbérnek (73 500) a 80%-a vagy a nettó minimálbér 80%-a, de azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 89 500 Ft – 80%-a? Átmeneti járadékom összege 71 000 Ft. Mit kell figyelnem, hogy az átmeneti járadékom ne szűnjön meg?

Kérdés: 2010. május 1-jétől a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet szerint kell eljárni a saját gépjárművel történő munkába járás esetén is. Értelmezésünk szerint a rendelet a korábbi szabályozással szemben akkor engedi meg a gépkocsival történő munkába járást, ha csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Egyik dolgozónk az agglomerációból jár be a megyeszékhelyre, ami azt jelentené, hogy a havi 3600 Ft-os gépkocsitérítéssel szemben 10 062 Ft-ot kellene fizetnünk. A dolgozónak gépjárművel a háztól házig negyed óra-húsz percet jelentene, viszont busszal másfél-két óra. Vonattal a bejárás nem megoldható. A másik dolgozónk még messzebbről jár be. Az eset hasonló. A havi 22 000 havi gépkocsitérítéssel szemben 48 418 Ft lenne a munkába járás térítése. Autóval egy óra alatt beér a munkahelyére, busszal a reggel 5 óra 30 perckor induló helyi járatra kellene felszállnia, hogy elérje 6.15-ös autóbuszt, amellyel 8-ra beérne a munkahelyére. Visszafelé ugyanez a helyzet, 7.30-ra érne haza. Vonattal a bejárás ebben az esetben sem megoldható. Engedélyezhető-e adómentesen a dolgozóknak gépkocsival történő munkába járás, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak költségkímélőbb lenne, és a dolgozónak feleannyi időbe kerülne?

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a nyugdíj és a szolgálati idő kiszámításakor annak tényét, hogy a munkavállaló 2008. 09. 01-jétől 2010. 06. 30-ig hatórás részmunkaidőben volt foglalkoztatva? (A nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladta a mindenkori minimálbér kétszeresének összegét.) Jelent-e különbséget, ha a részmunkaidős foglalkoztatás négy órában történik?

Kérdés: Egy rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló (aki 2002 óta kapja ezt a juttatást, 50%-os munkaképesség-csökkenése van) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátok vonatkoznak rá? Szerintem 2010. december 31-ig nem vonatkozik rá keresetkorlátozás, mivel az ellátását 2008 előtt állapították meg. Bárhol tettem fel ezt a kérdést, egyértelmű választ nem kaptam, illetve megoszlottak a vélemények. Egy másik, a fentiekkel kapcsolatos kérdés: egy 2002 óta rendszeres szociális járadékban részesülő személy (született 1959-ben) hogyan foglalkoztatható 2010-ben? Milyen kereseti korlátozások vonatkoznak rá? (Szerintem semmilyen, mert az ellátását 2008 előtt állapították meg.)

Kérdés: A múlt hónapban rendes felmondással megszüntettük egy munkavállalónk munkaviszonyát, aki jelenleg még három hónapig munkavégzési kötelezettségét teljesíti. Kiadhatjuk-e kérésére a végkielégítést az utolsó munkában töltött napot megelőzően? A végkielégítés törvényi mértékét meghaladó mértékű végkielégítést kell kifizetni munkavállalónknak. Miként kell a foglalkoztatott végkielégítéséből levonni a munkaerő-piaci és egyéb járulékokat?

Kérdés: Ideiglenes rehabilitációs járadék mellett munkából mennyi jövedelem szerezhető a járadék megtartása mellett? A hathavi átlag bruttó minimálbér (73 500 Ft) 80%-a, vagy a nettó minimálbér 80%-a? De azt is olvastam, hogy a legkisebb munkabér – ami esetemben 2010-ben 89 500 Ft – nettó vagy bruttó összegének 80%-a. Rehabilitációs járadékom 71 000 Ft, egy másik közlönyben pedig ennek 90%-át írják. Pontosan mit kell figyelnem, hogy a járadékom ne szűnjön meg, mellette mennyi jövedelmet szerezhetek?

Kérdés: Egy volt állami vállalat a privatizációt követően zrt. formájában működik és foglalkoztatja a dolgozókat. A privatizáció több lépcsőben történt, több "gazdája" is volt a társaságnak. Kb. 10 évvel ezelőtt három dolgozónál halláskárosodást állapítottak meg, akik munkájukat nem tudták eredeti munkakörükben ellátni, és ezért átkerültek az egyik, az állami vállalatból alakult kft.-be. A munkavállalók nem indítottak munkaügyi pert, mivel a volt munkáltatójuk, az anyavállalat kármegítélő bizottsága (ez a titulus szerepel a határozatban) részükre keresetveszteség címén havi kártérítést utalt. A határozat csak azt állapítja meg, hogy mennyi a tényleges keresetveszteség, és ezt érdekes módon nem a kft. fizette meg havonta a dolgozók részére, hanem az úgynevezett anyavállalat. Tehát a munkavállalók egy kft.-hez kerültek, az anyavállalat havonta keresetveszteség címén fizette a kártérítést. Eltelt jó pár év, a dolgozók nyugdíjasok lettek, és most olyan igényt támasztanak, hogy továbbra is kérik ezen keresetveszteség címén folyósított kártérítés megfizetését inflációs rátával növelt összegben, mivel az anyavállalat ez után társadalombiztosítási járulékot nem fizetett, így a keresetveszteség címén folyósított kártérítés nem képezte nyugdíjalapjukat. Sőt még annak megállapítását is szeretnék, hogy ennek az összegnek a 30%-a esetleges elhalálozásuk esetén a túlélő házastársat illesse meg az inflációs rátával növelt összegben. Jogszabályhelyet nem jelöltek meg igénybejelentésük során, én a társaság képviseletében nem látom jogalapját az igényüknek, mivel a határozat keresetkiesést jelöl meg jogcímként, tehát vélhetőleg a szándék az volt, hogy amíg ennél a cégnél, illetve cégcsoportnál dolgoznak, a munkáltató így kompenzálja keresetveszteségüket. A határozat nem szól a nyugdíjba vonulásukat követő időszakról, illetve esetlegesen más munkáltatónál történő foglalkoztatásukról.

Kérdés: Felvennénk egy munka nélküli személyt napi 4 órás részmunkaidőben. Milyen feltételekkel és meddig kaphatunk teljes járulékmentességet a munkanélküli foglalkoztatása után?